Első felvonás:

Csendes, álldogálós hangulatban zajlott a Magyar Demokratikus Charta demonstrációja.

A szeptemberi majdnem mínuszokban leginkább középkorú és idős emberek vonultak a Clark Ádám térről a Kossuth térre. Kivetítők, zászlók és Geszti Péter Magyarország című slágere várta a vonulókat. A Lánchíd pesti hídfőjénél az Olimpiai parkból induló, s a rakparton vonuló roma tüntetők is csatlakoztak a menethez – bár szigorúan csak a végén.

A Kossuth tér szellős volt, a hangulat nyugodt, a szervezők chartás karszalagokat és matricákat osztogattak. És feltehetően valahol azt a kapcsolat.hu-s piros sapkát is, ami minden harmadik ember fején ott volt. Néhány zászló és elenyésző számú transzparens: „Le a rasszizmussal!” és „Soha többé fasizmust!” feliratokkal. A rendezvény házigazdája, Hegedűs D. Géza szavalt, beszédet mondott és ő szólította – néha kissé teátrálisan - színpadra a fellépőket, felszólalókat is.

Vitányi Iván Farkasházy Tivadarral és Konrád Györggyel érkezett, mint az 1993-ban alakult Magyar Charta egyik alapítója. Beszédében utalt a rendezvényen többször emlegetett barna esőre, amellyel annak idején a szélsőjobbos veszélyt szimbolizálták, s most is esernyőnyitásra szólították a demonstrálókat. Vitányi történelmi pillanatnak nevezte a mait, s a jobboldalt említve azt mondta: vannak, akik király nélküli királyságra törekednek, mint Horthy idejében. A történelmi zsákutca végén vagyunk, az Európai Unió szélén – így minősítette Magyarország helyzetét. Mérték, józanság, együttműködés, vállalás – sorolta az egyén és a politika szintjén is kívánatosnak tartott értékeket. Szenvedélyes beszédében azt mondta: sem félni nem szabad, sem közönyösnek maradni. A másik alapító, Konrád György is szólt néhány szót, ő papír nélkül. Azt tanácsolta a hallgatóságnak: mindig legyen igényes és szigorú a politikai beszédekkel szemben. „Derűs magabiztossággal nézzenek embertársaik szemébe és jelentsék ki, mit akarnak és mit nem” - mondta végül.

Örülök, hogy ma itt senki sem pártok nevében szól – ezt már az a Demszky Gábor mondta az egybegyűlteknek, akinek az egykori chartán túl néhány tojásdobálós nemzeti ünnep is vélhetően felsejlett az esernyőnyitogatás kapcsán. A politikus hosszas okfejtésbe is kezdett: sokan nem jöttek el, mert attól tartanak, hogy jelenlétük egyben politikai állásfoglalás is a kormány mellett – mondta. Majd így folytatta: meg kell mutatni, hogy mi, baloldali demokraták vagyunk többen. Nem tudni, hogy a „baloldali” csak nyelvbotlás volt-e vagy szándékos jelző, hiszen néhány mondattal korábban még arra utalt, hogy a demokrata lehet nemzeti konzervatív is. Beszédével nem sikerült lekötnie az egyre fogyó tömeget, mind többen zsezsegtek a főpolgármester szónoklata alatt.

Kitért politikai ellenlábasaira is: vannak olyanok, akik ájtatosan rácsodálkoznak a nyílt rasszizmusra, miközben önkormányzati testületekben a Jobbikkal lépnek szövetségre. Beszédét azzal zárta, hogy azoknak is csatlakoznia kell a chartához, akik egyelőre nem tartoznak a szélsőjobb célpontjai közé.

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnökének beszéde alatt érkezett a legtöbb visszajelzés a tömegből: gyakran kísérte taps a szavait, és „úgy van!” bekiabálás is el-elhangzott a korábban csendesen várakozó, s egyre fogyó tömegből. Horváth többek között arról beszélt, hogy fontos lenne: a többség azt érezze, ha egy cigányembert sérelem ér, az mindenki mást ugyanúgy érint. „A cigányellenesség nem csak jobboldali jelenség”- mondta, hozzátéve: a munkanélküliség nem munkakerülés, a szegénybűnözés pedig nem cigánybűnözés. Azt mondta, az ország jövője azon múlik, hogy képes-e kezelni ezeket a problémákat: félmillió munkaképes, kirekesztett roma szeretne dolgozni, és a legtöbb gyerek is a „világ végén születik”. „Be kell engedni őket a munkahelyekre, az iskolákba!” - mondta a hidegben még kitartó jelenlévőknek.

Egy szaxofonossal kísért néptánccsoportot követően lépett színpadra a miniszterelnök, akinek nem egyszer hányták már a szemére, hogy fellépésével a politika kisajátítja az amúgy civil kezdeményezésként szükségesnek tartott mozgalmat. Gyurcsány Ferenc színpadra szökkenésével egy időben egy helikopter is elkezdett körözni a tér fölött. A kormányfő először a jobboldali politikusokhoz, szavazókhoz szólt, akiket honfitársainak, majd testvéreinek nevezett. A sokszínűséget méltatta és azt tanácsolta: „tanuljunk meg szeretni és nem gyűlölni”. Beszéde inkább volt apai jótanács, semmint lelkesítő üzenet. Ezt követően a távozás biztonságos útvonalait is elmondták a demonstrálóknak.

A rendezvény véget ért, amelynek az egyik legszimpatikusabb szereplője a hangsúlyozottan civil és rövid megszólaló Groó Diána, filmrendező volt. Egy svéd gyerekkönyvből idézett: „Sten-Malténak nagy, vörös és elálló füle van. Nekem tetszik a nagy, vörös és elálló fül”- mondta.

Második felvonás:

Az összefogás és a szélsőjobb elleni közös fellépés fontosságát hangoztatták azok a felszólalók, akik a romaszervezetek által tartott demonstráción mondtak beszédet szombat délután a fővárosi Olimpiai Parkban.

Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) és a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma (MCF) elnöke új kezdetet hirdetett, hangoztatva, a nyomor, a kiszolgáltatottság ellen csak romák és nem romák közös összefogása lehet az egyetlen orvosság. A roma vezető beszédében úgy fogalmazott: "feltámadott a szélsőségek tengere, a halált hozó ciklonok ellen gátat kell építeni, mert az ár elsodorhatja egész Magyarországot".

Kolompár Orbán azt mondta: ma a pártpolitikai érdekek fölé helyezték a romák ügyét, közösen vernek hidat, amelyen együtt haladhat cigány és nem cigány a demokrácia útján, hiszen mindkét oldal képviselői itt vannak az romák által összehívott demonstráción. A beszédet hallgatók egymás kezét megfogva és a magasba emelve hosszasan azt skandálták: "Soha többé fasizmust!".

Daróczi Ágnes, a Phralipe alelnöke azt mondta: a cigányok is békét akarnak, mert több mint 500 éve élnek Magyarországon, amely az ő hazájuk is. Kijelentette: Szögi Lajos, a két évvel Olaszliszkán megölt tanár egy szörnyű gyilkosság áldozata lett, és valamennyi cigány személy szerint is gyászolja, de a tragédia - amely megbocsáthatatlan - és az értelmetlen halála elég indok-e arra, hogy a romák ne engedhessék ki gyermekeiket az utcára, hogy azért gyűlöljék őket, mert cigánynak születtek. Hozzátette: személy szerint kell felelősségre vonni az embereket, és nem lehet kollektíven büntetni. Beszéde közben a demonstrálók jogállamot, munkát, kenyeret és minőségi oktatást követeltek, azt hangoztatva, hogy csak így remélhetik, hogy Magyarország a béke országává válik.

Mohácsi Viktória liberális európai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy Olaszországban "zsidó- és cigányellenes törvényeket alkotnak", eddig 70 ezer cigánynak kellett elhagynia a dél-európai országot. Kende Péter újságíró azt mondta: a cigányok nem akarják elfoglalni az utcát, nem hőbörögnek, mint ahogy azt hirdetik a szélsőjobboldal szimpatizánsai, de hozzátette, "aggassanak magukra vereség szagú maskarát, ha kezet emelnek, akkor olyat kapnak vissza, hogy a fal adja a másikat". A közéleti szereplő szerint ha a kormány nem védi meg a zsidókat, a melegeket és a cigányokat, akkor megteszik maguk az érintettek.

A beszédeket több mint ezer fő hallgatta, jó részük szervezetten, buszokkal érkezett az ország különböző pontjairól. A cigány és nemzetiszínű zászlókat és települések neveit hirdető táblát tartó demonstrálók a tüntetés végén rohamrendőrök gyűrűjében "a demokráciáért szervezett békemenet" keretében indultak el a Cipők a Duna-parton nevű szoborkompozícióhoz a Duna-partra. A menet közben többször megálltak, és a cigány himnuszt énekelték.

A tüntetésen valamennyi cigányszervezet liberális, jobb- és baloldali vezetése is felszólalt, így részt vett és beszédet mondott több megyei Lungo Dromo-s képviselő is.

Harmadik felvonás:

A Hősök teréről a belvárosba szabadult szélsőségesek egy része szétvert mindent, ami a keze ügyébe esett, autókat rongáltak meg. A rendőrség könnygázt és vízágyút is bevetett a rendbontók megfékezésére, akik közül többen a „chartásokat” is megtámadták. A rendőrség este 8 órára tudta megfékezni a rendbontás

Este 8 óra körül elhagyták a Hazatérés templomát a tüntetők, és a Deák tér irányába vonulnak Gaudi Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője vezetésével szombat este fél 8-kor. Korábban mintegy száz tüntető menekült a templomba, miután rendőrök kiszorították a sok száz fős tömeget a Szabadság térről. A tüntetők egy része sokáig a tér déli oldalán álló református templom lépcsőjén nézett farkasszemet a rendőri sorfallal.

Később a rendőrök megnyitották a sorfalat, és felszólították a tüntetőket, hogy hagyják el az épületet. A rendőrök senkit nem állítottak elő a templomnál. A templomban az összecsapások kezdetén félreverték a harangokat.

MTI/

hvg.hu