a Fővárosi Főügyészség felperesnek a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület alperes ellen egyesület feloszlatása iránt indított felülvizsgálati ügyben

I.

A Legfelsőbb Bíróság 2009. november hó 26. napján tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát, hogy a Fővárosi Főügyészség felperesnek a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület alperes ellen egyesület feloszlatása iránt indított felülvizsgálati ügyben a Legfelsőbb Bíróság 2009. december hó 15. napján délelőtt 9.00 órai kezdettel tartott tárgyalást Budapesten az V. kerület Markó utcában, a Legfelső Bíróság épületének tárgyalójában.

A határozat kihirdetését követően az írásba foglalás után 30 napon belül teljes terjedelmében megtalálható lesz a Legfelsőbb Bíróság honlapján.

Az üggyel összefüggő további híreket a Legfelsőbb Bíróság honlapján (www.legfelsobb.birosag.hu) folyamatosan közreadjuk.

Összefoglaló az ügyről:

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület megalakítására 2007. május 8.-án került sor. Alapszabálya szerint az Egyesület célja a magyar kultúra ápolása, nemzeti hagyományainak őrzése, a modern konzervativizmus értékeit magáénak valló fiatalok összefogása, számukra tartalmas programok szervezése, és tevékenységét e célok elérése érdekében fejti ki. A Fővárosi Bíróság az Egyesületet 2007. júliusában nyilvántartásba vette. A megalakulás után néhány héttel az Egyesület elnökségi ülésén úgy határozott, hogy életre hívja a Magyar Gárdát, egyelőre mozgalomként működtetve azzal azonban, hogy a későbbiekben megpróbálják tagozatként az Egyesület részévé tenni. Egyik tagjuk felajánlotta azt is, hogy saját neve alatt regisztráltatja az Egyesület honlapját, amelyen az Egyesület véleményével egyező írások jelenhetnek csak meg. A Magyar Gárda alapító nyilatkozata megjelent az Egyesületnek ezen a honlapján is, részletesen tartalmazva annak célkitűzéseit. Így többek között ellátja a besorozott és felesketett gárdisták képzését, ápolja a magyar kultúrát, a történelmi emlékeket, részt vesz a katasztrófa védelemben, a rend-és polgárvédelem feladataiban, karitatív és szociális missziókat támogat és szervez, rendkívüli helyzetben erősíti a nemzeti önvédelmet, részt kíván venni a majdan felállítandó Nemzetőrségben. A Magyar Gárda tagjainak avatására 2007. augusztusában, és októberben került sor, ahol a tagok egyenruhában, katonai alakzatban jelentek meg. Az ügyészség már ebben az időszakban kifogásolta az Egyesületnek, illetve a Magyar Gárdának a tevékenységét, utalva arra, hogy az Egyesület az alapszabályától eltérő - nem kulturális tartalmú - tevékenységet folytat. Az Egyesület törölte alapszabályából az ügyészség által kifogásolt rendelkezéseket.

Ilyen előzmények után került sor 2007. decemberében Tatárszentgyörgyön - jórészt romák által lakott településen - "Magyar Gárda a vidék közbiztonságáért" címmel megrendezett programra, amelynek meghirdetett témája az ún. a cigány bűnözés volt.

Az ügyészség az Egyesület, és a Magyar Gárda tevékenységét vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az - különös tekintettel a rendezvényeken elhangzott roma és zsidó ellenes beszédekre, és az Egyesület honlapján megjelentekre - ellentétes nem csak az alapszabályában foglaltakkal, hanem - mivel elsősorban a kisebbségben élő romák ellen irányult - az emberi méltósághoz, egyenlőséghez, szabadsághoz való jogokat is sérti. Ellentétben áll az Alkotmánnyal, egyéb törvényeinkkel, az európai normákkal, és azokkal a nemzetközi egyezményekkel is, amelyekhez Magyarország csatlakozott. Mindezekre tekintettel nyújtotta be keresetét a Fővárosi Bíróságra, kérve az Egyesület feloszlatását.

Az alperes a perben következetesen azzal védekezett, hogy a véleményalkotás, a gyülekezési jog, és az egyesülési jog olyan alkotmányos alapjogok, amelyek törvényben csak abban az esetben korlátozhatóak, ha például annak gyakorlása a nemzetbiztonság, közbiztonság, zavargás vagy bűnözés megakadályozása, mások jogai és szabadsága érdekében szükségesek. A véleménynyilvánítás szabadsága tiszteletben tartandó akkor is, ha annak tartalma esetleg másokra nézve kellemetlen. Sem az Egyesület sem a Magyar Gárda mozgalom a közbiztonságot nem veszélyeztette, senkinek a jogait, szabadságát nem sértette, de nem is veszélyeztette, rendezvényein erőszakos események nem voltak. Hivatkozott arra is, hogy az Egyesület és a Magyar Gárda mozgalom nem azonos szerveződések, tevékenységük nem azonosítható, annak ellenére sem, hogy a mozgalmat az Egyesület hívta életre, és azt támogatja, de annak magatartásáért nem vonható felelősségre. Az Egyesület e támogatáson kívül jelentős karitatív, társadalmilag hasznos tevékenységet fejt ki.

Az első fokon eljárt bíróság az Egyesületet feloszlatta.

A bizonyítási eljárás eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesület - bár kétségtelenül nem egyetlen, - de legfőbb tevékenysége a Magyar Gárda, mint mozgalom létrehozása, működtetése, érdemi irányítása, és pénzügyi támogatása. Az Egyesület által életre hívott Magyar Gárda az Egyesülettől nem különálló szervezet, hanem azzal összefonódva, szoros együttműködésben létezik. A Magyar Gárda rendezvényei lényegében az Egyesület rendezvényei, az e rendezvényeken történtekért tehát az Egyesület felelőssége állapítható meg. Rendezvényein és honlapján olyan eszméket hirdet, amelyek sértik az egyenlő, emberi méltóság eszméjét, az emberek közötti megkülönböztetés programjukká vált. Mindezt erődemonstrációnak minősülő, másokat megfélemlítő felvonulások formájában is kifejezésre juttatták. Demokratikus jogállamban még a véleménynyilvánítás szabadságának alapelve mellett sem fogadható el az emberek közötti megkülönböztetés programmá tétele. E tevékenység eléri azt a szintet, amely szükségessé és arányossá teszi az Egyesület feloszlatását.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - eltérő indokokkal - helybenhagyta.

A másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Magyar Gárda az Egyesület szellemi irányításának megfelelően működik, az Egyesület céljait valósítja meg. Az Egyesület a Magyar Gárdát szervezeti egységeként magában foglalja, az, az Egyesületen belül fejti ki a tevékenységét. Az Egyesület tevékenységének megítélésénél ezért a Magyar Gárda tevékenységét is figyelembe kellett venni. Ez pedig azzal a következménnyel is jár, hogy az Egyesület feloszlatása a Magyar Gárdában tevékenykedő természetes személyek együttműködésének az Egyesülethez kötődő szervezeti kereteit is megszünteti, vagyis a feloszlatás a Magyar Gárdára is kihat.

A másodfokú bíróság az alperes tevékenységét vizsgálva azt állapította meg, hogy az Egyesület rendezvényei közvetlenül és ténylegesen fajgyűlölő, és kirekesztő megnyilvánulásaival a közrendet és a köznyugalmat támadták, ennek következtében a biztonsághoz és a szabadsághoz való jog sérült. A közrend és a köznyugalom olyan értékek, amelyekbe bele tartozik minden érintettnek, így a rendezvények helyszínein tartózkodó természetes személyeknek a nemzetközi egyezmény által védett biztonsághoz, szabadsághoz való joga is. Ez akkor is így van, ha közvetlen fizikai erőszak nem történt, de annak fenyegető veszélye fennállt. A faji megkülönböztetés és a kirekesztés a demokratikus rendet alapjaiban támadja, és az betiltással (feloszlatással) szankcionálandó. Mindezek figyelembe vételével hozta meg a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyó döntését.

A jogerős ítélettel szemben az Egyesület felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz.

Budapest, 2009. november 26.

Dr. Erményi Lajos
a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese