Majtényi László ORTT-elnök lemondásával végződött a Danubius és a Sláger rádió frekvenciáira kiírt rádiós pályázat. Bármennyire is igyekezett a médiahatóság elnöke elérni, hogy tiszta döntés szülessen, a pártdelegáltakból álló testület - az SZDSZ által felkért tagot kivéve - éppen azt a két vállalkozást juttatta frekvenciához, amelyek kizárását Majtényi előzőleg szorgalmazta. A "szabálytalan" és az "irreális" pályázat győzelméről itt olvashat.

 

Az FM1 konzorcium és az Advenio Zrt. üzemeltetheti a következő hét évben a két országos vételkörzetű, most a Sláger, illetve a Danubius Rádió által használt kereskedelmi rádiós frekvenciát.

 

Klassz és NeoA Danubius helyén a Klassz Rádió, a Sláger által most használt hullámhosszon a Neo FM szólhat november közepétől.

 

 

A médiahatóság a hvg.hu információi szerint egyhangúlag hozta meg a döntést szerdán, miután az SZDSZ által delegált Tímár János nem vett részt a határozathozatalban. Majtényi László ORTT-elnök pedig ebben a körben nem szavazhatott.

A két frekvenciáért szerdán öt cég versengett. Az FM1 a most a frekvenciát használó Slágerrel és a Danubiusszal indult a nagyobbik vételkörzetű jogosultságért, utóbbi mellett az Advenio és a Juventus Rádió Zrt. szállt ringbe a második jogosultságért.

 

 

 

Éppen a két nyertes cég pályázatát javasolta kizárni a versenyből kedden Majtényi László ORTT-elnök. Egy Corvinus Egyetem által készített tanulmány szerint az FM1 ajánlata esetében irreális a tervezett pénzügyi modell. Az Advenio esetében pedig a pályázat alakilag érvénytelen, mivel nem tartalmazza az elvárt, a kiírás szerint később nem pótolható nyilatkozatot a pályázó egyéb érdekeltségeiről.vv

 

Az Advenio kizárása korábban (csakúgy, mint az FM1-é) elmaradt, a pártdelegáltakból álló testület MSZP-s és fideszes tagjai az irreálisnak tűnő ajánlatok közül csak a hatodik induló Zene Rádió Zrt. mindkét frekvenciára beadott pályázatait diszkvalifikálta.

 

 

Majtényi mindent megpróbált © Fazekas István

Komment, no komment

"Nem hinném, hogy ezzel zárul, valószínűbb, hogy ezzel kezdődik a botrány" - minősítette a döntést az MTI-nek kevéssel a végszavazás után az ORTT elnöke. Majtényi László a médiatörvény rendelkezései miatt nem voksolhatott ebben a körben, s az MTI információja szerint elhagyta az üléstermet, miután elbuktak a kizárási indítványok. A médiahatóság elnöke úgy véli, "akár el is lehet perelni" a két hullámsávot a győztesnek nyilvánított két társaságtól. 

Összemérhetetlennek tartotta az ajánlatokat, ezért nem vett részt a döntésben a médiahatóság SZDSZ által delegált tagja. "Se pozitíve, se negatíve nem lehet szavazni, ha összemérhetetlen, nem jogszerű pályázatok közül kell választani" - mondta Tímár János, megemlítve, hogy az ülés kezdetén Majtényi László elnökkel együtt - a többiek ellenében - megszavazta az összes kizárási indítványt.
 
Az econet.hu Nyrt.-hez tartozó FM1 Konzorcium még nem kommentálta a döntést. "Pályázatunk, melyet egy nemzetközi tanácsadó cég és egy nemzetközi ügyvédi iroda is auditált, reális volt" - írta ugyanakkor az Advenio az döntést követő közleményében. A cég arra nem tért ki, hogy pályázata szabálytalan volt.

"Szánalmasnak" nevezte a Juventus Rádió vezérigazgatója az MTI-nek nyilatkozva a médiahatóság szerdai döntését. Laczkó Endre szerint mindenfajta szakmai alapot nélkülöz a két országos kereskedelmi rádiós koncesszió odaítéléséről szóló határozat. A Danubius vezetése csak annyit közölt, "az ORTT hivatalos értesítését követően értékeljük a körülményeket és alakítjuk ki álláspontunkat a döntéssel kapcsolatban". Bíróságon támadja meg az általa használt országos kereskedelmi rádiós frekvencia sorsáról hozott szerdai médiahatósági döntést a Sláger Rádiót működtető társaság - közölte a cég, a részleteket mellőzve.

 

Az FM1 konzorcium és az Advenio Zrt. üzemeltetheti a következő hét évben a két országos vételkörzetű, most a Sláger, illetve a Danubius Rádió által használt kereskedelmi rádiós frekvenciát.

 

A botrányos rádiótenderen frekvenciáját elveszítő Sláger és Danubius Rádió a két leghallgatottabb hazai adó, mégis gyakran érte őket kritika az általuk közvetített zenei ízlésvilág miatt. De érdemes-e egyáltalán ízlésről vitatkozni?

 

"Zenei szerkesztőként dolgoztam egy most megszűnő országos kereskedelmi rádiónál. Úgy döntöttem, megválok az összes CD-től, amit a kereskedelmi rádió alakulásától annak megszűnéséig játszottam, s én már eleget hallgattam. Ez összesen 193 dal, a legnagyobb slágerek!"

A fenti apróhirdetést egy vicces kedvű médiahekker jelentette meg azután, hogy az ORTT szerdán a Danubius  és Sláger rádiók frekvenciáinak továbbadásáról határozott. Az országos sugárzású, s ezért is leghallgatottabb két rádióállomásról persze igazságtalanság azt gondolni, hogy kétszáz dalt játszanak váltogatva, de hogy sokkal többről van szó, arra ne vegyünk mérget. 

Sokak szerint az elmaradott hazai közízlés konzerválói voltak ugyanis ezek a rádiók, s ez még akkor is így van, ha egyébként a programstruktúrát illető minden döntésüket nyilvánvalóan alá tudják támasztani valamilyen, a megcélzott korcsoporton elvégzett felmérés eredményével. Az adásba kerülő zeneszámokat mindkét zenei szerkesztőség előzetesen gondosan megvizsgálta, s csak olyanokat engedtek az éterbe, amelyekre felméréseik szerint a megcélzott közönség jól reagált.

A zenecsatornák kritikusai nem is felejtették el felemlegetni, hogy egész zenei műfajok maradnak a látókörükön kívül, de a szerkesztési módszer - apróbb módosulásokkal - zavartalanul működött. Legalábbis addig, amíg az MR2-Petőfi el nem kezdett könnyűzenét sugározni. Akkor derült ki, hogy a magyar hallgatók zenei érdeklődése jóval tágabb, mint azt a kereskedelmi csatornák képzelik. A kereskedelmi szempontból oly fontos fiatal közönség is, meg a hirdetők is kifejezetten szeretik, ha nem csak a minden kereskedelmi adón ismételt slágereket hallják újból.

 Az MR2 populáris rádióvá alakulását a két vezető csatorna azzal támadta, hogy a könnyűzene folyamatos sugárzása nem fér bele a közszolgálati tevékenységbe, de ugyanezzel a lendülettel igyekeztek jó képet is vágni a dologhoz. A közrádió sikere ugyanis feltámasztotta a lassan hanyatló rádiós piacot, s némileg növelte a szektorba áramló reklámbevételeket. A kereskedelmi adóknak, úgy tűnik, akkor esett le, hogy az általuk bejátszott szűk csapáson kívül is van pálya, amikor a versenytárs már vígan passzolgatott rajta.

Rendkívül konzervatív rádiós piacnak nevezte a magyart Jeszenszky Zsolt tavaly egy HVG-cikkben. A Mahasz slágerlista-felelőse, a DJ-szakvizsga bevezetésének szószólója most bebizonyíthatja, hogyan képzeli a bevállalós rádiózást, a hírek szerint ugyanis őt kínálják meg a Fellegi-féle médiabirodalom novemberben induló zenei rádiójának, a Klassznak a zenei igazgatói posztjával. Ugyancsak többször bírálta a kereskedelmi rádiók gyakorlatát a Café Rádió főszerkesztője, Machán Frigyes, s külön érdekesség, hogy a zenei ízléstelenség elleni érveket évek óta soroló Machán (aki DJ Nesta néven talán ismertebb) rádiója éppen a Sláger rádió frekvenciáját megszerző FM1 konzorcium tagja (az Est Media Grouppal együtt), habár a Café-főszerkesztő leendő szerepe nincs tisztázva, s ő sem kíván róla nyilatkozni.

Zenei igénytelenségen egyébként praktikusan azt értik a megszólalók, hogy a nagy rádiókban csak az abszolút mainstream zene kap helyet. Ez persze ennél bonyolultabb, mert az említett rádiók is időről időre finomítanak, alakítanak arculatukon: a Sláger például eljutott az 50-60-70-es évek slágereitől napjainkig, s a Danubius is igyekezett nyitni más stílusok felé, ám mégis elmondható, hogy aktuális adatbázisuk becslések szerint néhányszáz zeneszámból állt (a szerkesztőszoftver tehát ennél szélesebb palettából nem is válogat), szemben például a Café által váltogatva játszott nagyjából kétezer dallal.

A Café esetében például heavy rotation, vagyis gyakran játszott kategóriába esik egy olyan zeneszám, amelyet naponta kétszer leadnak, míg a nagy kereskedelmi csatornáknál akár kétóránként is az éterbe küldhetik ugyanazt az - előzőleg valóban gondos szűrésen átesett - zeneszámot. Ezért alakul ki a hallgatóban olyan érzés, hogy mindig ugyanaz megy, s aki közülük azt gondolja magáról, hogy ennél sokszínűbb zenei kínálatot is képes befogadni, az vélhetően átkapcsol máshova. Ez utóbbi persze eddig is, s továbbra is élő opció, de ne felejtsük el, hogy nem egy-két rétegrádiót ért a korlátoltság vádja, hanem azt a kettőt, amely a frekvenciaszűkösség miatt éppen a két lehetséges országos, jóformán mindenki által hozzáférhető kereskedelmi hullámhosszt birtokolja. 

Leginkább tehát így fejthető ki, mit jelent az a kritika, hogy a Sláger és a Danubius a zenei világ igen szűk keresztmetszetét mutatja/mutatta csak meg. Döntéseik nyilván mindig igazolhatók voltak különféle fókuszcsoportos felmérésekkel, s teljesen egyértelmű, hogy milliók ízlését elégítették ki napról napra maximálisan, de a változatosságnak ez mégiscsak olyan foka, mint amikor két éven keresztül minden nap rántott húst ebédel az ember somlói galuskával. Ízlésről ugyan nem érdemes vitatkozni, s persze tökéletesen igaz az is, hogy a rántott hús (a somlóival együtt) az emberöltők alatt már bizonyított, de azért talán az sem baj, ha ugyanannak a fogyasztónak másra is keletkezik igénye. Ez leginkább azzal érhető el, ha mással is megkínálják.

K. G.

Egy kereskedelmi rádiós frekvenciapályázat kapcsán "érdemes definiálni, hogy mi a közérdek", és "az ORTT tagjainak abban van felelősségük, hogy ezt az érdeket érvényre juttassák" - jelentette ki csütörtökön Bajnai Gordon.

A miniszterelnök az ORTT előző napi döntésével kapcsolatos magyar újságírói kérdésre válaszolt az EU-csúcs brüsszeli színhelyén, még a magyar médiatestület elnökének lemondása előtt. Az ORTT szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről.

A közérdek egyik része, hogy a kereskedelmi csatornák értékesítéséből a lehető legnagyobb bevétel folyjék be - szögezte le. Hozzátette: ez akkor ér valamit, ha a bevételt, a licencdíjat be is fizetik. Erre az ORTT-nek megfelelő garanciákat kell érvényesítene, olyanokat, amelyek a következő hét évben nem változtathatók meg. 
 
Azt is biztosítani kell, hogy aki független kereskedelmi rádiót hallgat, biztos lehessen abban, hogy független híreket, információkat kap, nem politikai elfogultság szerint szerkesztett médiát - hangoztatta Bajnai. Hozzáfűzte: hamarosan kiderül, hogy az ORTT döntése érvényesítette-e egyszerre ezeket a szempontokat.

MTI