A választások előtt a Fidesz több politikusa is a Déli Áramlat tervét károsnak tüntette fel, bár Orbán Viktor levélben már 2009. nyarán ígéretet tett az MSZP-nek,  hogy kormányon módosítják de tovább viszik a Déli áramlat-szerződést.  Oroszországban állítólag tartottak attól, hogy Németh Zsolt lesz az új kormány külügyminisztere, aki végül államtitkár lett. A posztot az oroszok által sokkal inkább elfogadott Martonyi János kapta meg, aki - lényegében egyedüliként - áprilisban, még csak várományosaként a külügyi tárcának - egyértelmű, határozott nyilatkozatot tett a Déli áramlat mellett.

Egyoldalú gázellátási helyzete miatt Magyarország érdekelt úgy a különböző gázszállító útvonalak kiépítésében, mint a több forrásban. Így támogatja mind a Nabucco, mind a Déli Áramlat tranzitvezetékek megépítését és összekapcsolását a hazai elosztó rendszerekkel – ezt válaszolta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Népszabadság megkeresésére. A tárca azzal indokolja kiállását a Déli Áramlat mellett, hogy ez a gázvezeték az orosz gáz szállítását Ukrajna megkerülésével teszi, ez pedig annak fényében nagy előny lehet, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a magyar földgázellátást külső tényezők, a tranzit- és forrásország (Ukrajna és Oroszország) vitái veszélyeztetik a legnagyobb mértékben. Az energetikai ügyeket vivő minisztériumnál szintén stratégiai kérdésnek nevezték, hogy a Déli Áramlat nem csupán egy új gázvezeték építését jelenti, hanem az elképzelések között jelentős föld alatti gáztároló kiépítése is szerepel. Erre a magyar földtani adottságok kitűnőek.

Ha ez Magyarországon valósul meg, az ország szerepe a térség ellátásában felértékelődik, és fontos földgázelosztó csomópont lehetünk – írták a tárcától.

A Népszabadság emlékeztet arra, hogy a Fidesz politikusai kormányra kerülésük előtt szinte démonizálták a Déli Áramlat tervét. A Déli Áramlat veszélyezteti Magyarország biztonságát, növeli az orosz gáztól való függőségünket, megöli a Nabucco-tervet (melyet uniós országok gründolnak, más vidékek gázára alapozva),

a szerződés egy  alkotmányjogilag illegitim puccs, csak arra szolgál, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök köre gazdasági pozíciókat építsen ki, az előkészületeket azonnal le kell állítani - ezeket és hasonlókat mondak a jelenlegi kormánypárt képviselői még ellenzékben a lap írása szerint.

A tárca nem válaszolt a lap azon kérdéseire, amelyek azt feszegették, hogy a kabinet tervezi-e esetleg módosítani a megállapodást, netán indítanak-e valamiféle vizsgálatot a szerződés kapcsán. Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos nyilvánosságra került listáján mindenesetre nem szerepel ilyesmi.

Aláírták Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin  2009. március 10-i. találkozója után a Déli Áramlat magyarországi szakaszát megvalósító vállalat alapításáról szóló szerződést és a pusztaföldvári gáztároló fejlesztéséről szóló megállapodást. Gyurcsány Ferenc a sajtónak úgy nyilatkozott, „egy vezetéknél jobb a két vezeték, még akkor is, ha a másodikon is orosz gáz áramlik”.

„[…] de még jobb, ha egy másik, vagy akár harmadik vezetéken más, független forrásból származó gáz érkezik.” – folytatta a magyar kormányfő, hangsúlyozva, hogy Magyarország számára továbbra is a Nabucco projekt élvez prioritást.

Bár Gyurcsány Ferenc 2007-ben -az EU megfelelő támogatása hiányában- álomnak nevezte a Nabucco projektet, tavaly már magyar prioritásként kezelte az európai gázvezeték tervét. A januári Nabucco-csúcson tartott nyitóbeszédében meg sem említette a Déli Áramlatot, most azonban újra Oroszországgal lépett energia-szövetségre.

A miniszterelnök januárban az MTI-nek azt nyilatkozta, "Magyarország a gázszállítás tekintetében két vasat tart a tűzben, de a Nabuccónak van prioritása".

A Déli Áramlat

Gyurcsány Ferenc Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel, ahol a Déli Áramlat gázvezeték ügyéről egyeztettek, amely a Fekete Tenger alatt, Bulgárián és Szerbián keresztül szállítana gázt Magyarországra és tovább Németországba, vagyis elkerülné a problémás ukrán területeket. A projekt összköltségeit 10 milliárd euróra becsülik.

A vezeték magyarországi szakaszának megépítésére közös vállalatot hoz létre a Gazprom és a Magyar Fejlesztési Bank, így az erről szóló szerződést Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója, valamint Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank elnöke írta alá.

Moszkva szerint a Déli Áramlat csökkentené a szállítási kockázatokat, vagyis elkerülhetővé válna, hogy ismét kialakuljon a 2009. januárihoz hasonló szituáció.

Az orosz állami monopóliumot élvező Gazprom 2009. január elsején fizetési viták miatt elzárta az Ukrajnát ellátó gázcsapokat, majd később minden gázszállítást megszüntetett az országon keresztül, így több európai ország fűtés nélkül maradt (EurActiv.hu 2009.01.06.).

Oroszország Európa egynegyedét látja el gázzal, és vevői közül többen is sürgetik az Ukrajnát elkerülő vezeték megépítését. Több ország szeretne olyan alternatív útvonalakat látni, amelyek nem csak az orosz gáztól való függést is csökkentenék.

Vlagyimir Putyin a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után jelentette be a megállapodás megszületését. A sajtónak úgy nyilatkozott, Oroszországnak elég gáztartaléka van ahhoz, hogy kielégítse saját, egyre növekvő igényeit és emellett mintegy 100 évig biztosítsa az európai gázszállítást.

Putyin elmondta, az Európai Unió „zászlóshajójaként” elhíresült Nabucco projekt megvalósítása „nem lehetséges Irán részvétele nélkül”. Bár a Nabuccot 31 milliárd köbméter gáz szállítására tervezik (A Kaszpi-térségből, Törökországon keresztül Európa felé), egyelőre csak csekély anyagi támogatás és a szükséges gázforrás egyötöde áll mögötte.

A gázforrásokat Irán, illetve a volt szovjet tagköztársaságok, Türkmenisztán és Üzbegisztán biztosíthatnák, de az iráni nukleáris program miatt Washington és Teherán között fennálló patthelyzet Iránt jóformán kizárja a sorból. Vlagyimir Putyin arra is felhívta az Unió figyelmét, hogy Oroszország mind a türkménektől, mind az üzbégektől vásárol gázt, ráadásul európai áron, így Brüsszel hiába reméli, hogy azt inkább neki adják majd el.

Gyurcsány Ferenc elmondta, Magyarország abban érdekelt, hogy deverzifikálja energiaforrásait. „Magyarországnak nem érdeke, hogy egy gázvezeték vagy egy olajvezeték legyen.” – mondta a miniszterelnök. „Magyarország érdeke, hogy minél több vezeték legyen.”

A Gazprom Magyarország gázimportjának 70 százalékát fedezi. A megállapodásban létrehozott társaság 50-50 százalékban kerül orosz, illetve magyar tulajdonba.

Pusztaföldvári gáztározó

A pusztaföldvári gáztározóról szóló megállapodást Alekszej Miller és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt elnök-vezérigazgatója látta el kézjegyével.

A tározó 1,3 milliárd köbméter gázt lesz képes raktározni, és naponta 15 millió köbméter kinyerésére lesz képes.

Gyurcsány szerint az új tározó megépülésével Magyarország már akkora raktározási kapacitással fog rendelkezni, hogy képes lesz az éves fogyasztásának felét a gáztartalékokból ellátni. A tározó fele-fele arányban kerül magyar (Mol), illetve orosz (Gazprom) kézbe.

A Mol állásfoglalásában az áll, hogy az építés 2010 után kezdődik meg, és 2012-2013-ra készül el. A 2010-es kezdés így nem befolyásolja a Mol költségcsökkentési terveit. A magyar vállalat 2009-ben 35 százalékkal kívánja csökkenteni tőkeberuházásait. A Mol egyike a Nabucco konzorcium hat tagjának is az osztrák OMV, a román Transgaz, a török Botas, a bolgár Bulgargaz és a német RWE mellett.

Az Oroszország által támogatott Déli Áramlat vezeték építésébe bevonták az olasz Eni SpA céget is, sőt Moszkva úgy nyilatkozott, további bővítést terveznek.

Putyin szerint a vezeték költsége 10 milliárd euró körül mozogna, mivel az építési anyagok jelenleg olcsóbban beszerezhetőek. Míg Brüsszel az 5 milliárd eurós energia- és internetcsomag forrásainak összeszedésével bajlódik.

(EurActiv.hu 2009.03.10.),

Az orosz miniszterelnök elmondta, „nincsenek gondok a finanszírozással”.

A Gazprom vezérigazgatója szerint a vezeték 2015 december 31. előtt elkészül. A projekt hatástanulmányát jövő év június 30-án mutatják be.

„A közelmúlt jól ismert (ukrajnai) eseményei miatt a megrendelőink azon a véleményen vannak, hogy meg kellene vizsgálnunk a Déli Áramlaton keresztüli gázszállítás lehetőségét.” – mondta. „A tranzitországokkal fennálló problémák kulcsfontosságúan Európa energiabiztonsága szempontjából.” – tette hozzá.

(EurActiv és Reuters)

2010. január 29.-én aláírták a Déli Áramlat magyar alapítását

Aláírták a Déli Áramlat magyarországi projekttársaságának, a Déli Áramlat Magyarország Zrt.-nek az alapítói szerződését a magyar–orosz gazdasági együttműködési kormányközi bizottság ülését követően pénteken a Parlamentben.

A dokumentumot Bajnai Gordon magyar miniszterelnöknek és a kormányközi bizottság társelnökeinek – Oszkó Péter pénzügyminiszternek és Viktor Zubkovnak, az Orosz Föderáció első miniszterelnök-helyettesének – a jelenlétében írták alá a Gazprom és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) képviselői.

Viktor Zubkov, az Orosz Föderáció első miniszterelnök-helyettese az ülést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a Gazprom és az MFB által aláírt szerződés fontos lépés a Déli Áramlat magyarországi megvalósításának szervezeti előkészítésére. Hozzátette: a Déli Áramlat reális projekt, valóságos erőforrásokkal.

A Déli Áramlat Magyarország Zrt. alapító okiratát aláíró Alexander Medvegyev, a Gazprom vezetői bizottságának alelnöke, a Gazprom Export vezérigazgatója az MFB MTI-nek eljuttatott közleménye szerint úgy vélte: „Magyarország csatlakozása ehhez a nagy volumenű közös vállalkozáshoz a Déli Áramlat projekt valamennyi résztvevője számára kiemelt jelentőségű fejlemény. Újabb bizonysága annak, hogy partnereink átlátják ennek az Európát átívelő infrastrukturális beruházásnak a kölcsönös előnyeit”.

Erős János, az MFB vezérigazgatója az aláírás után azt emelte ki, hogy „nagyon konstruktív tárgyalásokat követően került sor a magyarországi beruházás megvalósításában kulcsszerepet játszó vegyesvállalat alapító okiratának aláírására”.

A Déli Áramlatban való részvételről 2008. február 28-án Moszkvában írták alá a magyar- és az orosz kormány közötti megállapodást, majd 2009. március 10-én ugyancsak Moszkvában a Gazprom és a Magyar Fejlesztési Bank képviselői látták el kézjegyükkel a Déli Áramlat gázvezeték Magyarországon áthaladó szakaszát megvalósító vállalat alapításáról szóló együttműködési megállapodást.

Az együttműködési megállapodás alapján a cég alaptőkéje ötmillió forint és székhelye Budapest. A társaság 50-50 százalékban az orosz Gazrpom Nyílt Részvénytársaság és a magyar állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tulajdonában van.

A Déli Áramlat Magyarország Zrt. tevékenysége az Oroszországból Európába vezető Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének szervezésére, illetve a gázvezeték finanszírozására, megépítésére és működtetésére terjed ki.

A vegyesvállalat megalakításáról szóló szerződés rendelkezik arról is, hogy sem a Gazprom, sem az MBF, sem leányvállalatuk nem vehetnek részt ezen a projekten kívül más, olyan projektben, amelynek célja részben vagy egészben Magyarországon keresztül földgázt szállítani Dél-Európa piacaira. A Déli Áramlat Magyarország esetleges vitás ügyeit a felek a genfi választott bíróságra vihetik.

A cég igazgatósága négy tagból áll, kettőt-kettőt a két tulajdonos delegál. Az igazgatóság elnöki tisztét 12 hónapos váltásban a két tulajdonos által delegált egyik igazgatósági tag tölti be. A cégjegyzésre pedig, azaz az egyes ügyletek jogszerű aláírására a két tulajdonos által delegált egy-egy igazgatósági tag együttesen jogosult.

A Déli Áramlat magyar szakaszának megvalósíthatósági tanulmányát a Gazrpom-Mol cége, a SEPco Kft. készíti. A Mol szóvivője, Somlyai Dóra az MTI kérdésére pénteken azt mondta, hogy a tanulmány előtanulmánya határidőre elkészült, de a részletekről nem adott információt.

(MTI)