2010. évi CXI. törvény

az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás és annak módosításainak kihirdetéséről

(A Megállapodás 2000. június 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)

(Az 1. Módosítás 2006. május 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)

(A 2. Módosítás 2008. december 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)

(A 3. Módosítás 2004. január 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)

(A 4. Módosítás 2005. december 22-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)

(Az 5. Módosítás 2010. január 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)

1. § Az Országgyűlés egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti euro-mediterrán megállapodást (a továbbiakban: a Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.

2. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„EURO-MEDITERRÁN MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti társulás létrehozásáról

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei (a továbbiakban: a tagállamok), és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, egyrészről,

IZRAEL ÁLLAM, a továbbiakban: Izrael, másrészről,

FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai és Izrael között fennálló hagyományos kapcsolatok jelentőségét és a Szerződő Felek által vallott közös értékeket;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Közösség, annak tagállamai és Izrael erősíteni kívánják e kapcsolatokat, továbbá viszonosságon és partnerségen alapuló tartós kapcsolatokat kívánnak létrehozni, valamint elő kívánják segíteni Izrael gazdaságának az európai gazdaságba való további integrációját;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Felek milyen fontosságot tulajdonítanak a gazdasági szabadság elvének és az Egyesült Nemzetek Alapokmánya elveinek, különösen az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartásának, amelyek a társulás valódi alapját képezik;

ANNAK TUDATÁBAN, hogy erőiket a politikai stabilitás és gazdasági fejlődés megszilárdítása érdekében, a regionális együttműködés elősegítésén keresztül egyesíteniük kell;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy rendszeres politikai párbeszéd jöjjön létre és fejlődjön a közös érdekű, kétoldalú és nemzetközi kérdésekről;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a Felek előnyére fenntartsák és elmélyítsék a gazdasági, tudományos, technológiai, kulturális, audiovizuális és szociális ügyekben folyó párbeszédet;

FIGYELEMBE VÉVE a Közösségnek és Izraelnek a szabad kereskedelem, és különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) Uruguayi Fordulójából eredő jogoknak és kötelezettségeknek való megfelelés iránti elkötelezettségét;

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy a társulási megállapodás új légkört teremt gazdasági kapcsolataik, és különösen a kereskedelem, a befektetés, valamint a gazdasági és technológiai együttműködés fejlődése számára,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

(1) Társulás jön létre egyrészről a Közösség és annak tagállamai, és másrészről Izrael között.

(2) E megállapodás célja, hogy:

- megfelelő keretet biztosítson a politikai párbeszéd számára, lehetővé téve a felek közötti szoros politikai kapcsolatok fejlődését,

- többek között az áruk és szolgáltatások kereskedelmének bővítésével, a letelepedési jog kölcsönös liberalizálásával, a közbeszerzés további fokozatos liberalizálásával, a tőke szabad mozgásával, valamint a tudományos és technológiai együttműködés élénkítésével előmozdítsa a Közösség és Izrael közötti gazdasági kapcsolatok harmonikus fejlődését, és ily módon elősegítse a Közösségben és Izraelben a gazdasági tevékenység fejlődését, a megélhetési és a foglalkoztatási feltételek javulását, továbbá a fokozott termelékenységet és a pénzügyi stabilitást,

- elősegítse a regionális együttműködést a békés egymás mellett élés, a gazdasági és politikai stabilitás megszilárdításának céljával,

- elősegítse az együttműködést az egyéb, kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken.

2. cikk

A Felek közötti kapcsolatok, valamint a megállapodás minden rendelkezése az emberi jogok és demokratikus alapelvek tiszteletben tartásán alapul, amelyek Felek a bel- és külpolitikáját irányítják, és a megállapodás alapvető elemét jelentik.

I. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD

3. cikk

(1) A Felek között rendszeres politikai párbeszéd jön létre. Ez erősíti kapcsolataikat, hozzájárul a tartós partnerség kialakításához, és fokozza a kölcsönös megértést és szolidaritást.

(2) A politikai párbeszéd és együttműködés célja különösen az, hogy:

- fejlessze a jobb kölcsönös megértést, és a nemzetközi kérdésekben az álláspontok fokozatos közeledését, különösen olyan kérdésekben, amelyek lényeges hatással lehetnek az egyik vagy a másik Félre,

- lehetővé tegye, hogy mindegyik fél figyelembe vegye a másik álláspontját és érdekeit,

- fokozza a regionális biztonságot és stabilitást.

4. cikk

A politikai párbeszéd minden közös érdeklődésre számot tartó kérdésre kiterjed, és célja, hogy megnyissa az utat új együttműködési formák számára a közös célok, különösen a béke, a biztonság és a demokrácia elérése érdekében.

5. cikk

(1) A politikai párbeszéd előmozdítja a közös kezdeményezések végrehajtását, és arra különösen a következő formákban kerül sor:

a) miniszteri szinten;

b) magas beosztású tisztviselők (politikai igazgatók) szintjén egyrészről Izrael képviselői, másrészről a Tanács elnökségének és a Bizottságnak a képviselői között;

c) az összes diplomáciai csatorna teljes körű kihasználásával, beleértve a tisztviselők rendszeres tájékoztatását, a nemzetközi értekezletek alkalmával tartott konzultációkat és a harmadik országokban lévő diplomáciai képviselők közötti kapcsolatokat;

d) rendszeres információnyújtással Izrael számára a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekben, amelyet az viszonoz;

e) minden egyéb módon, amely hasznosan hozzájárulhat e párbeszéd megszilárdításához, fejlesztéséhez és intenzívebbé tételéhez.

(2) Az Európai Parlament és a knesszet politikai párbeszédet folytat.

II. CÍM

AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA

1. FEJEZET

ALAPELVEK

6. cikk

(1) A Közösség és Izrael közötti szabadkereskedelmi területet megerősítik az e megállapodásban meghatározott szabályoknak megfelelően, és az 1994. évi Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény, valamint a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó szerződéshez (a továbbiakban: GATT) csatolt más többoldalú áruforgalmi megállapodások rendelkezései szerint.

(2) A Felek közötti kereskedelemben az áruk osztályozására a Kombinált Nómenklatúrát és az izraeli vámtarifát kell alkalmazni.

2. FEJEZET

IPARI TERMÉKEK

7. cikk

E fejezet rendelkezéseit a Közösségből és Izraelből származó termékekre kell alkalmazni, az Európai Közösséget létrehozó szerződés II. mellékletében, illetve - az Izraelből származó termékek esetében - e megállapodás I. mellékletében felsorolt termékek kivételével.

8. cikk

A Közösség és Izrael között tilos minden behozatali és kiviteli vám és vámokkal azonos hatású díj. Ez a fiskális vámokra is vonatkozik.

9. cikk

(1) a) E fejezet rendelkezései nem zárják ki, hogy a Közösség az Izraelből származó és e megállapodás II. mellékletében felsorolt áruk vonatkozásában - a III. mellékletben felsorolt áruk kivételével - mezőgazdasági alkotóelemet tartson fenn.

b) A mezőgazdasági alkotóelemet az áruk előállításában felhasználásra kerültnek tekintett mezőgazdasági termékeknek a közösségi piacon alkalmazott ára és a harmadik országokból származó importok ára közötti különbség alapján kell kiszámítani, ahol az említett alaptermékek összköltsége magasabb a Közösségben. A mezőgazdasági alkotóelem átalányösszeg vagy értékvám lehet. Ha e mezőgazdasági alkotóelemet tarifarendszerbe sorolták, akkor annak helyébe a vonatkozó meghatározott vám lép.

(2) a) E fejezet rendelkezései nem zárják ki, hogy Izrael a Közösségből származó és a IV. mellékletben felsorolt áruk vonatkozásában - az V. mellékletben felsorolt áruk kivételével -mezőgazdasági alkotóelemet tartson fenn.

b) E mezőgazdasági alkotóelemet az (1) bekezdés b) pontjában említett kritériumok alapján kell kiszámítani. A mezőgazdasági alkotóelem átalányösszeg vagy értékvám lehet.

c) Izrael bővítheti azon áruk jegyzékét, amelyekre e mezőgazdasági alkotóelem vonatkozik, feltéve hogy az áruk nem az V. mellékletben felsorolt áruk, és szerepelnek e megállapodás II. mellékletében. Elfogadása előtt e mezőgazdasági alkotóelemről vizsgálat céljából értesítik a Társulási Bizottságot, amely bármilyen szükséges határozatot meghozhat.

(3) A 8. cikktől eltérve a Közösség és Izrael a III. és V. mellékletben felsorolt árukra alkalmazhatja az ott megadott vámokat.

(4) Az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően alkalmazott mezőgazdasági alkotóelemek csökkenthetők, amennyiben a Közösség és Izrael közötti kereskedelemben csökken valamely alapvető mezőgazdasági termékre alkalmazandó díj, vagy amennyiben az ilyen csökkenések a feldolgozott mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos kölcsönös engedmények eredményei.

(5) A (4) bekezdésben említett csökkenést, az érintett áruk jegyzékét és adott esetben azon vámkontingenseket, amelyekre a csökkentés vonatkozik, a Társulási Tanács állapítja meg.

(6) Azon áruk jegyzékét, amelyekre a Közösség és Izrael közötti kereskedelemben csökkentett mezőgazdasági alkotóelem formájában engedmény vonatkozik, valamint ezen engedmények mértékét a VI. melléklet határozza meg.

3. FEJEZET

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK

10. cikk

E fejezet rendelkezéseit a Közösségből és Izraelből származó, és az Európai Közösséget létrehozó szerződés II. mellékletében felsorolt termékekre kell alkalmazni.