Az október eleji tragédia részleteinek felelevenítése után a Neue Zürcher Zeitung felidézi: a veszprémi hatóságok a gátszakadás előtt két héttel ellenőrizték a MAL Zrt. alumíniumüzemének iszaptározóját, és mindent rendben találtak.

Egyelőre nem világos, hogy szakmai tévedés történt, vagy korrupció áll-e a háttérben - veti fel a lap varsói keltezésű írásában. Míg az Európai Unió budapesti képviseletén tartózkodnak ez utóbbi lehetőségének kommentálásától, a magyar környezetvédő szervezetek nyíltan fogalmaznak. "Az uniós irányelveket precízen lefordítják Magyarországon, de ezek gyakorlati alkalmazása még nagyon gyenge szintű" - jelentette ki Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport képviselője. Szerinte mindenekelőtt a korrupció hátráltatja az EU-szerte szabványként elfogadott környezetvédelmi törvények alkalmazását. Lenkei kiemelte azt is, hogy "Magyarországon - 45 évnyi kommunista uralom után - rendkívül fejletlen az emberek környezettudatossága, az erre való nevelés ma még komoly problémát jelent".

A Neue Zürcher Zeitung idézi az euractiv.hu hírportál főszerkesztőjét, Kalmár Szilviát is, aki viszont úgy vélte: a magyar hatóságok rendszerint betartják az uniós irányelveket. Szinte az összes új tagállamnak hátraléka van a környezetvédelmi szabályok átültetése terén, sőt a helyzet ezen a téren Dél-Európában sem a legjobb - mondta Kalmár. A svájci lap írása végén kitér arra, hogy a politikailag két részre osztott országban heves vita folyik arról, hogy ki a felelős a történtekért. Budapest a történtek után nyilvánvalóan fel akarja mérni, hogyan lehetne szigorítani az alumíniumgyártás környezetvédelmi előírásain. Az EU csak minimumkövetelményeket ír elő, az egyes tagállamok saját maguk bevezethetnek ezeknél szigorúbb szabályozást - mutat rá az újság.

Válasz

Somlóvásárhely nem számít?

Marton László, a vörösiszap sújtotta Somlóvásárhely független polgármestere szerint "magukra maradtak", s hiába igényeltek többször is védőruhát, saválló kesztyűt és gumicsizmát, nem kaptak vagy csak keveset és használhatatlant.

Harmadszorra rendelték már meg a védőmaszkokat is, ám még mindig nem kaptak - mondta csütörtökön az MTI-nek, megjegyezve: a baj az, hogy venni sem tudtak, mert a környéken már sehol sem kapható. Így jártak a kesztyűkkel is: hiába szerettek volna venni, sehol sem tudtak - jegyezte meg.

Marton László 25-30 emberrel - zöld csizmában, sárga védőruhában, maszkosan - Somlóvásárhely főutcájának Devecser felé vezető végén dolgozik; locsolják az utat, hogy ne keletkezzen por a vörösiszapból, illetve markolóval rakják a vörös sárt teherkocsira. „Nálunk nem járt senki, még a katasztrófavédelem sem, csak egy-egy rendőrautó megy el néha a faluban” - mondta a polgármester. „Minket eddig még az újságírók sem kerestek” - tette hozzá. Marton László szerint nemhogy vezető embert, de még egy tűzoltót sem láttak hétfő óta. Hozzátette: a gátszakadás napján még jártak itt is tűzoltók, de azóta senki sem. A polgármester elmondta: 16 házat „érintett a vörös áradat”, de főleg a kertek mentek tönkre. Hangsúlyozta, hogy az érintett lakosoknak biztosítottak helyet és étkezést is a kultúrházban, de nem éltek vele, visszamentek a házukba. A szélső házaktól látni, hogy a falu határa szinte mindenhol vöröslik. Tönkrementek a kukoricaföldek, eltűntek a növények, nem látni zöldet, vörös itt minden - mondta a polgármester, megjegyezve: sok helyütt már vetettek is, ott jövőre termés nem lesz.

Magukra vannak ugyan hagyatva, de még ez sem lenne baj, ha kapnának megfelelő mennyiségű és méretű védőfelszerelést - hangsúlyozta. Mint mondta: a legfontosabb lenne a lúg- és saválló kesztyű, a védőruha és a csizma. Egy-két dolgot kaptak, például néhány esőköpenyt és munkaruhát, meg saválló kesztyűket, de az utóbbiak még egy nő kezére is nehezen húzhatók fel, olyan kicsik - mondta Marton László. Segítette őket a Máltai Szeretetszolgálat munkaruhával és 100 pár csizmával is, ám azok közül 10 pár használható, a többi „férfiember lábára nem húzható fel” - mondta a polgármester.

Ismertetése szerint a helyi vállalkozók dolgoznak a kármentesítésen munkagépekkel és teherautókkal, szállítják vissza Ajkára a VI-os kazettába az iszapot, a vörös sarat. Marton László tájékoztatott arról is, hogy minden károsult család megkapta a Mal Zrt. által biztosított 100 ezer forintot. Kitért arra is, hogy a biztosítók viszont „olyan papírt küldtek”, hogy csak a házakban keletkezett károkra fizetnek, a kertekre nem, pedig Somlóvásárhelyen inkább az utóbbiak károsodtak.

Válasz

A gátat 300 ezer köbméter iszap tárolására kallibrálták a tervezők. Már a kifolyt vörösiszap mennyisége ennek a többszöröse. Akkor ki is a gondatlan, ki itt a felelős?

Válasz

Egymillió köbméter iszap folyt ki és még mindig ömlik a szennyezőanyag az ajkai timföldgyár 9-es és 10-es zagytározójának gátszakadása nyomán. Már nemcsak Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely több ezres lakossága és élővilága, hanem egy 40 négyzetkilométeres terület került veszélybe.

Válasz

Az ajkai timföldgyár a MAL Magyar Alumínium Zrt.-nek a része. A cég a privatizáció óta magyar magánszemélyek tulajdonában áll.

Az 1942-ben alapított, a negyvenes évek második felétől a kilencvenes évek privatizációjáig állami vállalatként működő egykori Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó a privatizáció óta a MAL Magyar Alumínium Zrt. cégcsoport tagja.

A MAL a kilencvenes évek második felében bekövetkezett privatizációja óta a leggazdagabb magyarok toplistáján szereplő magyar magánszemélyek érdekeltségébe tartozik.

Ilyen Bakonyi Árpád és családja – az igazgatóságnak a családból a cégvezető Bakonyi Zoltán a tagja –, de szerepel a tulajdonosok közül a leggazdagabbak között Petrusz Béla és Tolnay Lajos is. Ők ketten szintén tagjai az igazgatóságnak, Tolnay egyben a MAL elnöke is.


Tolnay és a MAL korábban több alumíniumipari társaságban állt üzleti kapcsolatban Gyurcsány Ferenccel annak kormányfővé választása előtt. Ilyen cég volt például a Bakonyi Bauxitbánya Kft., a Bauxit Bányavagyonkezelő Kft. és az Első Magyar Timföldipari Kft., vagyis a dunántúli alumíniumipar több vállalkozása.

A MAL üzleti eredménye az elmúlt években – jórészt a gazdasági válság hatására – folyamatosan romlott. Árbevételük az Opten cégtárának adatai szerint a 2007-es 56,4 milliárd forintról 2009-re 28,3 milliárd forintra csökkent (igaz, az adózás előtti eredmény mínusz 1,2 milliárdról mínusz 360 millióra javult).

A társaság honlapján a környezetvédelem menüpontban csak ennyi olvasható: „Társaságunk messzemenően elkötelezte magát a környezetre gyakorolt negatív hatások minimalizálására [...] Jól lokalizált, korszerűen megépített, monitor rendszerrel ellátott üzembiztos tárolók szolgálnak a vörösiszap tárolására. Nagy gondot fordítunk a vörösiszap-terek rekultivációjára, folyamatos a már feltöltött medencék termőfölddel és növényzettel történő lefedése. Az ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert 1999-ben vezettük be”.

Index

Válasz

A kármentesítés menete:

Azonnal meg kell kezdeni kármentesítést a vörösiszappal szennyezett területen, mivel ha az kiszárad és bekerül az ökoszisztémába, a későbbiekben még nagyobb problémákat jelenthet - nyilatkozta Simon Gergő, a Levegő Munkacsoport vegyész szakértője.

A szakértő elmondta, hogy a vörösiszap a legnagyobb mennyiségben képződő veszélyes hulladék Magyarországon. Maró lúgos kémhatása van. A bőrt és a szemet marja, de akár tárgyakat is szétmarhat. Ha nem kezdik meg az azonnali kármentesítést, a kiszáradt talajból felszálló por az emberi szervezetre önmagában is mérgező. A nehézfémmel szennyezett területeket általában talajcserével szokták kármentesíteni, a szennyezett földet veszélyes hulladéklerakóba teszik - tette hozzá Simon Gergő.

A vörösiszap nehézfémeket tartalmaz, a legnagyobb problémát a magas ólomkoncentrációja jelenti. Az ólom ismert idegméreg, kis mennyiségben is veszélyezteti a gyermekek idegrendszeri fejlődését, de emellett a vesét is károsítja. Ezenkívül több rákkeltő nehézfémet is tartalmaz, mint a kadmium, az arzén vagy a higany, és megvan az esély, hogy radioaktív anyagok feldúsultak a vörösiszapban. Az iszap természetben okozható veszélyeiről azt mondta, hogy a lúgnak önmagában nincs hosszú távú környezeti hatása, mivel az a vízzel felhígul, viszont maró hatása kipusztítja a növényzet egy részét.

Fontos az is, hogy az iszap a talajban ne jusson le nagyon mélyre, mivel a talajvízbe kerülve súlyos problémákat jelenthet. Egyrészt a talajvíz a környéken elszállítja a szennyeződést, emellett bekerülhet az ivóvízbázisba, termőföldekbe. Márpedig a nehézfémekkel - különösen ólommal - szennyezett ivóvíz erősen mérgező - hangsúlyozta a szakértő. Az állatvilágra is veszélyt jelent maró hatása. A vizekbe, folyókba kerülve halpusztulást okozhat a vörösiszap, de nem akkorát, mint a ciánmérgezés. Az emberekre nézve veszélyes , ha mérgezett állatot fogyasztanak. (MTI)

Válasz