Utóhangok és elemzések:

Egy nukleáris mérnököt megdöbbentett, hogy sok-százezer köbméter erősen lúgos folyadékot tartanak települések, emberek feje fölött 50-60 méterrel úgy, hogy a gátat egy rideg ipari hulladékból alakítják ki, és nincs egy második, esetleg még harmadik védvonal.

Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója szerint helyes, hogy a nukleáris ipar működésére szigorú előírások vonatkoznak, de elfogadhatatlan, hogy egy másik veszélyes iparág ilyen gyenge szabályozás mellett működhet. A szakember elképesztőnek nevezte, hogy a környezetvédelmi szabályozás és a hatóságok ennyire aszimmetrikus szabályokat alkalmaznak különböző iparágakban. Hangsúlyozta: a zagytározók és a kohászati, vegyészeti technológiák a mainál sokkal fejlettebb mérnöki követelmények után kiáltanak. És ha ebből az esetből nem tanul Magyarország és Európa, a jövőben hasonló tragédiák nem lesznek elkerülhetőek.


Pár napra a katasztrófa után kipusztult a Marcal folyó teljes élővilága, a vörösiszap-szennyeződés mindent elpusztított. A Rábát és a Dunát igyekeztek megmenteni. Dobson Tibor szerint a Marcal azzal lett "halálra ítélve", hogy az igen erős lúgos kémhatású vörösiszap a Torna-patakon keresztül belefolyt a folyóba.
A szakemberek megpróbálták ugyan ecetsavval és gipsszel csökkenteni az igen erős lúgos kémhatást, de nem sikerült megakadályozni az ökológiai katasztrófát.

A Marcalon, a Rábán és a Dunán is átvonult a Veszprém megyei gátszakadás után kiömlött vörösiszap, a víz pH-értéke akkor elérte a 12-es szintet.

Ahhoz, hogy a Rába és a Duna élővilágát meg tudják menteni, a pH-értéket 9 alá kell csökkenteni, de ez 2010 év végéig nem sikerült.

Forrás: MR

Az október eleji tragédia részleteinek felelevenítése után a Neue Zürcher Zeitung felidézi: a veszprémi hatóságok a gátszakadás előtt két héttel ellenőrizték a MAL Zrt. alumíniumüzemének iszaptározóját, és mindent rendben találtak.

Egyelőre nem világos, hogy szakmai tévedés történt, vagy korrupció áll-e a háttérben - veti fel a lap varsói keltezésű írásában. Míg az Európai Unió budapesti képviseletén tartózkodnak ez utóbbi lehetőségének kommentálásától, a magyar környezetvédő szervezetek nyíltan fogalmaznak. "Az uniós irányelveket precízen lefordítják Magyarországon, de ezek gyakorlati alkalmazása még nagyon gyenge szintű" - jelentette ki Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport képviselője. Szerinte mindenekelőtt a korrupció hátráltatja az EU-szerte szabványként elfogadott környezetvédelmi törvények alkalmazását. Lenkei kiemelte azt is, hogy "Magyarországon - 45 évnyi kommunista uralom után - rendkívül fejletlen az emberek környezettudatossága, az erre való nevelés ma még komoly problémát jelent".

A Neue Zürcher Zeitung idézi az euractiv.hu hírportál főszerkesztőjét, Kalmár Szilviát is, aki viszont úgy vélte: a magyar hatóságok rendszerint betartják az uniós irányelveket. Szinte az összes új tagállamnak hátraléka van a környezetvédelmi szabályok átültetése terén, sőt a helyzet ezen a téren Dél-Európában sem a legjobb - mondta Kalmár. A svájci lap írása végén kitér arra, hogy a politikailag két részre osztott országban heves vita folyik arról, hogy ki a felelős a történtekért. Budapest a történtek után nyilvánvalóan fel akarja mérni, hogyan lehetne szigorítani az alumíniumgyártás környezetvédelmi előírásain. Az EU csak minimumkövetelményeket ír elő, az egyes tagállamok saját maguk bevezethetnek ezeknél szigorúbb szabályozást - mutat rá az újság.