Ma írják alá a Déli áramlat orosz-európai gázvezetékterv hazai szakaszának majdani üzemeltetését végző orosz-magyar vegyes vállalat alapító okiratát.

A szibériai gázmezőket alapvetően Olaszországgal összekötni hivatott Déli áramlat vezetékterv magyar szakaszáról az első hivatalos megállapodást a két kormány kötötte meg tavalyelőtt.

Medvegyev és Gyurcsány

A Népszabadság értesülései szerint ma Budapesten aláírja a Déli áramlat magyar szakaszának majdani üzemeltetését végző közös vállalat alapító okiratát a két 50 százalékos tulajdonos, az Oroszországból az unióba tervezett gázvezeték mögött álló Gazprom, illetve a magyar szakasz társtulajdonosául kijelölt Magyar Fejlesztési Bank (MFB).

Magyar részről meglepetésre nem az előkészítésben addig részt vevő Molt jelölték ki - arra hivatkozva, hogy az nem állami -, hanem az állami MFB-t. A két cég egy éve szándéknyilatkozatot szignált, ám az abban jelölt határidők már javarészt leteltek. Az előkészítést állítólag éppenséggel az oroszok halogatták és a magyar kormány sürgette.

Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója és Veres János akkori pénzügyminiszter a Déli áramlatról szóló 2008-as megállapodás aláírásakor

MTI - Koszticsák Szilárd

A Déli Áramlat Magyarország Zrt.-re keresztelt társaság alaptőkéje 5 millió forint lesz, amit hamarosan 50 millióra emelnek. A cég első elnöke Erős János, az MFB vezérigazgatója, az alelnök - az évenkét változó elnöki poszt várományosa - Alekszandr Medvegyev, a Gazprom elnöke lesz. A vezérigazgatókat később nevezik ki.

Értesülésünk szerint a Gazprom-javaslatra megalakított „irányító bizottság" illetve „munkacsoport" vezetőit már csak az orosz fél nevezi ki. Ezek azonban kizárólag az igazgatóság iránymutatásai szerint tevékenykedhetnek. A vezérigazgatókat később nevezik meg.

Információnk szerint a magyar kormány egy megbízható gázipari szakembert szemelt ki e posztra. A két fél értesüléseinket nem kívánta kommentálni.

Sokak szerint a Gazprom meg kívánta az aláírással várni a hazai választásokat. Annak, hogy most mégis miért kerül pecsét az alapító okiratra, értesülésünk szerint igen prózai oka van, ami miatt a két fél mellőzni is kívánja az eddigi fázisokban - hazai és más vonatkozásban egyaránt - megszokott reprezentatív külsőségeket. A tavalyelőtt kissé rászedettnek tűnt Molt ugyanis már a kormányközi szerződés is érintette, miszerint a terveket a korábban a Gazprommal létrehozott közös vállalatától, a Sepcótól kell megvásárolni.

Ezek a tervek viszont csak nem készültek el. Legutóbb azzal a - jogilag nehezen kifogásolható - érvvel, hogy a Sepcótól senki nem rendelte meg a tanulmányt, tekintve, hogy a megrendelő még létre sem jött. Ráadásul a terveket a Sepco nem maga készíti, hanem erre pályázatot ír ki. Vagyis az alapító okirat gyors aláírásának oka egyszerűen a tervtanulmány elkészítésének gyorsítása. A Sepco új határideje állítólag ez év közepe. A két tulajdonos ugyanakkor minden felmerülő költséget felesben áll.

Habár az előkészítés talán kissé vontatottnak tűnik, nemzetközi viszonylatban nem állunk rosszul. Eddig a nyomvonal-országok közül csupán Szerbiában tartanak előbbre, de ott a két kormány hagyományos jó viszonya sokkal gördülékenyebb tárgyalásokat tesz lehetővé: ott az orosz félé a cég többsége is. Bulgáriában a kormányváltás óta kisebb viharfellegek gyűlnek a közös elképzelés fölött, a szlovén illetve a régi-új csatlakozó török szakasz előkészítése még folyik, Ausztriával pedig még hátrébb tartanak. Időről időre felmerül ugyanakkor - akár Magyarország pozícióit is fenyegetve - Horvátország csatlakozási lehetősége, Románia számára pedig egyelőre a csatlakozás még mindig „álomnak" tűnik.

Szakemberek emlékeztetnek, hogy a magyar szakasz megvalósítása a cégalapítás után sem vehető készpénznek, hisz a Gazprom 2011-ben hoz csak „végleges befektetői döntést". Az uniós gázigények felfutásával ugyanakkor Magyarország a Déli áramlaton keresztül évi 10-15 milliárd köbméter gáz átengedéséért járó tranzitdíjhoz is juthat. Ennek megtérülési ideje korábbi számítások szerint mintegy 20 év. Az a Gazprom-ígéret, miszerint a magyar szakaszt 2015-ben üzembe állítják, állítólag az uniós gázkereslet tavalyi visszaesése ellenére is él.