IMF-hitelből veszi meg a magyar kormány az orosz Surgutneftegas Mol részvénycsomagját 1,88 milliárd euróért. Az oroszok körülbelül 100 milliárd forintot nyertek az ügyön. A vásárlásról szóló szerződést aláírták, az adásvételt augusztus végéig kell lebonyolítani. 

Az így megszerzett 21,2 százalékos Mol-tulajdonrész egy később kijelölendő állami vállalathoz kerül majd - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter 2011. május végén Budapesten.

A miniszter elmondta azt is: a kormány támogatja a Mol stratégiáját és menedzsmentjét. Az ügylet kapcsán módosítani kell a költségvetési törvényt a forrás átcsoportosítás miatt - tette hozzá a miniszter. A Surguttal aláírt megállapodást az Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia.
Link

A Surgutneftegas 2009. március 30-án vásárolta meg az osztrák OMV-től a Mol 21,2 százaléknyi részvényét 1,4 milliárd euróért.

Az OMV az eladáskor emlékeztetett: 2008 augusztusában visszavonta a Mol megszerzésére irányuló szándékát azután, hogy ez ellen kifogásokat emelt az Európai Unió és a Mol vezetése is. Logikus lépés volt ezek után a Mol papírok eladása - fejtette ki az osztrák cég.

Az eladást a JP Morgan befektetési bank végezte és "jó árat ért el". Az 1,4 milliárd eurós ár 19.212 forintos részvényenkénti árnak felelt meg akkor, szemben a Mol, az eladás bejelentését megelőző pénteki 9.940 forintos záróárfolyamával.

Igaz, a Mol árfolyama csaknem 15 százalékkal 11.430 forintra nőtt az eladás bejelentésekor, miután az bejelentés napjának reggeli felfüggesztése után újraindították a papír kereskedését.

A vétel hírére felszökött az orosz tőzsdén a Surgutneftegas árfolyama is, 5,4 százalékkal erősödött, a bejelentés napján 22,68 rubelt ért. A tőzsde ugyanis derűlátással fogadta a hírt, hogy a cég külföldi akvizícióra határozta el magát.

A konszern az egyik legnagyobb társaság az orosz kőolaj- és földgáziparban, de mindaddig nem tűnt ki a piacon sem az átvételekben való részvétellel, sem magas osztalékokkal. Számláin tekintélyes összeget gyűjtött össze, amelynek rendeltetéséről állandóan spekulálnak az elemzők. A Mol-részvények vételét megelőző év harmadik negyedének végén a konszern hosszú és rövid távú befektetései és pénzeszközei 558 milliárd rubelt, avagy 22 milliárd dollárt tettek ki, így a Mol-részvények felvásárlása nem jelentett számára nagy megterhelést.

Az ügylet egyetlen hozadéka az alábbi kijelentés volt:

Az akkori magyar kormány álláspontja szerint "Magyarországnak az az érdeke, hogy a nemzeti olajipari vállalat megőrizze függetlenségét". Ennek folyományaként később megszületett a "lex Mol"', az a törvény, amely korlátozza a külföldi tulajdonszerzést a magyar stratégiai, energetikai cégekben.

Érdekes tény, hogy az általában többségi tulajdonra törekvő oroszok kétszer annyit fizettek a részvényekért, mint a tőzsdei áruk. ráadásul anélkül vették meg a részvényeket, hogy erről egyeztettek volna a Mollal. Az ügylet előtt nem történt politikai egyeztetés sem, ami szokásos az oroszok részéről hasonló esetekben.

A Surgutneftegas részvénykönyvi bejegyzése a vétel óta nem történt meg, s ezért az orosz energetikai cég egyetlen Mol-közgyűlésen sem vehetett részt szavazati joggal.

Az orosz cég több pert is indított azért, hogy részvényesként megjelenhessen a Mol közgyűlésein, ám ezeket rendre elvesztette.

A törvényi előírások szerint ugyanis a részvénykönyvi bejegyzéshez a Magyar Energia Hivatal jóváhagyása szükséges. A hivatal azonban a Surgutneftegas erre irányuló kérelmének eljárását 2010-ben hozott végzéssel megszüntette, mert az orosz cég nem nyújtotta be a hivatal által kért, főként a tulajdonosi körére vonatkozó információkat a megadott határidőig. A Surgutneftegas nem élt a felülvizsgálati lehetőséggel, amiből az következik, hogy a részvénykönyvi bejegyzésnek nem volt meg a törvényi feltétele.

A Mol részesedésének megszerzése jelentős lépés volt az oroszok szerint a Surgutneftegas stratégiájának teljesítésében, ami például a vertikális integráció erősítését, továbbá a végső felhasználókhoz való közelebb kerülést tűzte ki célul.

A Mol árfolyam azóta jelentősen emelkedett, 2011. május 24-én kedden, az értékpapír kora délutáni felfüggesztésekor az ár 23.310 forint volt. A Surgutneftegas 21,2 százalékos tulajdoni hányadának piaci értéket kedden az elemzők 500-513 milliárd forintra tették.

A Surgutneftegas Molból való kivásárlása többször is felvetődött, amiről tavaly októberben Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta: a magyar kormány egy csomagban akar megállapodni az orosz vezetéssel a kétoldalú együttműködés kérdéseiről. Kifejtette, hogy a csomagról folyó egyeztetéseken szó van az energiapolitikáról, a Malévről, a későbbi metróépítkezésbe való esetleges orosz bekapcsolódásról, a mezőgazdasági együttműködésről, kutatói ösztöndíjakról, a széles nyomtávú vasúti pálya meghosszabbításáról, de cáfolta, hogy a kormány közvetlenül tárgyalna a Surgutneftegas-zal a Mol-ban való részesedésének megvásárlásáról.

November végén az orosz kormányfő sajtótitkára már azt közölte: az orosz és a magyar kormányfő tárgyalt a Surgutneftegas Mol-pakettjének kérdéséről.

Az idén februárban Igor Szecsin, az energetikai iparral foglalkozó orosz első miniszterelnök-helyettes pedig azt nyilatkozta, hogy a Surgutneftegas nem szándékozik megválni a magyar Molban szerzett részesedésétől, és az egyik legjobb beszerzésének tartja azt.
Link

Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti irodavezetője úgy vélekedett: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2008-ban nyújtott hitelcsomagot Magyarországnak, és nem határozta meg, hogy mire lehet költeni a pénzt. Azonban az EU és az IMF a fizetési mérleg szükségleteire adta akkor a hitelt, és nem eszközvásárlásra.