Orbán Viktor Londonban van, de a Népszabadság ottani
tudósítóját eltanácsolták az eseménytől. A kormányzati kommunikációs
központ megoldási javaslata: saját tudósító helyett inkább olvassák az
újságírók az MTI-t.
A kormányzati kommunikációs központ a héten megüzente a Népszabadság
londoni tudósítójának: ne fáradjon, ne is próbáljon bejutni a Downing
Streetre, ahol David Cameron brit miniszterelnök tegnap fogadta Orbán
Viktort. A napilap munkatársának felesleges odamennie, úgysem
nyilatkozik neki a magyar miniszterelnök, csak a Hír TV-nek és a TV2-nek
- fűzték hozzá.
A Népszabadság kérdésére a kommunikációs központ egy munkatársnője
azzal védekezett: „elintézték", hogy az MTI jelen legyen, vegyük át
bátran a hírügynökség jelentését. A napilap ragaszkodott volna saját
tudósítója jelenlétéhez, lévén egy közpénzből fizetett kormányfő
külföldi útjai, különösen a soros uniós elnökség küszöbén,
közérdeklődésre tarthatnak számot, ám ezt nem tették lehetővé.
Ha már a sajtó se kaphat közvetlen és friss tájékoztatást a hazánkat érintő fontos eseményekben, akkor kérdés, hogy az olvasók maguk, mennyire kaphatnak pontos és mindenre kiterjedő híreket....
A HírTV ott lehetett és így tudósít:
A magyar és a brit kormányt összekötő szoros szálakat és a
külpolitikai törekvések hasonlóságát hangsúlyozta David Cameron
konzervatív párti brit kormányfővel tartott szerda esti londoni
megbeszélése után Orbán Viktor.
Magyarország
az elmúlt nyolc évben elveszítette szavahihetőségét, mivel
meghamisította a gazdasági adatokat, ráadásul rajtakapták. Az uniós
elnökség azért lesz nagyon fontos az ország számára, mert azzal
visszakapaszkodhat Európában a komoly országok sorába – közölte Orbán
Viktor Londonban a David Cameron brit miniszterelnökkel folytatott
megbeszélés után.
A magyar miniszterelnök a Downing Street-i rezidencián lezajlott
kétoldalú tárgyalás után újságíróknak kijelentette: mindkét kormánypárt
elkötelezett a gazdasági növekedés és az üzlet mellett. "Amerika-barátok
vagyunk mindketten, tehát komolyan vesszük a NATO-szövetséget ...
Afganisztánban is mindketten elég komoly szerepet vállalunk" - tette
hozzá. A magyar kormányfő a várhatóan vitás kérdések között említette
ugyanakkor a következő hétéves uniós pénzügyi tervet, mivel ebben szavai
szerint a brit álláspont markánsan különbözik a közép-európaitól. Orbán
Viktor szerint azonban ezt nem a magyar EU-elnökség alatt kell
megvitatni.
A magyar kormányfő a gazdasági növekedésről azt mondta, hogy ez most
sürgető feladat, mint a euróövezethez való csatlakozás céldátumának
kijelölése. „Növelni kell a foglalkoztatás szintjét és csökkenteni kell
az adósságot” – mondta Orbán. A miniszterelnök szerint Magyarország a
meghozott intézkedésekkel a kísérletezés terepéről visszatér a
nyugat-európai modellhez.
A brit kormányfő támogatásáról biztosította Orbán Viktort az uniós
elnökség programját illetően. A brit miniszterelnök szerint az Európai
Unió országainak jelenleg hasonló kihívásokkal kell szembenézniük.
Cameron ezek közt említette az államháztartási hiányt, a strukturális
reformokat, a növekedést, és azt mondta: reméli, hogy ezekben a
kérdésekben Nagy-Britannia és Magyarország együttműködik majd az uniós
elnökség alatt.
Nagy Britannia októberben jelentett be nagy mértékű megszorításokat. A
magyar kormány után a britek is bevezették a bankadót és befagyasztották
a minisztériumi kiadásokat. (pr)
hírTV
Érdekes, a Magyar Nemzet is egy napilap, mégis egészen széles körű anyagok sikerült az eseményről összehoznia:
A magyar
EU-elnökség feladatairól és terveiről folytatott tárgyalásokat Londonban
szerda este Orbán Viktor miniszterelnök brit kollégájával, David
Cameronnal. A brit miniszterelnök a Downing Street-i kormányfői
hivatalban fogadta a magyar kormányfőt.
Tárgyalásaik előtt adott rövid
nyilatkozatában a brit miniszterelnök kijelentette: az Európai Unió
országainak jelenleg nagyon hasonló kihívásokkal kell szembenézniük.
Cameron ezek közt említette az államháztartási hiányokat, a strukturális
reformokat, a növekedést, és hangsúlyozta: reményei szerint
Nagy-Britannia és Magyarország együttműködik majd a „minden bizonnyal
nagyon sikeres EU-elnökség” idején ezekben a kérdésekben.
Orbán
Viktor válaszában kijelentette: szerdai találkozója David Cameronnal
azért is nagyon fontos, mivel a másnap kezdődő brüsszeli EU-csúcs lesz
az utolsó uniós találkozó a soros magyar elnökség kezdete előtt, és a
brit álláspont „mindig kulcsfontosságú”.
Hasonló törekvések
A magyar és a brit kormányt összekötő szoros szálakat és a
külpolitikai törekvések hasonlóságát hangsúlyozta a megbeszélés után
Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök az újságíróknak kijelentette:
mindkét kormánypárt elkötelezett a gazdasági növekedés és az üzlet
mellett. „Amerika-barátok vagyunk mindketten, tehát komolyan vesszük a
NATO-szövetséget, Afganisztánban is mindketten elég komoly szerepet
vállalunk” – tette hozzá.
A magyar kormányfő a várhatóan vitás
kérdések között említette ugyanakkor a következő hétéves uniós pénzügyi
tervet, mivel ebben szavai szerint a brit álláspont markánsan
különbözik a közép-európaitól. Orbán Viktor szerint azonban ezt nem a
magyar EU-elnökség alatt kell megvitatni.
„Magyarország a saját útját járja”
Arra a kérdésre, hogy miként értékeli azt a hétvégi lengyel
pénzügyminisztériumi bejelentést, miszerint az EU az államadósság
kiszámításához figyelembe venné a lengyel nyugdíjreformhoz köthető
költségtételek némelyikét, Orbán Viktor kijelentette: minden ország a
saját útját járja, és Magyarországnak is ezt kell tennie. „Én azt
gondolom, hogy mi jó döntést hoztunk, ki tudunk mászni az
adósságcsapdából, de ezt óvatosan mondom, mert ezért még sokat kell
dolgoznunk. Túl fogjuk élni azt a borzalmas eladósodottságot, amelyet az
elmúlt évek zúdítottak a magyarok nyakába” – fogalmazott a magyar
miniszterelnök.
Hozzátette: afelől sosem volt kétség, hogy a
magyar álláspontot Brüsszelben mindenki el fogja fogadni, tekintettel
arra, hogy az EU belső szabályai szerint a nyugdíjügyek kizárólagos
nemzeti hatáskörbe tartoznak, tehát minden tagállam maga dönti el, hogy
milyen úton jár. Magyarország most visszatér a nyugat-európai útra,
tehát olyan kétpilléres – állami és önkéntes – nyugdíjrendszere lesz,
amilyen a nyugat-európai országok többségére jellemző. „Elhagyjuk azt a
közép-európai kísérleti zónát, amely szerintem több kockázatot, mint
előnyt tartogat az (e zónában) tartózkodó országok, köztük Magyarország
számára” – mondta Orbán Viktor.
(Fotók: Reuters)
Vissza kell kapaszkodni a megbízható és tekintélyes országok közé
A közelgő soros magyar EU-elnökség jelentőségével kapcsolatban a
kormányfő azt mondta: Magyarország az elmúlt nyolc évben elvesztette
szavahihetőségét, vagyis „ma bennünket nem vesznek komolyan”.
Magyarország meghamisította az adatokat, az európai tanácsüléseken
rendszeresen nem mondott igazat, átverte a hitelminősítőket és bankokat,
egyáltalán úgy viselkedett, ahogy civilizált országok nem
viselkedhetnek a nyugat-európai kultúrkörben. Ráadásul „le is
lepleződtünk, és rászorultunk arra az óriási kölcsönre, amellyel az IMF
(a Nemzetközi Valutaalap) húzta ki Magyarországot a bajból”.
Orbán szerint most innen kell az országnak visszakapaszkodnia a komolyan
vehető, megbízható és tekintélyes országok közé, és ebből a szempontból
az EU-elnökség a legnagyobb segítség, „ha jól csináljuk”. Ha
Magyarország jól szerepel a következő félévben – és ezért örvendetes,
hogy az ellenzék támogatja a kormányt a sikeres elnökség ügyében –,
akkor Magyarország visszanyerheti tekintélyének nagy részét – mondta a
miniszterelnök.
Rögös út vezet az euróhoz
Az MTI kérdésére, hogy mi a véleménye a közép-európai tagjelöltek –
köztük Magyarország – euróövezeti csatlakozásának komoly késedelmét
valószínűsítő legutóbbi londoni elemzői előrejelzésekről, Orbán Viktor
kijelentette: az euróhoz vezető út valóban több közbülső akadályon vezet
át, rövid időn belül el kell érni például a 65 százalékos európai
foglalkoztatottsági átlagot, a gazdasági növekedést be kell indítani, és
főleg csökkenteni kell az államadósságot. A hazai össztermékhez mért 80
százalékos államadósság-rátával ugyanis nem lehet csatlakozni az
euróhoz, mert a felső tűréshatár 60 százalék. „Én ebben a ciklusban ha
megfeszülök, akkor sem tudok 60 százalékot előállítani. Ha le tudjuk
vinni 80-ról 70 közelébe, az már egy világbajnoki, de legalábbis
Európa-bajnoki eredmény lesz”.
Orbán Viktor szerint mindezek
alapján teljesen indokolt, hogy az elemzők nem a legsürgetőbb teendők
között említik az eurócsatlakozást. „Szomorú szívvel, de egyet kell
értsek ezzel” – tette hozzá.
Az utóbbi napokban több nagy
citybeli befektetési csoport – közük a JP Morgan és a BNP Paribas – is
olyan egybehangzó előrejelzéseket közölt, amelyek szerint az euróövezeti
adósságválság miatt Magyarország és Lengyelország valutauniós felvétele
2019 előtt nem valószínű, Csehország csatlakozása pedig akár a 2020-as
évekre is áttolódhat. A korábbi konszenzus 2014-2015-ös csatlakozási
időpontokat valószínűsített a térség számára.
Az MTI kérdésére,
hogy a magyar kormány várhatóan mikor nevez meg csatlakozási céldátumot,
Orbán Viktor kijelentette: akkor, amikor „olyan dátumot tudunk mondani,
amelyet be tudunk tartani”. A kormányfő szerint a hitelesség
elvesztéséhez hozzájárult az is, hogy korábban elhangzott „vagy öt
különböző céldátum, és egyiket sem tudtuk betartani”.
...Persze az MTI-től szerzett infói alapján.
Kapcsolódó hírek:
A Fidesz és a baloldal közös akciója a nemzeti jobb ellen - már a 2014-es választásokra gyengítenék a közös ellenséget a külföldnek is bevágódva?
Az egyik legelismertebb, csecsen témával foglalkozó újságíró, jogvédő mutatja be Csecsenföldet
FIDESZ - a legképmutatóbb, legmegtévesztőbb párt a jelenlegi magyar politikai szintéren
Kampányolók és a politika fogyasztói: A látszatért képesek vagyunk eladósodni