Tibetben ötven éve tart az elnyomás, de most eljött a változás ideje

Az idei újévet sokan nem fogják ünnepelni Tibetben, részeként a passzív ellenállásnak. Az ünneplés helyett idén a tibetiek a tavalyi március 10-i Loszárkor megtartott demonstrációk áldozataira emlékeznek majd. A Csendes Loszár mozgalom híre Tibetben szájról-szájra terjed és a száműzött tibetiek is így mutatják ki szolidaritásukat az otthon maradottakkal. A kínai hatóságok ezt biztosan meg fogják torolni.

Tényleg nincs mit ünnepelni Tibetben, a tüntetések leverése óta semmit sem enyhültek a szigorú rendszabályok. Ráadásul ahogy közeledik az idei március 10-e, a hatóságok újabb intézkedéseket hoztak a tibetiek megfélemlítésére, kultúrájuk és vallásuk háttérbe szorítására.

Mindemellett Kína, az eredménytelen tárgyalások utolsó fordulóján, amit a Dalai Láma és a kínai kormány küldöttei folytattak, elvetette a Memorandum a Tibeti Nép Valódi Autonómiájáról című dokumentum elfogadását. A kínai hatalom további provokációként március 28-át a feudalizmus alóli felszabadítás napjává nyilvánította, ezzel kényszerítve az ott élőket, hogy az ország 1959-es megszállásának napját ünnepeljék. Akik szót mernek emelni az ünnepségek ellen, amiket az ország kultúrája pusztulásának első napjának évfordulóján tartanak, pénzbüntetésekkel és letartóztatással fenyegetve kényszerítik az öröm és hála kifejezésére.

Tavaly a tibetiek ismét kinyilvánították elégedetlenségüket a kínai uralommal szemben. Kína erőszakos és brutális válasza a demonstrációkra sok kormányt késztetett arra, hogy kifejezze aggodalmát a helyzettel kapcsolatban, felszólítva a Kínai Népköztársaságot, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a Dalai Lámával. A Tibetet támogató szervezetek akkor kifejezték elismerésüket a különböző országok kormányainak ezen állásfoglalásaik, és egyéb, a tibeti népnek nyújtott segítségük miatt, de az igazság az, hogy a helyzet csak romlott Tibetben, és ha nem történik semmiféle jelentős fordulat, az elnyomás folytatódni fog. A nemzetközi erőfeszítések sajnos még nem győzték meg Kínát, hogy vessen véget a tibeti nép szenvedéseinek, és oldja meg a tibeti ügyet a száműzött tibeti vezetőkkel való tárgyalás útján. A megoldás érdekében annak külön jelentősége van, hogy a Kínai Népköztársaság befolyása a világra egyre erősebb, valamint a világgazdasági válság is cselekvést sürget. A Tibetet támogató mozgalom biztosan megújítja és megsokszorozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy nemzetközi támogatást szerezzen a kormányoktól a tibetiek erőszakmentes harcához.

Az Európai Parlament 2009. március 12-i állásfoglalása a tibeti felkelés 50. évfordulójáról és Őszentsége a Dalai Láma és a kínai kormány közötti párbeszédről

Az Európai Parlament ,

–   tekintettel a Kínáról és Tibetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különös tekintettel a Tibetről szóló, 2008. április 10-i (1) valamint a földrengés után és az Olimpiai Játékok előtt Kína helyzetéről szóló, 2008. július 10-i(2) állásfoglalásaira,

–   tekintettel az Őszentsége a Dalai Lámának az Európai Parlament előtt tett, 2008. december 4-i nyilatkozatára,

–   tekintettel az Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió által a 2008. június 10-i USA–EU csúcstalálkozón tett, Tibetről szóló nyilatkozatra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.   mivel 2009 márciusában lesz 50 éve annak, hogy Őszentsége a Dalai Láma elhagyta Tibetet és megkezdődött indiai száműzetése,

B.   mivel Őszentsége a Dalai Láma küldöttei és a kínai kormány képviselői közötti párbeszéd nyolc fordulója nem hozott áttörést, és nincsenek kilátásban további tárgyalások,

C.   mivel a kínai kormány kérésére készült és a 2008 novemberében Pekingben tartott tárgyalások nyolcadik fordulója alkalmával az Őszentsége a Dalai Láma küldöttei által előterjesztett Memorandum a tibeti nép valódi autonómiájáról (Memorandum on Genuine Autonomy for the Tibetan People) tiszteletben tartja a kínai alkotmány alapelveit és a Kínai Népköztársaság területi integritását, de a kínai kormány "félfüggetlenségi" és "rejtett függetlenségi" törekvésként elutasította azt,

D.   mivel Őszentsége a Dalai Láma erőszakmentességre szólított fel, erőfeszítéseiért 1989-ben Nobel-békedíjban részesült, továbbá nem Tibet függetlenségét, hanem a kínai hatóságokkal folytatott tárgyalások újrakezdését sürgeti egy valódi autonómiáról szóló átfogó politikai megállapodás kialakítása érdekében a Kínai Népköztársaság keretein belül,

E.   mivel az utóbbi napokban a kínai hatóságok szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezettek be Tibetben, amelyek értelmében az újságírókat és külföldieket kitiltották a térségből, a külföldieknek korábban kiadott látogatási engedélyeket visszavonták, a tibeti néppel szemben pedig a kemény kéz politikáját alkalmazzák,

F.   mivel 2009. február 25-én a kínai Csinghaj tartomány An Tuo kolostorának több szerzetesét letartóztatták a tibeti újév alkalmából rendezett békés felvonuláson,

1.   sürgeti a kínai kormányt, hogy tekintse a tibeti nép valódi autonómiájáról szóló 2008. novemberi memorandumot a pozitív, jelentőségteljes tibeti változások felé vezető megbeszélésék lényegi alapjának, amely megfelel a Kínai Népköztársaság alkotmányában foglalt alapelveknek és az ország törvényeinek;

2.   felszólítja a Tanácsot, hogy állapítsa meg, hogy pontosan mi történt a Kínai Népköztársaság és Őszentsége a Dalai Láma küldöttei közötti tárgyalásokon;

3.   felszólítja a Tanács elnökségét, hogy az Őszentsége a Dalai Láma indiai száműzetésbe vonulásának 50. évfordulója alkalmából fogadjon el nyilatkozatot, amelyben sürgeti a kínai kormányt, hogy kezdjen konstruktív párbeszédet egy átfogó politikai megállapodás kialakítása érdekében, valamint hogy a tárgyalások során kerüljön szóba a memorandum is;

4.   elítél valamennyi erőszakos cselekményt, legyen szó akár a demonstrálók részéről elkövetett cselekményekről, akár a rendfenntartó erők aránytalan beavatkozásáról;

5.   felszólítja a kínai kormányt, hogy azonnal és feltétel nélkül bocsássa szabadon azokat, akiket kizárólag azért tartanak fogva, mert békés tiltakozásokon vettek részt, és adjon számot a halottakról vagy eltűntekről, valamint a fogva tartottakról és az ellenük felhozott vádak jellegéről;

6.   felkéri a kínai hatóságokat, hogy biztosítsanak bejutást a külföldi média számára Tibetbe, beleértve a Tibeti Autonóm Régión kívül fekvő tibeti területeket, és szüntessék meg a Tibeti Autonóm Régióba történő bejutáshoz szükséges különleges engedélyek rendszerét;

7.   sürgeti a kínai hatóságokat, hogy biztosítsanak akadálytalan bejutást Tibetbe az ENSZ emberi jogi szakértői és elismert nemzetközi nem kormányzati szervezetek számára az ottani helyzet kivizsgálása érdekében;

8.   sürgeti a Tanács elnökségét, hogy kezdeményezze, hogy az Általános Ügyek Tanácsa tűzze napirendjére a tibeti kérdést annak megvitatása céljából, hogy az Európai Unió miképpen tudná előmozdítani a tibeti kérdés megoldását;

9.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Kínai Népköztársaság elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint Őszentségének a Dalai Lámának.