Több száz éve állnak változatlanul Kína legnyugatibb nagyvárosa, Kashgar vályogházai, amelyekben nemzedékek óta ugyanazon családok laknak. Az óváros azonban a kínai városfejlesztés és nemzetiségi politika áldozatává válhat: a kormányzat legújabb tervei szerint mindezt elbontanák, és modern lakóépületeket emelnének a veszélyesnek és elmaradottnak nyilvánított épületek helyére.

Kína és nem a dalai láma a tibeti kultúra valódi őre - hangsúlyozta a kínai kormány által csütörtökön megjelentetett "fehér könyv", amelyben elutasítja a tartomány kulturális ellehetetlenítésére vonatkozó bírálatokat.

AFP

A kiadvány különböző statisztikákat gyújt egybe a tibeti lakosság írni-olvasni tudásáról, az oktatásról, a tibeti nyelvű médiáról és a vallási élet szabadságáról annak bizonyítására, hogy Tibet kulturális megújulást él át, amióta a kommunista Kína 1950-ben ellenőrzése alá vonta.

A "fehér könyv" szerint éppen a Pekinget "kulturális népirtással" vádoló dalai láma az, aki "a kulturális pusztítás valódi forrása". "Tények bizonyítják, hogy a 14. dalai láma és klikkje képviselik és őrzik a régi Tibet elmaradott kultúráját. "Tibet kulturális autonómiájának" követelése nem más, mint politikai összeesküvés, hogy visszaállítsák a teokratikus uralmat Tibet és más, tibetiek lakta tartományok felett, s megvalósítsák Nagy-Tibet függetlenségét. Kína központi kormánya és tibeti vezetése az, amely valóban óvja és fejleszti a tibeti kultúrát" - írta.

Peking bírálói mindenekelőtt a tibeti buddhista kolostoroknak az elmúlt évtizedekben történt lerombolására, a kínai han etnikum egyre nagyobb lhászai és egész tibeti létszámára, valamint befolyására hívják fel a figyelmet.

A kínai kormány különösen a márciusi, buddhista szerzetesek által indított Kína-ellenes megmozdulások óta támadja minden erejével a dalai lámát. Tibet száműzetésben élő spirituális vezetőjét vádolták a zavargások szításával. Az összecsapásokban hivatalos adatok szerint 22-en vesztették életüket, de tibeti források szerint az áldozatok száma ennek sokszorosa. A "fehér könyv" egy hónappal azelőtt jelent meg, hogy várhatóan folytatódnak a Peking és a dalai láma képviselői közötti tárgyalások. Eddig két tárgyalási fordulóra került sor.

Az indiai Dharmszalában működő tibeti emigráns kormány elutasította a legújabb kínai állításokat. "Ha a helyzet kiváló lenne Tibetben, a kínai kormánynak nem lett volna szüksége kiadni a fehér könyvet. Ha a kínai kormány úgy érezné, hogy eleget tettek a tibeti nyelv és kultúra védelméért, szabad bejárást kellene engednie a nemzetközi médiának" - hangsúlyozta a tibeti szóvivő.

Médiacsend övezi Kínában a Tienanmen téri vérengzés évfordulóját

Bár világszerte tiltakozásokkal és tüntetésekkel emlékeznek az 1989-es eseményekre, Kínában médiacsend és elnyomás övezi a június 4-i események emlékét.

A hongkongi könyvesboltokban már megjelent, és rövidesen a világ számos más részén is kapható lesz az a könyv, amely Csao Ce-jangnak (Zhao Ziyang), a Kínai Kommunista Párt utóbb kegyvesztetté vált főtitkárának visszaemlékezéseit tartalmazza 1989 tavaszának forrongó és véres pekingi eseményeiről.

AFP