Trianoni utórezgések címmel közölt kommentárt az 1919-es párizsi
békekonferencián született megállapodás hatásairól keddi számában a Die
Welt.
A
konzervatív német napilap magyar származású publicistája, Krisztina
Koenen az írás alcímében azt emelte ki, hogy az 1919-es határmegvonás
még ma is "felbőszíti" a magyarokat. A cikkíró bevezetőjében idézte az
egykori brit miniszterelnököt, Lloyd George-ot, aki a békekonferencia
idején kijelentette: soha nem lesz béke Dél-Európában, ha a most
létrejövő kis államok mindegyikében jelentős számú magyar kisebbség él.
Koenen szerint "prófétai szavak" ezek a legutóbbi szlovák-magyar
konfliktus fényében, amely annak nyomán robbant ki, hogy a magyar
államfőt nem engedték be Szlovákiába.
A békeszerződés nyomán
csaknem 3,5 millió magyar került más államok fennhatósága alá. Trianon
nemzeti traumává vált, a revízió célja Magyarországot a II.
világháborúban belehajtotta a Németországgal való szövetségbe. A
szerződés igazságtalansága - az 1956-os forradalom leverésével együtt -
még a kommunista uralom idején is olyan "ügy" volt, amelyet sem
cenzúrával, sem erőszakkal nem lehetett kitörölni a köztudatból, és
amelynek tagadása végül hozzájárult a kommunista állam bukásához - írta
Krisztina Koenen.
A magyar kisebbségek kérdése ezért a szabadon
választott kormányok számára magától értetődően rögtön fontos témává
vált, annál is inkább, mert a hatalomra törekvő új elitek a nemzeti
érzésen kívül más legitimációt többnyire nem tudtak felmutatni. Hamar
nyilvánvalóvá vált, hogy a kisebbségek ügye megrázta az embereket, és a
kisebbségekkel kapcsolatos összetűzések hangneme is egyre élesebbé
vált. A rendszerváltást követő első szabadon választott magyar
kormányfő, Antall József kijelentette például, hogy "
15 millió magyar"
miniszterelnökének tekinti magát - emlékeztetett a cikkíró. Sólyom
László államfő már nem egyszer tett úgynevezett magánlátogatást a
szomszédos országok magyarok lakta területein, így többször volt már
Dél-Szlovákiában és Erdélyben (Románia) is - emlékeztetett Koenen.
Persze
a magyar határ túloldalán is ismerik a nemzeti kérdés belpolitikai
mobilizáló hatását. Különösen érvényes ez Szlovákiára, amely csak 1993
óta önálló állam, ha az ember eltekint a náci Németország kegyéből 1939
és 1945 között létezett Tiso-fél köztársaságtól - fogalmazott a
cikkíró.
Trianonnak köszönhetően ma Szlovákia lakosainak majdnem 10
százaléka magyar, akik ragaszkodnak az anyanyelvükhöz, és csaknem zárt
tömbben élnek. A múlt hónapban fogadták el Szlovákiában a
megszigorított nyelvtörvényt, amely tovább korlátozza a magyar nyelv
használatát. A szélsőségekre hajló jobboldali-nacionalista Szlovák
Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota pedig előszeretettel nevezi a magyarokat
"rákos daganatnak a szlovák nemzet testén" - írta Koenen.
A
publicista szerint aligha tör ki háború a következő időszakban
Magyarország és szomszédja között. Ám az ország megsértett öntudatával
- a nagyon hasonló helyzetben lévő államok által közrefogva - a
nyugtalanság veszélyes gócpontja marad. Mivel minden érintett tudatában
van a határvonal egykori meghúzásának igazságtalanságával, ezért
mindenütt nagy a belpolitikai kísértés arra, hogy a nemzeti kérdéssel
szavazókat szerezzenek. Épp ezért kellene mind az Európai Uniónak, mind
az egyes tagállamoknak óvakodniuk attól, hogy ebben a konfliktusban
egyes országok mögé álljanak. Ez ugyanis már Trianonban is
katasztrófához vezetett - írta a Die Welt publicistája.
MTI
Kapcsolódó hírek:
Ciki zagyva cikk a román magyar székely viszony összekuszálásával
A Jupiter és a kisökör, avagy hányféle mérce van az EU-ban?
Az EU kettős mércével dönt területének légitársaságai felett
A Fővárosi Bíróság 2012. február 14-én rendelte el a Malév Zrt. felszámolását