„Magyar vajúdások,  Budapest Brüsszel ellen” címmel foglalkozott ismét hazánkkal a The Economist január 17-iki internetes száma. A szerző most sem árulta el a nevét, csupán A. L. B-ként jelölte meg magát. A cikk így indul: „A magyarok hozzá vannak szokva az idegen uralomhoz. A mongol, török, Habsburg, náci és szovjet megszállás mind nyomot hagyott rajtuk. Néha a helyiek maguk segítették a megszállókat, máskor meg megpróbáltak a saját útjukon járni.

A Fővárosi Bíróság elrendelte a Malév Zrt. felszámolását – közölte a Gazdaság.hu üzleti hírügynökség kedden. A rendkívüli moratóriumot 90 nappal meghosszabbították.

Az erről szóló végzés aznap meg is jelent a Cégközlönyben. E szerint a bíróság 2012. február 14.-én jogerőre emelkedett végzésével a Malév Magyar Légiközlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság adós felszámolását főeljárásként elrendelte. Mint írták, a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet február elsején nyújtották be.

Súlyos alkotmányos aggályokat vet fel az a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) néven létrehozandó új nemzetbiztonsági szolgálat alakítása az adatvédelmi biztos szerint. Sőt a kormány még csak titkot sem csinál abból, mi a célja ezzel az állampolgárokról mindent tudó szuper-titkosszolgálatának létrehozásával. A tervet mégis dermedt csend övezi a társadalmi szervek részéről – a Jobbik és az LMP volt az első politikai erő, amely felemelte a szavát ellene.

Az INDECT európai uniós projekt keretében a szakemberek a teljes EU infokommunikációs hálózatra kiterjedő ellenőrzési technológiákat fejlesztenek ki. Bár az elmúlt években számos részlet derült ki az INDECT programról, sok információ még mindig ismeretlen nem csak a felhasználók, hanem a politikusok előtt is. Ezt unta meg egy német EP-képviselő.

ugyanez vár online

Miközben az Európai Unióban komoly vita van az internet jövőjéről és hogy a világhálót szabad-e vagy sem ellenőrizni, addig a háttérben már gyakorlati programokon dolgoznak kilenc európai uniós tagállam szakemberei.

Itt az ideje, hogy az Európai Unió „zajt csapjon” a jogrend és a demokrácia ellen zajló magyarországi támadások miatt - írja éles hangú véleményében a brit Guardian szerzője.

A pénzügyi válság egyik hatása az volt, hogy az európai országokat arra kényszerítette, tekintsenek befelé: most mindegyikük a saját problémáit (és hiányát) kezeli, úgy, ahogy tudja, és az EU-ban a figyelem csak akkor terelődik másra, ha egy országban a pénzügyi nehézségek már-már az állam működését veszélyeztetik, mint Görögországban vagy most Írországban – kezdi írását a Guardian véleményoldalán Jan-Werner Müller. De véleménye szerint az EU sohasem csak a pénzről és a piacokról szólt, legalábbis az 1980-as évektől kezdve a demokrácia előmozdítása és biztosítása is a céljai között szerepelt.

Néhány nagy nemzetközi hedge fund (fedezeti alap) komoly profitot ért el az utóbbi hetekben kirobbant görög adósságválság során - vélik nemzetközi szakemberek. A nagy kockázattal kereskedő cégek többek között azzal kerestek sokat, hogy biztosításokat nyújtottak az európai bankoknak, sok pénzintézet pedig igyekezett bebiztosítani magát Görögország bedőlésének esetére is - írja a CNN internetes oldala.

A piacon egyre többet pletykálnak egy esetleges európai mentőcsomagról Görögország számára.

A görög válság az indok, a teljes EU-diktatúra bevezetésére?
Financial Times: A görög válság gyorsíthatja az európai integrációt

Az Európai Unió tagállamai a gazdasági válság kirobbanása előtt hallani sem akartak a gazdaságpolitika központosításáról. Görögország helyzete azonban világossá tette, hogy egységes gazdaságpolitika nélkül széteshet a monetáris unió. A londoni székhelyű gazdasági napilap szerint megérett az idő az uniós szintű gazdasági kormányzásra.

A görög válság rávilágított, hogy milyen következményekkel jár a közös gazdaságpolitika nélküli pénzügyi unió.

December 19-től Szerbia, Macedónia és Montenegró állampolgárai is vízum nélkül léphetnek az Európai Unió területére -jelentette december 7-én az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.

A tárca közleménye szerint a – Magyarország támogatásával is megvalósuló– döntés értelmében a Szerbia területén élő magyarok szabadon utazhatnak az Unióban, s akár három hónapot tölthetnek többek között Magyarország területén is.

A mentesség az uniós államokon túl a schengeni övezethez tartozó Izlandra, Norvégiára és Svájcra is érvényes.

ennek azonban a hazai föld és a vízkincs megőrzése a feltétele - egyebek mellett erről beszélt Font Sándor szerdán Domonyvölgyben az EU-n belüli, 2014 utáni agrárpolitika magyar álláspontja kialakításáról rendezett konferencián.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében működő Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szervezte tanácskozáson a parlament mezőgazdasági bizottságának (Fidesz) elnöke elmondta, hogy az elmúlt két évtizedben az agrár termékek exportja helyett importra szoruló országgá vált Magyarország.

Legyenek visszahívhatók, ha nem a meghírdetett programjuk szerint cselekednek, hiszen - mi választópolgárok- arra választjuk és hatalmazzuk fel őket!

A Magyarok Szövetsége mozgalom - a nemzeti érdek és a közjó önzetlen, pártpolitikától független szolgálatának közéletben való érvényre juttatása céljából - a pártok képviselő jelöltjei számára elkészítette a Társadalmi Szerződést.

Ennek célja: a pártok képviselőinek visszahívhatóságát lehetővé tenni, amennyiben a választási programjukban hirdetetteket nem teljesítik.

Jegyezzük meg napot, amikortól - részben legalábbis - Brüsszelből kormányozzák az országot. Gyurcsány a kijáratnál leadta a nemzeti szuverenitást, bevezette a reformdiktatúrát. És még csak nem is szólt.

Különösebb illúzióink már eddig sem lehetettek a végnapjait élő szocialista-liberális elit demokráciafelfogásáról, de ami az utóbbi napokban kiderült, az valóban minden várakozásunkat alulmúlta.

Joggal kérdezhetik persze, mit is várhattunk attól a csapattól, amely rendszeresen, szinte önszuggesztív módon szajkózza, hogy az előrehozott választás  nem ördögtől való, de most van jobb megoldás…” (Vö.: Grósz Károly 1989 május 15: „nincs kinek átadni a hatalmat”)?

Az elmúlt év novemberében aláírt 6,5 milliárd euró uniós hitel harmadik részletét akkor kapja meg Magyarország, ha eleget tesz az Egyetértési Megállapodást kiegészítő gazdaságpolitikai kritériumoknak - a kiegészítő megállapodás kormányrendeleti formában, a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg.

A kiegészítő megállapodást márciusi 10-i budapesti dátummal írta alá Veres János pénzügyminiszter és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és márciusi 11-i brüsszeli keltezéssel látta el kézjegyével Joaquín Almunia, az Európai Unió pénzügyi biztosa.