Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
HÍRszerkesztők és HÍRolvasók közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
15 éve | M Imre | 0 hozzászólás
A makói gázvagyont 1500 milliárd köbméterre becsülik. Egyesek Magyarország energiafüggésének megszűnéséről és ausztriai életszínvonalról vízionálnak. Valóban kevés lenne az állam részére fizetendő 12%-os bányajáradék? Eddig ugyanis csak költöttek a kutatásra, a kitermelés technológiáját még keresik, hiszen nem hagyományos lelőhelyről van szó, ami megdrágítja a kitermelést is. Az amerikai olajóriás, az ExxonMobil már házon belül van. Az IMF is amerikai érdekeket szolgál. Ráadásul egy-két évtizeden belül globális energiahiány lép fel.
A makói becslések
A becslések szerint 1500 milliárd köbméternyi makói szénhidrogénmező
100 évre biztosíthatná a magyar energiaigényeket, de még meg sem
kezdődött a kitermelés, máris legendává lett. Makói gázfosztás címmel
egy cikk köröz az interneten, ami szerint a makói gáz nagy részét az
amerikai konzorcium viszi, nekünk csak a 12 százaléknyi bányajáradék
marad. De mi az igazság? A makói gázmező kitermelésének nehézsége
ugyanis abban rejlik, hogy ún. nem hagyományos lelőhelynek számít. A
„Makó-árok” a magyar geológusok előtt már 40-50 évvel ezelőtt is ismert
volt. Az 1970-es években az OKGT (állami bányavállalat) szeizmikus
kutatásokat végzett, majd világbanki hitelből 6000 méter mélységre
kutatófúrás lemélyítéséhez fogtak hozzá. A fúrás mintegy 3-4 ezer méter
között megakadt, mert nem álltak rendelkezésre a különleges nyugati
fejlesztésű eszközök és berendezések. Egyébként Magyarország területén
máshol is található nem konvencionális CH (kőolaj, földgáz) tárolásra
alkalmas földtani árokszerkezet, így például Zala megyében.
Hagyományos és nem hagyományos lelőhelyek
De mi a különbség a hagyományos és a nem hagyományos lelőhelyek között?
A szénhidrogének a föld mélyében felhalmozódó szilárd, szerves eredetű
mélytengeri üledékek tömegéből az „anyakőzetben” alakultak ki. A fiatal
szénhidrogének ezután az eredeti felhalmozódási helyükről a felszín
irányába – a kőzetek repedésein, pórusain keresztül – mozdultak el. A
CH addig migrál, ameddig egy olyan földtani szerkezethez nem érkezik,
amely végleg „csapdába” ejti. Az itt kialakult CH-telepek – a
Kárpát-medencében 500-3500 méter közötti rétegekben – hagyományos vagy
konvencionális lelőhelynek számítanak, és a 19. század közepe óta
ismert hagyományos olajbányászati technikával mintegy 30-50 százalékos
kihozatallal kitermelhetők. Ha azonban a CH az anyakőzetből a rossz
áteresztőképesség miatt nem tud elvándorolni, akkor nem hagyományos
lelőhelyről beszélünk, amelyekre jellemző a nagy mélység (5000–8000
méter), a magas hőmérséklet (140-160 °C) és a magas nyomás (300-500
bar).
Szénhidrogén-kutatás és termelés
Nagyon drága és nincs technológia
A nem hagyományos CH előfordulások kutatása, feltárása, termelésbe
állítása és kitermelése különleges fúróberendezést, fúrási anyagokat,
szakértelmet, és mindenekelőtt rengeteg tőkét igényel. A világon eddig
csupán néhány nem konvencionális amerikai lelőhelyet tártak fel, és
állítottak termelésbe. Az ismert külföldi kutatások mindegyikét
nemzetközi multicégek összefogásával és a kockázat megosztásával
valósították meg. „A
Makó-árokban megismert CH előfordulás adottságai ráadásul
kedvezőtlenebbek (fiatalabbak), mint a külföldön eddig sikeresen
feltárt és termelésbe állított nem konvencionális előfordulások. Ez a
kitermelés lehetőségeinek esélyeit rontja, hiszen jelentősen megnöveli
a feltárás költségeit és a befektetők kockázatát” – mondja dr. Esztó Péter
szakértő, a Magyar Bányászati (és Földtani) Hivatal korábbi elnöke.
Ráadásul még a technológia sem adott. A makói gázt ún. hidraulikus
rétegrepesztéssel lehetne a felszínre hozni, hiszen az anyakőzetek
rossz áteresztőképessége miatt a CH nem tud elmozdulni, migrálni, ezért
ki kell szabadítani előfordulási helyéről. „Elméletileg ismertek a rétegmegnyitás és rétegserkentés módszerei, de eddig még nem jártak sikerrel ebben a tárolókőzetben.” – teszi hozzá Dr. Esztó Péter.
Amerikai multik Makón
A Makó-árok kutatása a fúrásos kutatási fázisban olyan tőkeigényes,
amelynek finanszírozására a Magyar Állam képtelen. Egyetlen fúrásnak a
lemélyítése 150-160 millió amerikai dollár is lehet, ráadásul ha nagy
volumenben képzelik el a kitermelést, akkor 30-40 kutat is üzembe
kellene állítani. Ezért külföldi cégek kapcsolódtak be a kutatásba.
Ehhez két törvény ad jogalapot. Az egyik az 1992-ben elfogadott
koncesszióról szóló törvény, másik az 1993-ban megalkotott és azóta
többször módosított XLVIII. törvény a bányászatról (bányatörvény). A
kanadai Falcon Oil and Gas kapott koncessziót, amelynek magyarországi
cége a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. Ők eredményes szeizmikus méréseket
követően elkezdték a fúrásos kutatást. Hiszen csak azután kaphattak
bányatelket, hogy a kutatási zárójelentésükben valószínűsítették, hogy
valóban hatalmas készletek találhatóak a mélyben. A Falcon később a MOL
és az ExxonMobil partnerségével konzorciumot hozott létre, így újabb
kockázati tőkét vontak be a projektbe. Az Exxon jelenleg a terület
jelentős részén tevékenykedik. Távoli összefüggésként jegyezzük meg,
hogy a 25 milliárdos hitelt adó IMF szintén amerikai érdekek mentén
működik. Ráadásul tudósok szerint eljött a globális energiaválság
évszázada.
35 évre kapták a koncessziót
A Falcon részére a koncesszió 35 évre biztosít jogot bányászati
tevékenységre, amelyből már 15 év letelt (hiszen közben egy svéd cégtől
vették át a kutatást), viszont a koncesszió meghosszabbítható a 35 év
felével. A társaság a makói földgázkincs kitermelésére 2007-ben kapta
meg az engedélyt. Szabó György,
a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. vezetője úgy nyilatkozott korábban, hogy
eddig 250 millió dollárt invesztáltak a kutatásba. Hét kút és egy, az
algyői gázelosztó állomásig futó gázvezeték épült meg. Utóbbi azért,
mert a magasabb rétegekből kitermelt szénhidrogént is el kell
szállítani, ráadásul ezután fizetni kell a 12 százalékos
bányajáradékot. A nem hagyományos lelőhelyek kitermelése annyira
újdonság, hogy az 1993-as bányatörvényben is csak egy-két éve nevesítik
a 49. paragrafusban, mint „nem hagyományos eredetű és különleges
eljárással kitermelhető szénhidrogén”. Vagyis mikor a Falconra ruházták
a koncessziót, még a törvény sem értelmezte a nem hagyományos lelőhely
fogalmát. A törvény alapján a lelőhelyet minél hamarabb hasznosítani
kell, vagyis a bányatelek megalapításától számított 5 éven belül el
kell kezdeni a kitermelést, különben jogvesztő hatály lép érvénybe. Ha
letelik az 5 év, akkor az illetékes minisztériummal kell tárgyalásokat
folytatni a hosszabbításról, és a járadék is magasabb lehet.
Sok vagy kevés a bányajáradék?
„A kitermelés megkezdésekor a Magyar Állam csak a kitermelt ásványi
nyersanyag értékével arányos bányajáradékra jogosult. Ennek konkrét
%-os mértékét a hatályos törvény állapítja meg, míg a termelt földgáz
értékét a mindenkori tőzsdei ár alapján határozzák meg. Véleményem
szerint, amennyiben 2011-12 években valóban megindulhat a kitermelés,
ennek a projektnek a megtérülése – különös figyelemmel a földgázellátás
liberalizálására is – a koncesszió lejárata körül várható” – teszi
hozzá dr. Esztó Péter. A bányatörvény 20. paragrafusa értekezik a
bányajáradékokról, amelyek széles értékhatárok között mozognak a
kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia típusától és
mennyiségétől függően. A szilárd ásványi energiahordozók mélyműveléses
bányászata esetén például 0 százalék a járadék, mivel Magyarországon
mélyműveléses szenet már alig bányásznak, amúgy a szénre általában 2
százalék vonatkozik, mivel túl sok ráfordítást igényel. A járadékok
mértékének alapfilozófiája, hogy minél kevesebb a ráfordítás, annál
magasabb a járadék, és fordítva. Viszont a jövőre nézve érdemes az
alábbi passzusra vetni egy pillantást: „a bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének 2 százaléka.”
A Horn-kormány alatt bekerült egy szociális töltetű passzus is a
törvénybe, amely azóta is „rongálja” a tiszta piaci viszonyokat: „befizetett
bányajáradéknak a 12 százalékot meghaladó részét az
energiaár-kompenzációs befizetés elkülönített számlájára kell átutalni”.
Mire lehet elég a makói gáz?
A megismert és lehatárolt előfordulás földtani ásványi
nyersanyagvagyona óriási, de a ténylegesen kitermelhető készlet adatai
a szakemberek részére is csak becslésekre szolgálhatnak. 1400-4500
milliárd köbméter közé teszik a mélyben szunnyadó gázvagyont. Ez akár
100 évre biztosítaná Magyarország gázellátását – mondta korábban Szabó
György. Az azonban nincs előírva, hogy a kitermelő olajcégek mekkora
gázmennyiséget adjanak el a magyar fogyasztóknak, és mennyit
exportálhatnak. Nyilván össze kell vetni az importgáz árát és
szállítási költségeit, valamint a makói gáz árát, ahol szállítási
költségekről alig beszélhetünk.
Mindemellett az energiabiztonság is alapszempont, márpedig Ukrajna és
Oroszország esetében ellátási biztonságról beszélni romantikus lázálom.
A májusi „Energiabiztonság 2009” konferencián Dr. Horváth Ferenc, az
ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének professzora elmondta, hogy
Magyarország energia- és nemzetbiztonsága három fő szempontra építhető:
a makói árokban található gáz kitermelése, az atomenergia-program
bővítése és a megújuló energiaforrások hatékonyabb támogatása. A tudós
hozzátette: „mai
ismereteink szerint a fosszilis energiaforrások elkerülhetetlen
csökkenését aligha lehet kompenzálni új energiaforrásokkal.”
Forrás: Ingatlan.Com
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Mai fogyasztásunk mellett 40 évre elég a makói gázmezőn talált gázmennyiség!
Áramlatok hálójában - csővezetékek versenye, avagy minden rosszban benne vagyunk?
Vita az EU és Izrael állam közötti társulás létrehozásáról (2010.11.08.)
Bajnai Gordon politikai nyilatkozata: megszorítások várhatóak már ettől az évtől