Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete szombaton azt mondta, hogy egy szárazföldi beavatkozás Líbiában megszállásnak minősülne, egyúttal ragaszkodott hozzá, hogy mindenki tartsa magát az ENSZ BT vonatkozó határozatához.

"Egy szárazföldi hadművelet megindítása Líbia megszállásának minősülne, s egyenesen szembe menne az ENSZ Biztonsági Tanácsában elfogadott határozat előírásaival" - jelentette ki Rogozin Brüsszelben a RIA-Novosztyi hírügynökségnek. A NATO líbiai műveleteit "a határozatban foglaltak szigorú betartásával kell folyatni, nem túllépve a megszabott határokon" - tette hozzá.

A nagykövet egy nappal azután nyilatkozott, hogy a hírügynökség orosz hírszerző forrásokra hivatkozva azt írta, az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak szárazföldi katonai műveletet készítenek elő arra az esetre, ha a légi hadjárat nem kényszerítené lemondásra Moammer Kadhafi líbiai vezetőt.

Nyikolaj Makarov tábornok, az orosz hadsereg vezérkari főnöke az Interfax hírügynökség által közölt nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a nemzetközi koalíció légicsapásai eddig "nem jártak eredménnyel".

A Biztonsági Tanácsban vétójoggal rendelkező Oroszország korábban támogatta a világszervezetnek a líbiai kormányzat ellen hozott szankcióit, de tartózkodott, amikor a testület március 17-én elfogadta a Líbia feletti légtérzárlat megteremtését lehetővé tevő 1973-as számú határozatát. A döntés lehetővé tette, hogy a nyugati hatalmak és néhány arab ország katonai erői megakadályozzák a Moammer Kadhafi líbiai vezető rendszere ellen február közepén kezdődött példátlan fegyveres felkelés vérbefojtását.

Moszkva az elmúlt héten több ízben is aggodalmát fejezte ki az amerikai és francia irányítás alatt egy hete kezdődött légicsapások miatt. Maga Dmitrij Medvegyev orosz elnök csütörtökön az ENSZ BT Líbiáról szóló határozatának szigorú betartását kérte Barack Obama amerikai elnöktől kettejük telefonbeszélgetésében, hangsúlyozva, hogy a líbiai polgári lakosság védelme elsődlegesen fontos.

A NATO mérlegeli a Líbia elleni katonai lépéseket - jelentette ki hétfőn Washingtonban Barack Obama amerikai elnök, miután hivatalában fogadta Julia Gillard ausztrál miniszterelnököt.

Az elnök elmondta, hogy a NATO illetékesei Brüsszelben tanácskoznak, és mérlegelik a Líbiával szembeni fellépés lehetséges módozatait, beleértve a "lehetséges katonai opciókat" is.

Moammer Kadhafi líbiai vezető utasítására a kormányerők szabadon engedtek kedden éjjel három nyugati újságírót, akik március 19-én az ország keleti felében lévő Tobruk térségében tűntek el.

Az AFP francia hírügynökség két különtudósítója - Dave Clark újságíró és Roberto Schmidt fotós - és Joe Raedle, a Getty Images nemzetközi fotóügynökség amerikai munkatársa már meg is érkezett a Tripoli belvárosában álló Rixos hotelbe.

A nyugati újságírók közelgő elengedéséről néhány órával korábban Músza Ibrahim líbiai kormányszóvivő is beszámolt. Elmondása szerint Kadhafi kedden megkapta Emmanuel Hoog, az AFP vezérigazgatója levelét, s ennek nyomán utasítást adott az újságírók szabadon bocsátására.

Dave Clark 38 éves, brit állampolgár, a 45 éves Roberto Schmidt kolumbiai és német állampolgár, a 45 éves Raedle pedig amerikai. Szombaton fogták el őket a kormányerők, miközben az ostromlott Adzsdábíjába igyekeztek. Innen Tripoliba hurcolták őket A líbiai kormányszóvivő közlése szerint most tetszésük szerint dönthetnek: hazautazhatnak, vagy folytathatják munkájukat Tripoliban.

A Kadhafi ellen február 15-én kirobbant lázadás során több külföldi újságíró került veszélybe az észak-afrikai országban.

A líbiai hatóságok őrizetbe vették és fogságban tartják az al-Dzsazíra katari székhelyű hírtelevízió négy munkatársát. Kiszabadult viszont a líbiai hatóságok fogságából hétfőn a The New York Times című amerikai napilap négy újságírója, akik még a múlt héten kedden tűntek el az ország keleti részén.

A líbiai biztonsági erők több napig fogságban tartottak egy brazil újságírót és egy iraki állampolgárt, aki a The Guardian című brit lapnak dolgozott. A BBC brit közszolgálati televízió és rádió három újságíróját a nyugat-líbiai az-Závíja közelében vették őrizetbe és bántalmazták a kormányerők katonái, illetve rendőrök. Őket azonban 21 óra elteltével elengedték.

Az amerikai külügyminisztérium szombaton nem kötelező jellegű ajánlásában azt tanácsolta a médiának, hogy ne küldjön újságírókat Líbiába.

hvg.hu