" Vannak olyan filozófiai-teológiai alapelvek, amelyeket a legegyszerűbb vallásos zsidó is természetesnek érez, elfogadottnak tart. Ilyen az egyistenhit, a messiási kor iránti vágyakozás, a világ jobbításának szándéka"

Raj Tamás főrabbi, történész

1964-1970 között Szegeden és Délkelet-Magyarországon volt vezető rabbi, írja a Wikipédia. 1970-ben elfüggesztették állásából.

1971 és 1985 között az Akadémia kiadó felelős szerkesztője volt, majd 1985-től ismét rabbiként dolgozhatott, 1996-tól pedig budapesti főrabbiként.

Raj Tamás egyházi munkája mellett tanított 1986-1991 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem, majd 1986 és 1995 között az Országos Rabbiképző Intézet vallásfilozófia szakán.

1991-től a Keresztény-Zsidó Társaság elnökségi tagja volt, 1990 és 1994 között pedig az SZDSZ országgyűlési képviselője.

1991 és 1999 között a Miskolci Bölcsész Egyetem judaisztikai tanszékvezető professzoraként tevékenykedett.

1995-től 2005-ig a Lauder Javne zsidó Közösségi Iskola judaisztikai vezetője volt és közben igazgatója a Makkabi kiadónak.

Egyik ismert műve, Hol lakik Isten? A Biblia titkairól.

Mintegy 100 bibliai idézet modern, érdekes magyarázatával.

A főrabbi 1998-ban Scheiber Sándor-díjat kapott, 2003-ban pedig Budapest Belváros-Lipótváros díszpolgárává avatták.

A hazai klezmer zene egyik színvonalas képviselõje, a Sabbathsong. mindig is a főrabbi kedvence volt. A zenekar összetétele vegyes: tagjai között zsidó, keresztény és roma zenészek - mint például Rostás Csaba, akivel már 5 éve muzsikálnak együtt - egyaránt megtalálhatók. Hasonlóképpen tarka hátterû a koncertjeik közönsége is.

„A klezmer mûfaja jó alapot nyújt ahhoz, hogy az antiszemitizmus és a rasszizmus ellen küzdjünk, pontosabban mindkét oldalon segítsük az elõítéleteket lerombolni” - mondja Masa Tamás, a Sabbathsong vezetõje.

Raj Tamás főrabbi az elsõ lemezbemutatójukon úgy méltatta munkájukat: ezt a lemezt zsidó és nem zsidó zenészek együtt készítették, mintegy a megbékélés terepévé emelve a közös zenélést.

Nem mellékesen: a klezmer sokoldalú mûfaján belül a Sabbathsong egy olyan bibliai eredetû változatot népszerûsít, amely a teljes Szentírás talaján áll. „Elsõsorban tradicionális zsidó dalokat, illetve feldolgozásokat adunk elõ. A klezmer legõsibb változatáról az Ószövetségben, a Zsoltárok könyvében lehet olvasni, ahol a kifejezés a héber nyelvû imák hangszeres kíséretét, illetve magát az énekelt imát jelentette” - meséli Masa Tamás.

„Mindenfajta mûvészetnek az a célja, hogy hasson: lehetõleg felforgassa az emberek lelkivilágát, hiszen érzelmileg sokkal befolyásolhatóbbak vagyunk, mint értelmileg. A mûvészet rendkívül hatékony eszköz a legkülönbözõbb elõítéletek lerombolásához - mondja Pintér Burus Sándor.

Idézetek Raj Tamás rabbi szellemi örökségéből, a Zsidó eszmék és jelképek című könyvéből:

A hagyomány szerint az egész Szentírás azért kezdődik a második héber betűvel, a béttel, s nem az aleffal, mint a Tízparancsolat, mert a világ sorsa nem egyértelmű: fennmaradása attól függ, hogy az ember betartja-e a Tízparancsolat erkölcsi törvényét, vagy sem.

A vallásos zsidó egyedül a Bibliát (különösen a Tórát) érzi szentnek, minden egyéb fölött nyugodtan és szabadon lehet vitatkozni, voltaképpen a Szentírás értelmezéséről is. A Talmud, az ókori zsidóság nagy enciklopédiája, ezért nem szent könyv, sőt, éppenséggel egymásnak szögesen ellentmondó vélemények találhatók benne. Az ókori Jeruzsálemben ugyanis, hosszú időn keresztül, párhuzamosan két főiskola működött, amelyek állandóan vitában álltak egymással. S éppen azért szervezték meg így, hogy a vita szabadon szárnyaljon, s hogy ez előbbre vigye a gondolkodást, a tudományt.

A Talmud még csak azt sem fogalmazta meg, hogy a két főiskola véleményei közül melyiknek van igaza: később állapították azt meg, hogy bizonyos kérdésekben ilél háza más ügyekben viszont amáj házaszerint kell igazodni. Egyetlen alapszabály korlátozta a mestereket, nevezetesen az, hogy egyazon iskolának, vagy egy rabbinak nem lehet önmagának ellentmondó véleménye. Így aztán, ha valaki azt kérdi, mi a Talmud véleménye valamiről, meglehetősen nehéz egyértelmű választ adni, hiszen előbb választani kell egy hozzánk közelálló mestert, akinek szavait, tanításait magunkévá tesszük.

Nincsenek ugyan dogmák, sem kötelező hitbéli tanítások, mégis vannak olyan filozófiai-teológiai alapelvek, amelyeket a legegyszerűbb vallásos zsidó is természetesnek érez, elfogadottnak tart. Ilyen az

egyistenhit,

a messiási kor iránti vágyakozás,

a világ jobbításának szándéka,

a Tóra szentsége,

a jótett isteni jutalma és a gonoszok büntetése,

az isteni szövetség és a választottság fogalma.