SZABÓ István Mihály
Őskőkori európai eredetű-e a magyar nép?
(Válasz Róna-Tas András kritikájára)

A História 2003/5-6. számában Farkas Ildikó ismertette a magyar őstörténetnek egy általam - a legújabb nemzetközi természettudományos kutatások alapján - előterjesztett és az eddig e viszonylatban kevéssé figyelemre méltatott őskőkorra is kiterjedő vázlatát. A 2003/10. számban Róna-Tas András turkológus előterjesztésemet szokatlanul keményen bírálta. Bár a modern őstörténetkutatás természettudományos módszereit
(pl. az összehasonlító genetika biokémiai metodikáit) nem ismeri, kritizálja Európa egyik legnagyobb genetikai munkaközösségének vizsgálati eljárásait. Glatz professzor hívta fel nemrég a figyelmet az emberi és a természettörténeti kutatások nélkülözhetetlen (és finom részletekre is kiterjedő) szinkronjára. Ez bizony a jövő őstörténészeinek óriási kihívást jelent: egyeztetni a humán társadalmak egykori történéseit a természeti környezet fiziko-kémiai-biológiai változásaival. De milyen alapon? Az egykori vagy őskörnyezet természeti viszonyainak rekonstrukciója a fosszilis talajok geokémiai analíziseivel és a szerves maradványok szénülési indexeinek meghatározásával, a korabeli légtér összetételének felderítése a levegő-, illetve gázzárványok gázkromatográfiás elemzéseivel, az egykor élt állatállomány egészségi állapotának felmérése a csontmaradványok bakteriológiai-virológiai és szövettani vizsgálatával, a vegetáció faji struktúrájának nyomon követése pollenanalízisekkel, az ősklíma bonyolult számítógépes rekonstrukciója, a jelentős űrtörténések (napkitörések, napszéltevékenység, ozonoszféra-károsodások, meteorbecsapódások stb.) nyilvántartása stb.

Róna-Tas András igencsak egyszerű környezetszemlélete alapján igazán könnyedén jelenthette ki, hogy a fentebb körvonalazott összefüggések szinkronizálása iránti igény nem új: "a történelemtudomány amióta tudomány, mindig a társadalom és a természet kölcsönhatásában vizsgálta a történelmet". Ő a környezet és a környezet vizsgálata alatt egészen biztosan mást ért (fúj a szél, hull a hó), mint amit a környezettudomány tanít.

Róna-Tas András rám vonatkozó bírálatának lényeg mondanivalója - mint elfogadásra ajánlott "akadémiai állásfoglalás" - a magyar történelemkutatás egy az egységesülő Európához csatlakozás időszakában különösen fontos - alapvető kérdésében, mégpedig a magyar nép európai eredete és az európai népekhez fűződő tényleges genetikai-rokonsági kapcsolataira vonatkozik. Ezzel itt én, első pillanatra úgy tűnik, túl is nyúlok Róna-Tas András támadásának bírálatán, és a magyar történelemkutatás egyik aktuális kérdéséhez is hozzászólni szándékozom.
Miről is van szó?

2000-ben, a világ egyik legautentikusabbnak elismert folyóiratában, az USA-ban megjelenő Science-ben, Semino és 16 genetikus munkatársa közös közleményt tettek közzé. Kiterjedt összehasonlító populációgenetikai vizsgálataik alapján állást foglaltak az európai népek genetikai rokonsági kapcsolatairól. E népek populációiban kimutatható meghatározott, becsült korú genetikai markerek előfordulási gyakorisága alapján, a felső őskőkor 40 ezer évvel ezelőtt (a Homo sapiens európai megjelenésével) kezdődött időszakára vonatkozóan, európai betelepedésük valószínűsített kronológiai sorrendjét is felvázolták. E vizsgálatok keretében, reprezentatív mintákon, genetikailag a magyar népességet is elemezték.

Népünk vonatkozásában az alanti megállapításokat tették.

• 1. A magyar nép ősei a napjainktól számított 40-35 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europoid őstelepesek között voltak.
• 2. A magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterisztikusabban elhatárolható népessége (amire az Eu19 haplotípus - őskőkori genetikai marker - igen magas, kontinensünk népei között a magyarokban legmagasabb százalékarányban kimutatható jelenléte utal).
• 3. A magyar nép legközelebbi - genetikai szinten igazolható - rokonai a lengyel, az ukrán, továbbá a horvát nép.

Semino és társainak közlése az első olyan nyugat-európai tudósoktól származó kollektív állásfoglalás, mely a magyarság őseurópai származását ismeri el. Ezek után feltehető a kérdés, miként fogadta ezt a magyar szakemberek egy része?

Egy ismert magyar orvos genetikus az elmúlt évben megjelent könyvében ellenteóriát dolgozott ki. Szerinte a magyar nép az utolsó ezer év alatt teljesen kicserélődött. Akik ma itt élnek, nagyrészt a későbbi bevándorlók utódnépessége. Ezek a nyugat-európaiak őskőkori genetikai markereit hozták magukkal, és ezáltal a Kárpát-medencében letelepedett magyarság őskőkori európai eredetének csalóka látszatát keltik! Ez az ellenteória kizárólag a szerző sorozatos és súlyos szakmai tévedésein alapul, mivel: a) A nyugat-európaiak (és a tőlük származó bevándorlók) őskőkori eredetét teljesen más genetikai markerek jelzik, mint az uráli népekét, így a magyarokét. A "csalóka látszat" állításának tehát az égvilágon semmiféle alapja nincs. b) Az utolsó ezer év alatt hazánkba főleg törökös népek telepedtek. Ezek viszont őskőkori európai genetikai markereket egyáltalán nem hoztak magukkal! Orvos genetikusunk azonban ellenteóriájából vont le következtetést: a magyar nép ma már annyira vegyes keverék nép, hogy a magyar nemzet csak "kulturális kategóriának" (egyfajta civil szervezetnek) tekinthető! Róna-Tas András is mereven elzárkózik Semino és társai eredményeinek elismerésétől: "A mai lakosság genetikai vizsgálatából" (ilyen alapon dolgoztak Semino és társai) "ezekkel a módszerekkel egyelőre nem lehet történeti következtetéseket levonni...". Azt pedig, hogy a magyarok őseinek betelepülése Európába mintegy 40 ezer éve mehetett végbe, amint azt Semino és társai igazolták, Róna-Tas "üres állítás"-nak tartja. Hadd ne mondjam el, magam, mit tartok a "magyar történelemkutatásnak" erről az "új irányzatáról".
(...)
http://www.e-ido.com/Europai_Ido_2006_18---11-oldal.pdf

*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Petíció a trianoni és a párizsi békediktátumok fölülvizsgálatára - teljes anyag magyarul és angolul

Petíciót dogozott ki a trianoni (1920. június 4.) és a párizsi (1947. február 10.) békeparancsok fölülvizsgálatára a Magyarok VII. Világkongresszusának kezdeményezésére a Magyarok Világszövetsége. A párizsi béke 63. évfordulójának közeledtével az MVSZ közzétette az Igazságot Európának! c. petíció öt mellékletét, magyarul és angolul. A dokumentumok az MVSZ honlapján olvashatóak. A párizsi békét a 3. melléklet taglalja.

MVSZ Sajtószolgálat

1. Melléklet: A Magyarok VII. Világkongresszusának nyilatkozata a magyar nép önrendelkezési jogáról - http://www.mvsz.hu/mellekletek/mell1_hu.htm
2. Melléklet: Magyarok VII. Világkongresszusa. Trianon újraértékelése - Konferencia. Indítvány - http://www.mvsz.hu/mellekletek/mell2_hu.htm
3. Melléklet: "Mint kígyó sziszegett az egész mezőny." A párizsi béke 60. évfordulójára - http://www.mvsz.hu/mellekletek/mell3_hu.htm
4. Melléklet: "Boldogok a békességre igyekezők." - Az erdélyi ENSZ-perre okot adó Elaborátum - http://www.mvsz.hu/mellekletek/mell4_hu.htm
5. Melléklet: Kivégzések és kétezer év börtön. Erdélyi kísérletek a párizsi békediktátum megváltoztatására - http://www.mvsz.hu/mellekletek/mell5_hu.htm