"Orgazdaság: Svájc esete"  alcím alatt megirja, hogy csupán Svájcban külföldi magánszemélyek - a legtöbben az EU polgárai - 1560 milliárd eurót fektetnek el, Nagy-Britanniában 1400 milliárd eurót, Luxemburgban 440 milliárdot, Liechtensteinben 78 milliárdot. Mindezek az államok segitséget nyújtanak az adócsaláshoz. És mit tesz Európa?   Ahelyett, hogy közösen fellépne, a fővárosok a botrányt régi hagyománynak tartják, diplomáciai ügynek. Svájc és Liechtenstein tekintetében az egyes országok, köztük Németország, kettős adóztatásról szóló egyezmények megkötésére törekednek.

Az európai közösségnek komoly károkat okozó főbb bűnöket vette sorra a német hetilap, a Die Zeit. A hét fő főbűn alapján összeállított lista egy-egy országhoz köt egy-egy elítélendő cselekedetet. Bár ezek a „bűnök” nem feltétlenül esnek egybe a bibliai főbűnökkel, azért igencsak találóak egy-egy országra. A szerzők persze nem bűnösöket kerestek, inkább a „büntetendő egoizmusokra” akarják ráirányítani a figyelmet, amelyek egyes államokra jellemzőek.

Újabb historikus kamatcsúcsokkal folytatódott a PIGS-országok (Portugália, Görögország, Olaszország, Spanyolország) adósságválsága, ráadásul most nem Görögországot vették elő a befektetők, hanem a piac a portugál és a spanyol helyzet miatt kezdett aggódni.

Annak már szinte hírértéke sincs, hogy a görög adósság piaci finanszírozása olyan drágává vált, hogy elkerülhetetlen lesz a nemzetközi szervezetek (IMF és az Unió) segítsége, legfeljebb a pénzátutalás ütemezése körüli bizonytalanságok borzolhatják még a kedélyeket.

Tegnap egyébként ez is történt, mivel Angela Merkel német kancellárasszony a május 9-én esedékes Észak-Rajna Vesztfáliai (legnépesebb német tartomány) választások előtt azt találta mondani, hogy még semmi sem dőlt el a görögöknek szánt segélyről, előbb a "házi feladatukat" kell megcsinálniuk az athéni kormánytagoknak.

  Közel egy évszázada annak, hogy véget ért az I. világháború, amely után a győztes hatalmak a Versailles-ban megtartott tárgyalásokon érvényesítették háború előtti szándékaikat. Az 1920. június 4-én Magyarországra kényszerített „béke” méltánytalansága és a nemzetközi jogi elvekbe ütköző volta már az aláírás napján is nyilvánvaló volt, de fölülvizsgálatára és igazságszolgáltatásra mindmáig nem került sor.

        A korábban a Magyar Királyságban élő és az 1222 óta írott alkotmánnyal rendelkező, jogállamiságból Európának példát mutató országban államalkotó szerepet játszó magyar nemzetet hétfelé szaggatták, és 3.5 millió magyart megkérdezése nélkül, akarata ellenére idegen uralom alá kényszerítettek.

Az évtized elején csak a kontinensen kívüli közgazdászok – pl. Friedman, Samuelson, Kenen vagy Mundell – minősítették az euró bevezetését elhamarkodottnak. Az európaiak benne látták az egyesült Európa megvalósulásának legfontosabb mérföldkövét. Friedman akkori véleménye szerint azonban az euró nem fogja túlélni az első általános gazdasági válságot, s még az Európai Unió felbomlását is kiválthatja.

A pesszimista kételkedés Balassa Béla 1960-ban megjelent A Theory of Economic Integration c.

SZABÓ István Mihály
Őskőkori európai eredetű-e a magyar nép?
(Válasz Róna-Tas András kritikájára)

A História 2003/5-6. számában Farkas Ildikó ismertette a magyar őstörténetnek egy általam - a legújabb nemzetközi természettudományos kutatások alapján - előterjesztett és az eddig e viszonylatban kevéssé figyelemre méltatott őskőkorra is kiterjedő vázlatát. A 2003/10. számban Róna-Tas András turkológus előterjesztésemet szokatlanul keményen bírálta.

„Itt, az Egyesült Államokban a cionisták és hitsorsosaik teljes mértékben ellenőrzik kormányunkat. - mondta Benjamin Freedman 1961-es washingtoni beszédén.

1961-ben a Willard Hotelben a Common Sense című lap támogatására tartott rendezvényen beszélt. Noha e beszéd számos része felett túlhaladt az idő, mégis érdemes megismerkedni szó szerinti tartalmával.

(Az alább következő beszéd a Kansas Archivist Service által az Interneten is közzétett angol nyelvű szöveg fordítása, amelyet e sorok írója készített.)

„Itt, az Egyesült Államokban a cionisták és hitsorsosaik teljes mértékben ellenőrzik kormányunkat.

Az államadósságok a GDP nagyjából 100 százalékát fogják kitenni az unióban és az eurózóna országaiban 2015-ben, ha a gazdaságösztönző intézkedések kivonását nem követik pénzügyi konszolidációs intézkedések - közölte Almunia egy bécsi gazdasági konferencián.

Ha a gazdaságélénkítő intézkedések kivonását nem követik pénzügyi konszolidációs intézkedések, akkor 2015-re az államadósságok elérhetik a GDP nagyjából 100 százalékát az uniós, illetve az eurózóna országaiban.

"Az Európai Parlament Önért dolgozik" -jól hangzik a szlogen, de nem árt ha tudjuk, hogy az EP képviselőknek anyagilag is megéri Brüsszelben munkálkodni. Ezért választóként a politikai programok mellett érdemes azt is megfontolnunk, kit juttatunk mesés jövedelmekhez. http://www.boon.hu/hirek/magyarorszag/cikk/dobbenetes-ep--fizetesek/cn/news-20090603-01182523

Seres Mária mind a négy parlamenti frakció vezetőjét levélben keresi meg, hogy kérje, a 600 ezer aláírással támogatott kezdeményezését, a népszavazást egy napon lehessen megtartani az európai parlamenti választásokkal. Az Országgyűlés házbizottsága az elmúlt héten elutasította ezt a lehetőséget, ő azonban nem nyugszik ebbe bele, mindent megpróbál, hogy ne 5 milliárd forintba, csak 5 millióba kerüljön a népszavazás megtartása. 

További részletek: http://www.haon.hu/hirek/magyarorszag/cikk/seres-maria-nem-nyugszik-bele-a-hazbizottsag-elutasitasaba/cn/haon-news-charlotteInform-20090402-1101076261

A Gazprom január 6.-án közép-európai idõ szerint 16.30-kor kénytelen volt leállítani az Európának szánt földgáz ukrajnai vezetékekbe szivattyúzását, mivel az Ukrajnába érkezõ gáz nem jutott el az európai megrendelõkhöz - közölték az ITAR-TASZSZ hírügynökséggel a Gazpromnál.

Elõzõleg Vlagyimir Putyin orosz kormányfõ ezt már jelezte Mirek Topoláneknek, az EU soros elnöki tisztségét betöltõ Csehország miniszterelnökének, akivel telefonon beszélt délután.