Mit kezd a Fidesz a Jobbikkal: lenyeli vagy kiköpi? Alább a HVG folyóirat cikke olvasható, mindenki döntse el, ki kicsoda...

A Jobbik az MSZP kreálmánya – mondta nemrég Kövér László. Ehhez képest az önkormányzati választásokon a Fidesz több közös jelöltet indított a Jobbikkal. Az odamondogatás a ferencvárosi előrehozott választás kampányában folytatódott. Mi folyik a Fidesz és a Jobbik között: násztánc vagy kakasviadal?

„Ma a Fidesz és a Jobbik gyakorlatilag egy párt” – mondta Gyurcsány Ferenc tavaly áprilisban a 168 Órában. A Jobbik egy MSZP-kreálmány – állította nemrég Kövér László. A kétosztatú magyarországi pártstruktúrában mostoha szerep jut a kis pártoknak. Miközben ugyanis azon igyekeznek, hogy saját, karakteresnek tűnő arcélüket fordítsák a választóik felé, a két nagyobbik párt, vagyis az MSZP és a Fidesz megkísérli az ellenfél kreatúrájaként beállítani, s hitelteleníteni őket. Így járt az MDF, amellyel négy évig együtt kormányzott ugyan a Fidesz, mégis éppen Kövér nevezte azt is szocialista kreálmánynak. A Jobbikot pedig – ahogyan a fentiekből is kitűnik – Kövér és Gyurcsány felváltva próbálja a másikra tolni. A képet árnyalja, hogy a Fidesz valóban állított a Jobbikkal közös képviselőjelölteket a 2006-os önkormányzati választásokon, 68-at, közülük 17 mandátumot is szerzett.

Kövérék érvelése egyszerű, mint a fehér tányér: ami az MSZP malmára hajtja a vizet, az óhatatlanul az MSZP kreálmánya. Ez a gondolkodás azonban nem számol a Fidesz, jelesül éppen Kövér saját felelősségével, hogy többször éppen ő idegenítette el a bizonytalan mediánszavazókat, így sokan közülük Orbán pártja miatt kötnek ki a szocialistáknál. Ezen egyszerű logika alapján azt is feltételezhetnénk, hogy maga Kövér László is az MSZP találmánya volna. Az sem világos, hogy a kormányellenességében a Fidesszel egy követ fúvó párt miért válik rögvest kormánypártivá.

Mindegy is, a lényeg, hogy a magyar politikai fősodornak hamarosan kezdenie kell valamit a Jobbikkal. A ferencvárosi időközi választáson elért eredményét kivetítve a pártnak esélye lehet az Európai Parlamentbe jutásra, s az idei esetleges siker jövőre lökést adhat az országgyűlési küszöb átugrásához is.  Kérdés, ki mindenkinek lesz gusztusa lepaktálni a radikális, a „cigánybűnözés” elleni fellépést például programjának fő elemévé tevő Jobbikkal. Most még az sem látszik biztosan, hogy a Fidesz szövetségest vagy ellenfelet lát inkább benne.

„A Fidesz tíz éve az egységes jobboldal kialakítására összpontosít, annak ellenére, hogy ezzel a stratégiával két kudarcot könyvelhetett el, és eddigi egyetlen választási győzelmét pedig éppen szövetségesekkel együtt aratta” – mondja a hvg.hu-nak Juhász Attila. A Political Capital elemzője szerint a Fidesz kétféle taktikát alkalmazott eddig a Jobbikkal szemben. Amíg az érdekeire nem jelent veszélyt, addig a Fidesz teret enged a radikális pártnak, például rendszeres felületet kap a jobboldali médiában. Amikor azonban a Jobbik egy kicsit is veszélyeztetni látszik az „egy a tábor, egy a zászló” stratégiát, akkor elindul az ellehetetlenítése. Kövér nyilatkozatai ezt szolgálják, viszont ő sem a Jobbik ideológiáját vagy az üzeneteit bírálja, hanem hiteltelenítennek állítja be a kis pártot, miközben az ő nagy pártja igyekszik átvenni a Jobbik témáit.

Kérdés, meddig lehet ezt megtenni. A ferencvárosi időközi választásokon 7,58 százalékot szerzett Szegedi Csanád, a Jobbik jelöltje. A Jobbik – másokhoz, például Polgár Tamás (Tomcat) pártjához hasonlóan – kísérleti terepasztalnak tekintette az időközi választást. Ennek eredményéből messzemenő következtetéseket levonni nem lehet ugyan, de kampányszempontból arra elegendő, hogy a párt harmadik erőként határozza meg magát. „Ha bejut az Európai Parlamentbe, illetve az eddiginél sokkal jobb infrastruktúrával és szervezeti hátterrel rendelkező pártként politizál majd a Jobbik, akkor sokkal nehezebb elhitetni róla, hogy a szocialisták szekerét tolja, hiszen minden egyes megnyilvánulása ez ellen a politika ellen irányul" – vélekedik Juhász. És ha a Jobbik jövőre az Országgyűlésbe kerülne, ha valakivel, ilegfeljebb a Fidesszel képzelhető el együttműködése, és nem az MSZP-vel. A Fidesz azonban aligha kényszerül majd rá, hogy formális koalíciót kössön a radikálisokkal - véli Juhász.

Az elemző egyébként a Jobbik szempontjából taktikai hibának látja, hogy óvatos a Fidesszel, és még mindig tapad rá. Feltehetően tart a nagy párt erejétől, és továbbra is maradna a jobboldali médiaholdudvar kegyeltje. Vona Gábor Jobbik-vezér így a két jobboldali párt közös céljait hangsúlyozza, és még a Kövér-nyilatkozatra adott válaszában is arra lyukad ki, hogy közösen kell leváltaniuk „Gyurcsányt és bandáját”.

Orbán Viktor személyéhez szervesen kapcsolódik az egységes jobboldal stratégiája; egyébiránt ezt a célt ma egyedül ő képes megvalósítani - legalábbis ez a közhiedelem. „A pártelnök mindig tartózkodik az ideológiai kijelentésektől, az üzenetek változhatnak, de az ő összefogó személye azonos” – mondja az elemző is. A Fidesz taktikájában a Jobbik-tábor (avagy korábban a MIÉP-tábor) megszólítása nem jelent okvetlenül összemosódást a szélsőjobbal, sőt, megnyerésük végeredményben a Fidesz szélsőjobbellenes stratégiájának része. Elsősorban bizonyos szimbólumok átvételéről van szó: MIÉP-es koreográfia és bocskaiba bújtatott szereplők a nagygyűléseken, Nagy-Magyarország-matrica a pártelnök mikrobuszán. Legutóbb éppen a miskolci kapitány által két hete tesztelt, a cigányok és bizonyos bűncselekménytípusok összefüggéseire vonatkozó megfogalmazás különféle kombinációit sütötték el a Fidesz egyes szintjein. A Fidesz mindeddig tartózkodott a romák emlegetésétől, jobbára a közbiztonság összeomlása és a kormány impotenciája szerepelt az üzeneteiben; ennek megváltozásához a veszprémi gyilkosság utáni felzúdulás is kellett. Kockázata a váltásnak itthon nemigen van: a népesség 91 százaléka tartja létező jelentésűnek a „cigánybűnözés” fogalmát.

A radikális szavazótábort tehát integrálhatja a Fidesz is, ez esetben a Jobbik ellehetetlenül. Egy parlamentbe kerülő radikális pártot viszont maga a törvényhozás, a parlament pacifikálhatja. Elvileg. „Most azon a ponton vagyunk, hogy világossá vált: a Fidesz szélsőjobbellenes stratégiája nem működik, mert társadalmi veszélyessége óriási. Elmossa a határvonalat, például aközött, hogy mit szabad mondani egy demokráciában, s mit nem. S ezért a társadalmi hatása, veszélyessége a lényeg. Itt nem az a szélsőjobboldali veszély, hogy a Jobbik bekerül-e a parlamentbe, s hogy hány százalékot kap, hanem hogy ennek a közbeszédnek mi a hatása a társadalomra. A Political Capital elemzője szerint cigánykérdésről és rasszizmusról ma Magyarországon már lehetetlen normálisan beszélni. A cigányokról való gondolkodás abba a kontextusba és színvonalba csúszik bele, amit a Jobbik képvisel.

hvg