Jehudá Láháv izraeli újságíró ismét a magyarokkal foglalkozik a Háárec héber nyelvű napilapban. Orbán Viktort számon kéri, amiért – szerinte – nem határolódott el Molnár Oszkárnak a magyarországi zsidó térhódításra vonatkozó kijelentésétől, sőt, nem is ítélte el azt (pedig megtette többször is, pl. a Mokkában - a szerk.). Láháv írásának hatására az izraeliek mocskolják a magyar nyelvet, nemzetet, illetve magyar emberek meggyilkolására uszítanak. Mi is várjuk az elhatárolódásokat! 

Jehudá Láháv hosszabb hallgatás után ismét a Magyarországon egyre fokozódó antiszemitizmusról ír a Háárec héber nyelvű napilapban. Láháv hónapok óta nem jelentkezett magyar hírrel a Háárec hasábjain, de most, 2009. október 19-én  ismét megszólalt. Ezúttal a Magyarországon és az izraeli sajtóban már két héttel ezelőtt lecsengett, tehát egy szakállas történetet előráncigálva megírta az időközben bűneit megbánó, tehát Canossát járó Molnár Oszkár fideszes országgyűlési képviseli közel egy esztendővel ezelőtt tett kijelentéseit.

Láháv volt az, aki a Háárecben elsőként hazudta azt, hogy a Tettrekész Magyar Rendőrök Szakszervezete hírlevelének 2009. májusi számában egyesek a zsidók elleni fegyveres harcra uszítanak. Ezt a Tettrekész Magyar Rendőrök Szakszervezete különböző sajtónyilatkozatokban meg is cáfolt, de a rágalom közben már bejárta a világsajtót és a nemzetközi zsidó szervezetekben is magyarellenes kirohanások kiindulópontja lett. 

Láhávot 1942-ben, a második világháború idején, a Hitler-barát szlovák állam területéről rokonai átszöktették a külföldi zsidók számára is mentsvárnak számító Magyarország területére, miután a tótok szinte az egész családját deportálták vagy helyben kiirtották. 


Láháv a Vörös Hadsereg mundérjában Magyarországon

Weiszlovits István , merthogy így hívták eredetileg Láhávot, egy budakeszi keresztény gyermekotthonban töltötte a háborús éveket, majd amikor a szovjetek megszállták Budapestet, egy hirtelen pálfordulással „csehszlovák hazafiként”  jelentkezett a Vörös Hadseregnél és fölajánlotta szolgálatait azok ellen, akik megmentették az életét.

Weiszlovits István, amint azt a Sebhelyes élet című, 2003-ban napvilágot látott önéletrajzi könyvében is leírja, a Vörös Hadsereg tolmácsa és a szovjet elvtársak kedvence lett. Ettől kezdve tolmácsként részt vett a szovjetek kegyetlenkedéseiben, magyar emberek vallatásában és a megszállók egyéb gaztetteiben. 

A háború után Izraelbe távozott, s azóta több nyelven is egyfolytában mocskolja a magyar népet, nagy csodálója a szlovák nyelvnek és államiságnak, rendszeresen magyarellenes cikkeket írogat a tót lapok számára is.

Láháv (középen) tótokkal Eperjesen

Valószínűleg ezen cselekedetei miatt érdemesítette őt Hiller István arra, hogy 2008 januárjában - zsidóügyi főtanácsadója, az ávós múltú családból származó Breuer Péter beajánlása nyomán - Tel-Avivban személyesen adja át neki a Pro Cultura Hungarica-emlékplakettet. 

Jehudá Láháv a Háárec október 19. számában tehát fölmelegítette, újra előráncigálta Molnár Oszkár régebben kifejtett megnyilatkozását a zsidókról, miközben megjegyzi, hogy a magyar ellenzéki honatya gondolataitól elhatárolódott az MSZP, az SZDSZ Új Generáció nevű ifjúsági szervezete, a zsidó hitközség és a Demokratikus Charta. Tehát csupa haladó formáció. 

„De aki még nem határolódott el Molnár kijelentéseitől, az a Fidesz nevű ellenzéki párt, amelynek vezére, Orbán Viktor az összes fölmérés szerint a 2010-es tavaszi választások után Magyarország következő miniszterelnöke lesz”, írja a Vörös Hadsereg veteránja, majd komoly következményekkel járó figyelmeztetésnek is értelmezhető módon hozzáfűzi: „Orbán kihúzta magát az elítélés és az elhatárolódás alól.” 

De minket nem is annyira az időközben bűneit megbánt, tehát jó útra térített Molnár Oszkár megnyilatkozásairól szóló Háárec-beli Láháv-cikk érdekel, hanem az a több mint 150 olvasói hozzászólás, amelyet izraeliek írtak be a szerkesztőségébe, és ami az egész világon olvasható a lap világhálós kiadásában. Az ilyen iszonyatosan mély magyargyűlöletet sugárzó kommentek egyébként Láháv korábbi cikkei után is megjelentek az izraeli sajtóban. 

A Molnár Oszkár által megpendített magyarországi zsidó térhódításról szóló Láháv-cikkre írt izraeli hozzászólások közül válogattunk, és ezeknek a gyűlölködő, a magyar nemzetet, nyelvet és történelmet gyalázó megnyilatkozásoktól való egyértelmű elhatárolódást várjuk az elhatárolódást mindig csak a nem zsidóktól megkövetelő szervezetektől, mint például a Raoul Wallenberg Egyesület, Mazsihisz, Demokratikus Charta, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége - és Jeszenszky Géza. 

Az izraeli vélekedéseket azért tesszük közzé, hogy a bennük többször is megszólított Molnár Oszkár is megértse, mit ért el a meghátrálásával. Némely izraeli hozzászólást a jobb megértés kedvéért szerkesztőségi megjegyzéssel látunk el.

Nem baj. Putin majd visszaküldi az orosz hadsereget Budapestre.
(Nír) 

Egyáltalán ki akar vagy képes magyarul tanulni? Bocsássanak meg nekem a Magyarországról elszármazott zsidók, de ha ez a balga ember (Molnár Oszkárról van szó – a szerk.) azt állítja, hogy Jeruzsálemben magyarul tanulnak, akkor azt föltételezi diákjainkról, hogy képesek elsajátítani ezt a tatár/hun nyelvet, amely úgy hangzik, mint (Molnár Oszkár) Magyarországot hajdan elfoglaló magyar elei lovainak nyerítése és az egyéb hangok ezen állatok szexuális közösülése idején. A magyar honfoglaló ősök kitűnő harcosok voltak ugyan, de Molnárnál nem kevésbé ostobák. Aki pedig tényleg meg tud megtanulni magyarul, az képes meghódítani az egész világot s nem csak az antiszemiták ezen szörnyű országát, amely bizonyítottan rekordot ért el a „zsidószeretete” terén.
(Ávi Lévi – Rison Le-Cijon) 

Molnár, nem vette még észre, hogy az ön által beszélt nyelv a világ legcsúfabb nyelve?
(Hannibál) 

Tényleg elfoglalnám Magyarországot, és az ottani fasiszta parlamenti képviselőkkel azt tenném a Duna-parton, amit ők műveltek a zsidókkal a második világháború idején.
(Robi) 

Drága Oszkár! Amíg nem szíveskednek megváltoztatni a bikkfanyelvüket, addig semmi esély nincs rá, hogy megtanuljuk.
(Ráhámím) 

Magyar útlevéllel is rendelkezem, de mindössze kétszer utaztam oda, mert Magyarország egy önmaga levében fortyogó, ostoba és részeg parasztok országa.
(Ronén, Tel-Aviv) 

Mindenekelőtt rajta (Molnár Oszkáron – a szerk.) kellene úrrá lennünk. Azt tanácsolom, hogy iktassuk ki őt a magyar parlamenti életből. El kell rabolni és nagy magasságból, nem kinyíló ejtőernyővel ki kell dobni a repülőgépből. Ez egy kipróbált és hasznos angol módszer, amelyet Ámírám Nírrel szemben is alkalmaztak. (Ámírám Nír izraeli politikus, titkosszolgálati ember, az Irán, Amerikai Egyesült Államok és Izrael között szőtt, később Iran-gate néven elhíresült fegyverügylet kiagyalója. 1988-ban Mexikóban máig nem tisztázott repülőgép-baleset áldozata lett – a szerk.)
(Orná, Rámát-Gán) 

Az apámnak is ez volt az anyanyelve, de mindig csak úgy nevezte, hogy a mocskos nyelv. Makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy az ő házában senki ne beszéljen magyarul, s hogy ezen a nyelven egyik gyermeke se tanuljon meg egyetlen szót sem.
(Egy kiirtott család sarja) 

Már Ephráim Kishon figyelmeztetett a magyarok zsidógyűlöletére. Olvassák csak el Kishon visszaemlékezéseit Járon London szerkesztésében. Tanulságos könyv, amely bemutatja a magyar nemzet igazi pofáját. (Ephráim Kishon Magyarországon született, magyargyűlölő izraeli író volt, aki Budapesten 1999-ben Orbán Viktor akkori miniszterelnök előterjesztésére a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje kitüntetésben részesült. A kitüntetés parlamenti átadásakor Orbán Viktornak nem nyújtott kezet, mert csupán „testőrnek nézte”. Magyarán szólva, Kishonnak Orbán Viktor is túl magyar és antiszemita volt. Érdemes volt őt is kitüntetni, akárcsak Jehudá Láhávot vagy Naftali Kraust – a szerk.)
(Izraeli) 

Keverék nép. A magyarok kazár eredetűek. Magyarország számára a legtöbb Nobel-díjast a zsidók adták. Sok zsidó lángész származik onnan. De a magyarok szíves örömest segítettek a németeknek leölni a számukra aranytojást tojó kacsát.
(Aláírás nélkül) 

A magyarok pontosan olyan kegyetlenek voltak, mint a nácik. Ezek a képzelet szülte történetek (Molnár Oszkáré – a szerk.) csak egy célt szolgálnak: kifogásokat keresnek arra, hogy ne kelljen visszaadni a zsidó vagyont. S egyáltalán ki kíván ott lakni vagy odalátogatni? Nincs ott semmi különös látnivaló. Higgyék ezt el nekem. Azért kár kiadni a pénzt, hogy ezekhez az antiszemita nácikhoz látogassunk.
(Zehává) 

Hiszi vagy nem hiszi (Mármint Molnár Oszkár - a szerk.), az izraeli Zisszer építette budapesti bevásárló központ, vagy az olyan projektek nélkül, mint amilyen az Uri Geller-féle a Rózsadombon, önök ott, Budapesten úgy néznének ki, mint 30-40 évvel ezelőtt a szovjet uralom idején. Éppen ezért inkább mondjon nekünk köszönetet. Egyébként senki nem kényszeríti önöket arra, hogy ingatlanokat adjanak el fejlesztési célra.
(Jóbi, Rehovot) 

A zsidó nép nyújtsa be a számlát a magyaroknak! Eichmann a maroknyi SS-katonájával kizárólag a magyar csendőrség közreműködésével volt képes deportálni 430 ezer zsidót Magyarországról Auschwitzba. A magyar csendőrség gyűjtötte egybe és zsúfolta be vonatokba a zsidókat. De nem csak ez történt. Szálasi Ferenc nyilaskeresztesei Budapesten több mint tízezer zsidót lőttek agyon és dobáltak bele a fagyos Dunába. Így fejezték ki frusztrációjukat amiatt, hogy leállították a deportálásokat Auschwitzba. A magyar nép még nem egyenlítette ki tartozását a zsidó népnek. Ezért a Moszád állítson föl likvidáló egységet és vegye kezelésbe a David Irving brit történészhez, a norvég Otto Jespersenhez és ehhez az átkozott magyarhoz (Ismét Molnár Oszkárról van szó – a szerk.) hasonló alakokat, amint azt annak idején a Fekete Szeptember embereivel is tette.
(Jáír, a Mápámnik – origolab@netmedia.net.il) 

Júszef el-Kudszi – Mikó Áron