A kérdőíveket két héten belül kell visszaküldeni a kormány számára - hívta fel a figyelmet a fideszes politikus, kiemelve: a kormány saját apparátusán belül kívánja feldolgozni a válaszokat, így a kezdeményezés a postai költségeken kívül többe nem kerül az államnak.

A kérdések a következőek:

1. Az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e?

2. Korlátozza-e az új alkotmány az állam eladósodását?

3. Vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket az új alaptörvény, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség?

4. Járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után?

5. Engedje-e az új alkotmány a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását vagy sem?

6. Az új alaptörvény vállaljon-e kötelezettséget a jövő nemzedékek után?

7. Az új alkotmány fejezze-e ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét?

8. Az új alaptörvény védje-e a Kárpát-medence természeti sokféleségét?

9. Az új alkotmány védje-e fokozottan a nemzeti vagyont?

10. Az új alaptörvény szerint kizárólag átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen-e nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás?

11. A bíróságok számára legyen-e mód a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására?

12. Az új alaptörvény szankcionálja-e a parlamenti bizottságok előtt való meg nem jelenést?

Kiskorúak szavazati joga

A fideszes EP-képviselő hosszan beszélt arról a kérdésről, hogy a kiskorú gyermekek után a szülők rendelkezhessenek-e szavazati joggal. Mint mondta, vitát szeretnének indítani a témában, és néhány javaslatot is tesznek: járjon-e, és ha igen, minden gyermek után, vagy egy család csak egy plusz szavazatot kapjon a gyermekek számától függetlenül. Az extra szavazati jogról a nemzeti konzultációs testületben is vita alakult ki - tette hozzá. Szájer József hangsúlyozta, az állampolgárok közül a 18 év alattiak alkotják a legnagyobb olyan csoportot, amely ki van zárva a politikai képviseletből, ezért ha "pozitív döntés" születne, az "mindenképpen komoly következményekkel járna", a politikusoknak jobban oda kellene figyelniük erre a társadalmi rétegre.

Személyes meggyőződése szerint nagyon fontos lenne - akár elsőként, "úttörőként" a világon -, ha egy ilyen intézmény bekerülne az alkotmányos rendszerbe. Ezzel Magyarország irányt mutathatna a legutolsó nagy szavazatijog-kiterjesztés tekintetében - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a magyar jogrendszerben létezik megoldás arra, hogy ha kell, eldöntsék: kié lenne a szavazati jog akkor, ha például elválnak a szülők.

Szili Katalin beszédében azt hangsúlyozta, az alkotmányozás nem a napi politika ügye. A volt Házelnök reményét fejezte ki arról is, hogy a konzultáció elősegíti, hogy egyszer azt mondhassuk, hogy ez a mi alkotmányunk, az egész nemzeté.

Öttagú tanács

Szájer Józsefet Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultáció vezetésére. A testület tagja Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, Csák János, Magyarország londoni nagykövete, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Szili Katalin. A fideszes EP-képviselő korábban azt mondta, szeretné, ha a testület munkájában "kültagként" részt venne Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője is.

Szili Katalin felkérését néhány nappal ezelőtt azzal magyarázta Szájer József, hogy a volt házelnök egy olyan környezeti, környezetvédelmi és szociális szempontot jelenít meg a testületben, amely "minden magyar állampolgár számára fontos". Szili Katalin "szövetségesünk" abban, hogy új alaptörvényre van szükség - fűzte hozzá akkor, jelezte az MTI.

Nagyrészt általános és homályos kérdéseket tartalmaz az új alkotmányról az a 12 pontból álló kérdőív, amelyet minden háztartásba postázott a kormány. A kormány az államadósság mértéknek korlátozásáról, a gyermeket nevelők szavazati jogáról, a gyermeknevelés költségeinek adómentessé tételéről, a termőföld és a vízkészlet védelméről, sőt a parlamenti vizsgálóbizottsági meghallgatásokról távolmaradók szankcionálásáról is kérdezi az állampolgárokat.

A kérdések és a lehetséges válaszok némelyike úgy van megfogalmazva, hogy bármit is mond a többség, abból semmi nem következik, de felhatalmazásként lehet majd értelmezni.- ezt már az Index kommentálja.

Folytatásban pedig a következőket szögezi le:

A nemzeti konzultációs testület kérdőíveket [1] küld minden választópolgárnak az új alkotmányról. Az indoklás szerint ez jóval olcsóbb, mint referendumot tartani, bár Lázár János Fidesz-frakcióvezető most először nem zárta ki [2], hogy megerősítő népszavazást is tartsanak az új alaptörvényről. A 8 millió levelet két héten belül postázzák.

Aki véleményt akar nyilvánítani, az a kérdőív kitöltése után díjmentesen visszaküldheti a levelet a nemzeti konzultációs testületnek, amely kiértékeli a válaszokat, majd elküldi az eredményt minden parlamenti képviselőnek.

Nagy kérdés, hogyan fognak megbirkózni a levéldömpinngel. Az MSZP szerint ha csak minden nyolcadik – azaz egymillió – választópolgár visszaküldi a kérdőívet, és azok feldolgozására egyenként öt percet szánnak, az több mint 83 ezer munkaórát igényel. Vagyis 482 embernek kellene egy hónapon át dolgoznia, hogy március 15-ig, az alkotmánytervezet benyújtásáig hátralévő idő alatt sikerüljön a válaszok tanulságát levonni.

A 12 pontos kérdőív ötletszerűen tesz fel javarészt aktuálpolitikai kérdéseket, néhány vitatatott vagy fontos témát (Isten szerepeltetését az alkotmány preambulumában, vagy az alkotmánybíróság jogállását) pedig nem érint. Több pont is olyan témára vonatkozik, amelyeket nem feltétlenül kell alkotmányban szabályozni. A kérdések egy része olyan általános, hogy népszavazási íven biztosan nem állnák meg a helyüket. Több pontnál bármilyen választ is jelölnek be a polgárok, abból valójában semmi nem következik.

A válaszok nemcsak jogi értelemben nem kötik a Fideszt vagy a kormányt, zömüket úgy fogalmazták, hogy tartalmilag sem lehet belőlük egyenesen következő lépéseket levonni. Bár az alkotmányban amúgy is inkább elveket, irányokat szokás rögzíteni, a mostani felvetések egy része erre sem alkalmas. Arra viszont igen, hogy a "felmérés" eredményébe szinte tetszőlegesen bármit belemagyarázzanak.

Tehát megkaptuk a kormány felmérő lapjait az alkotmányozásról.

Kis segítség a kitöltéshez:

A kérdőív 12 pontot tartalmaz az alkotmánytervezetből, melyben az utolsó helyen a mi javaslatunknak van helye.

Gondold át:

Ezeréves Magyar Királyságunk Történeti Alkotmánya, amely a trianoni tragédia után is, 1938-ra Magyarországot Európa egyik egészséges gazdasági hatalmává tette. 1944-ig volt nemzetünk szabályrendszere, játéktere és az alábbiakat garantálta:

I.
MAGYARORSZÁG ÖNRENDELKEZÉSÉNEK ELVE:
MAGYARORSZÁG ÖRÖKKÉ SZABAD
(Hungaria semper libera)


II.
SZENT KORONA TULAJDON ELVE
MINDEN JOG ÉS BIRTOK FORRÁSA A SZENT KORONA
(Sacra Corona radix omnium possessionum)

III.
EGYSÉGES SZABADSÁG - TÖRVÉNY ELŐTTI EGYENLŐSÉG - ELVE
A SZENT KORONA MINDEN TAGJÁT EGY ÉS UGYANAZON SZABADSÁG
ILLETI MEG a kötelezettségek és a jogok összhangján keresztül
(Una et eadem libertas)

IV.
ELLENÁLLÁS JOGA ÉS KÖTELESSÉGE
AZ EGYETEMES NEMZET MINDEN TAGJÁNAK JOGA ÉS KÖTELESSÉGE
ÉLNI AZ ELLENTMONDÁS ÉS ELLENÁLLÁS JOGÁVAL, HA MEGSÉRÜL A
SZENT KORONA ESZME.
(lus resistendi et contradicendi)

V.
SZENT KORONA ÉRVÉNYESSÉGE
AZ ALKOTMÁNYOS ALAPTÖRVÉNY, MINDEN JOGSZABÁLY, A
TÖRVÉNYHOZÓ, VÉGREHAJTÓ ÉS BÍRÓI HATALOM MINDEN INTÉZKEDÉSE
MEG KELL, HOGY FELELJEN A SZENT KORONA ESZMÉNEK.
(Sub specie Sacrae Coronae)

VI.
ALKOTMÁNYOS JOGFOLYTONOSSÁG ELVE:
HATALOM NEM ALKOTMÁNYOZHAT.
Törvénytelenség jogot nem alapít.

Neked is fontos lehet a magad, gyermekeid, unokáid és a Haza sorsa. Jobbra fordulását csak az elődeink életterét biztosító szabályainak, a Szent Korona Alkotmányának visszaállításában tudhatod, a megküldött felmérő lapra az utolsó helyére tehát írd ezt:

"A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNYUNK JOGFOLYTONOSSÁGÁNAK VISSZAÁLLÍTÁSÁT KÉREM."