HVG
|
Kérne
ön karriertanácsot Lamperth Mónikától? Most mindenesetre megteheti, a
kérdés ugyanis nem költői. Az MSZP-apparátus nagy hatalmú irányítója,
miután tavaly tavasszal kitették a kormányból, cégalapításba fogott:
2008 novemberében létrehozta a Lamperth Női Karrier-tanácsadó Iroda
Kft.-t. Jóllehet az 500 ezer forint törzstőkével indult társaság élére
ügyvezetőt fogadott fel a politikus, a cégnév nem hagy kétséget, mire,
pontosabban kire alapozzák a most még csak formálódó üzletmenetet.
Valóban, Lamperth akár maga lehetne a referencia: volt idő, amikor
egyszerűen csak örökös miniszterként emlegették – 2002 óta irányította
a belügyi, majd az önkormányzati és területfejlesztési, utóbb a
szociális tárcát –, s jogi diplomáját 1990 óta jobbára a politikában
hasznosítja.
De nem csak ő épít hátországot. Kuncze Gábor 2010 utánra
gondolva már közel két éve létrehozta feleségével a Fragor Tanácsadó
Kft.-t. A mostanában leginkább rádiós műsorvezetőként vitézkedő egykori
SZDSZ-elnök a jelek szerint az üzlethez is ért: cége a csonka 2007-es
üzleti évében is összehozott 5,7 millió forint adózott nyereséget –
ráadásul 10,6 millió forint nettó árbevételből. A Kossuth téri
ülésteremben háttérbe vonult Kuncze költségtérítéseken túli parlamenti
jövedelme sokat csökkent 2007 óta, akkor átlagosan még havi bruttó
496,9 ezer forintot kapott, most viszont már csak az alapdíjhoz, vagyis
239,9 ezer forinthoz jut, hisz 2007 áprilisában távozott a
frakcióvezetői posztról.
Persze
mindez csak aprópénz a T. Ház milliárdosaihoz képest. Az ország első
számú hivatásos szociáldemokratája, Kapolyi László mindent összevetve
havi bruttó 185 millió forinttal számolhatott, többel, mint az őt
követő száz képviselő együttvéve. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt
MSZP-frakcióban ülő elnöke főleg energetikai cégcsoportja osztalékaiból
él.
A még a kilencvenes évek elején, az MDF-kormány idején
befutott System-vállalategyüttes tavaly kivételesen jól fialt: két
részletben 1,9 milliárd forint osztalékot, illetve osztalékelőleget
vehetett fel Kapolyi (2002-es mandátumszerzése óta összesen több mint 4
milliárd forint gazdagította ilyen módon).
Emellett vannak
egyéb jövedelmei is a Kádár-rendszer ipari miniszteréből lett
üzletembernek: havi 455 ezret kap akadémikusként, 524 ezret akadémiai
tudományos tanácsadóként, így aztán igazán megteheti, hogy holdingcégét
50 ezerért igazgassa. Mindezt tavaly egy 272 milliót hozó
ingatlaneladás egészítette ki. Ezek után gálánsan lemondott a
parlamenti költségtérítéséről...
Ahogy egyébként a 11,2
milliós havi jövedelemmel rendelkező második, vagyis Gyurcsány Ferenc
miniszterelnök sem veszi fel azt, s hasonlóképp üres e rubrika a
kormánytagoknál-államtitkároknál is.
HVG
|
Nem
úgy az örök harmadiknál. Magda Sándor (MSZP), az állás- és
megbízáshalmozó gyöngyösi főiskolai rektor havi 5 millió fölé jutott
tavaly, amihez nettó 348 ezer forint költségtérítés társult. Őt
Rubovszky György (KDNP) követi évi 18 milliós ügyvédi keresetének
köszönhetően, majd a fideszes Nagy Sándor, Kistelek építész
polgármestere jön, akinek a pontszerző helyet az évi 12,4 milliós
egyéni vállalkozói jövedelme és 6 milliós polgármesteri fizetése hozta
meg. Ő egyébként pártelnökétől, Orbán Viktortól vette át az ötödik
helyet: az ellenzék vezérének tavaly nem jövedelmeztek úgy a könyvei,
mint 2007-ben (HVG, 2008. április 19.). Tavaly bruttó 4,2 milliót
kapott a Csák János egykori Mol-vezér érdekeltségébe tartozó Helikon
Kiadótól (az előző évben még 12,4 millió jött össze), így – s
Fidesz-elnöki fizetése csökkentése nyomán – havi 1 milliós „bukással”
épphogy befér az első százba. (Kiesett az első ötből természetesen a
fideszes Pálinkás József is, hiszen visszaadta mandátumát, miután a
Magyar Tudományos Akadémia élére választották.)
Az
élen álló ötösfogat után főállású politikusok következnek: olyan
képviselők, akik miniszterek, államtitkárok, polgármesterek, megyei
közgyűlési elnökök is. Ők a havi 1,2–1,8 millió forintos bruttó
jövedelmükkel egyértelműen megelőzik a „parlamenti munkásokat”, még az
alelnököket, frakcióvezetőket, bizottsági elnököket is, az utóbbiak
számára ugyanis vagy tilos a mellékállás (mint a házelnök és
helyettesei esetében), vagy egyszerűen idejük nincs rá. A politikusi
kategóriában egyébként a tavalyi koalíciós szakítás következtében
egyértelműen az SZDSZ-esek a vesztesek, főleg Horn Gábor és Kovács
Kálmán, a legjobban pedig Eörsi Mátyás tartja magát – köszönhetően
választottbírói és ingatlan-bérbeadói jövedelmének.
A toplista vége
is tartogat meglepetéseket. Ez a szekció hagyományosan a talpas
képviselőké, olyanoké, akik az alapdíj mellé legfeljebb egy bizottsági
pótdíjat kapnak, így bruttó havi fizetésük 394 ezer forint. Itt lehet
érzékelni igazán, hogy a mostanában ismét vihart kavaró
elszámolásmentes költségtérítés – amelynek valószínűleg népszavazási
kezdeményezés vet véget (HVG, 2009. február 21.) – milyen fontos a
törvényhozók javadalmazásában. E csoportban például Vígh Ilona (Fidesz)
nettó 452 ezer, Suchman Tamás (MSZP) 417 ezer forintot kap ettől
bruttóban is kisebb fizetése mellé. Noha 2009 februárjától a
költségtérítést 15 százalék adó terheli, mégis előfordul, hogy egy
képviselő kétszer annyit visz haza költségtérítésként, mint
fizetésként. Így van ez egyébként az utolsó helyen álló – de mezítlábas
törvényhozónak aligha tekinthető, Saabot hajtó – Fodor Gábor
SZDSZ-elnökkel is, aki bevallása szerint a 239,9 ezer forintos
képviselői alapdíjból és abból a havi 15 ezer forintos tanári
jövedelméből él, amit az ELTE jogi karától kap.
A
toplista fokozatos csontosodása arra utal, hogy a politikusi réteg
stabil, ciklus közben kicsi a mozgás, vagy aki kiesik egy posztról, kap
másikat, mint például Magyar Bálint (SZDSZ). Ráadásul egyre kevesebb
képviselő egészíti ki jövedelmét cégekből származó forintokkal,
megszűnt a kilencvenes évekre jellemző helyzet, hogy gazdasági
másodállásokból – igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságokból –
szereznek „mellékest”. Arról azonban nincs szó, hogy ritka lenne a
vállalkozó törvényhozó, mindez inkább arra utal, sem osztalékként, sem
fizetésként nem vesznek fel pénzt. Van persze, amikor valójában mégis
jövedelmez a cég. Ilyen az, amikor a társaság az egyszerűsített
vállalkozói adózás (eva) alá tartozik (2007-ben nyereséges evás kft-je
van például a fideszes Pelczné Gáll Ildikónak).
Az evakiskapu
értelmetlenné teheti akár az egész vagyonnyilatkozat-rendszert. Tény, a
bevallásblanketta úgy fogalmaz, hogy az országgyűlési képviselői
tiszteletdíjon kívüli „adóköteles jövedelmeket” kell feltüntetni.
Szoros értelmezésben tehát az eva után a cégtulajdonosnak kifizetett
összeget nem kell beírni, hiszen az már nettó pénz, amit az
adóhivatalnak küldendő szja-bevallás sem tartalmaz, s magát az evát is
a cég fizeti, nem a tulajdonosa. A vagyonnyilatkozat – aminek formáját
még az eva bevezetése előtt dolgozták ki – tehát könnyen torz képet
adhat egyes képviselők jövedelmi helyzetéről. Ez annyiban kedvez a
törvényhozóknak, hogy nehezebb feltérképezni anyagi helyzetüket, ám
nemcsak a választókat téveszti meg az ilyen bevallás, hanem azzal is
járhat, hogy az eva utáni forintokból vett értékesebb vagyontárgyakról
– amelyet viszont be kell írni a nyilatkozatba – utóbb kínos
magyarázkodásra kényszerül a politikus.
JUHÁSZ GÁBOR HVG
Kapcsolódó hírek:
Civilszektor - a politika új harctere
Döbbenetes EP- fizetések
Az NCA-ban az érintett civil szervezetektől megtagadják azt a jogot, hogy maguk válasszák a legjobb belátásuk szerint a képviselőiket
Interjú a politikai szövegű dalok művészi eszközével harcoló mexikói Los de Abajo együttessel