Ugyan nemrég még arról volt szó, hogy a költségvetésnek egy fillérjébe se kerül (illetve, hogy a GM nem hajlandó állami pénzből hozzájárulni) a MALÉV visszaállamosításához, mégis a legújabb hírek szerint 17 milliárd forintot csoportosít át a kormány a költségvetésen belül az ismét állami tulajdonba került Malév tőkehelyzetének rendezésére.

Ez derül ki ugyanis egy 2010. március elején napvilágot látott kormányrendeletből. Erre azért van szükség, hogy a nemzeti légitársaság főtulajdonosává előlépett állam teljesíteni tudja több mint 25 milliárd forintos tőkeemelési kötelezettségét: 20,7 milliárd forintot készpénzben tol bele a súlyos likviditási problémákkal küzdő cégbe, 4,7 milliárd forint értékben pedig készpénzmozgással nem járó apportot hajt végre. Mfor.hu háttér.

A központi költségvetésen belüli átcsoportosításokra is szükség van ahhoz, hogy a kormány teljesíteni tudja az ismét tulajdonába került nemzeti légitársasággal szemben vállalt tőkeemelési kötelezettségét.

A Magyar Közlönyben kedden megjelent kormányhatározat szerint a kabinet az általános tartalék terhére tízmilliárd forintot, az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezeti tartalékának terhére pedig 7,321 milliárd forintot csoportosít át – mindkét esetben azonnali határidővel.    

Húszmilliárdot nyomnak készpénzben a Malévba

Az új részvények kibocsátásával megvalósuló, 25,2 milliárdos tőkeemelés részeként az állam 20,7 milliárd forint készpénzt juttat a légitársaságnak, amelynek ezt elsősorban lejárt adótartozásainak rendezésére, a fennmaradó összeget pedig tevékenységének rövidtávú finanszírozására, likviditásának helyreállítására kell fordítania, áll egy korábbi, múlt péntekre dátumozott kormányhatározatban. Utóbbi célra mintegy 3,5 milliárd forint juthat - legalábbis Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elnökének hétfői nyilatkozata szerint.

Emellett az állam 4,664 milliárd forint értékben készpénzmozgással nem járó apportot (tõke/adósság konverziót) is végrehajt - ebből a Malévnak a Ground Handling Zrt. vételár-elõleggel kapcsolatos, késedelmi kamattal növelt tartozását kell rendeznie. Utóbbi tartozást még egy évvel ezelőtt halmozta fel a vállalat: akkor - mint ahogy azt az mfor.hu saját értesüléseire hivatkozva elsőként megírta - az MNV Zrt. előszerződést írt alá a Malév földi kiszolgáló leánycégének megvásárlására, és vételárelőlegként 2,2 milliárd forintot juttatott a légitársaságnak (gyakorlatilag így biztosítva túlélését), másrészt 2,2 millió euró tulajdonosi kölcsönt adott a Malév Vagyonkezelőnek azért, hogy ne kelljen késedelmi kamatot fizetnie a Magyar Fejlesztési Bank hiteltörlesztésére.

Mint ismert, a Pénzügyminisztérium péntek éjjel jelentette be, hogy a 25,2 milliárd forintos tőkeemelés fejében a Malév 95 százalékban állami tulajdonba kerül, az eddigi főtulajdonosnak, az orosz Vnyesekonombank által birtokolt AirBridge Zrt.-nek a tulajdonrésze pedig öt százalékra csökken. Az orosz fél mintegy 1,5 milliárd forint részvényjegyzésre vállalt kötelezettséget -  így a Malév tőkéje összesen 26,8 milliárd forinttal emelkedik. 

A megállapodás kitér többek között arra is, hogy az orosz bank megfizeti az MNV Zrt. által lehívott 32 millió eurós bankgaranciát, ami a 2007-ben kötött privatizációs szerződéshez kapcsolódik.

Oszkó szerint jól jártunk

Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint a tőkeemelés és a többségi tulajdon megszerzése olyan állami követelések tőkévé konvertálásával történt, melyek megtérülésére az állami tulajdonszerzés és átalakítás híján nem sok esély mutatkozott volna, azaz az állam szerinte a többségi tulajdon megszerzése érdekében lényegében nem esett el semmitől. (Oszkó múlt év végén a Malév tőkévé átalakítandó adó- és egyéb köztartozását 19 milliárd forintra becsülte - a szerk.) Előnyként értékelte azt is, hogy a magyar állam egy saját tulajdonú társaságba helyez vagyoni értéket.

Egyúttal világossá tette, hogy a Malévnál radikális átalakításra, költségcsökkentésre és esetleg elbocsátásokra van szükség. A cél, hogy a cég egy idő után ne igényeljen további állami finanszírozást. Lehet azonban, hogy erre az állapotra 2012-ig várni kell - Martin Gauss, a Malév vezérigazgatója az mfor.hu-nak korábban úgy nyilatkozott, hogy legkorábban ebben az évben lehet nyereséges a vállalat.

A Fidesz vizsgálatot követel

Az orosz féllel kötött üzlet több oldalról is hangos tiltakozást váltott ki.

A Fidesz bejelentette, hogy kormányra kerülése után egyik első intézkedése lesz a Malév-eladás körülményeinek tisztázása. Az ellenzéki párt szerint ki kell vizsgálni, miként lehetséges, hogy 2007-ben néhány százmillió forintért adták el a nemzeti légitársaságot, majd rövid idő múlva az államnak vissza kell vennie úgy, hogy több tízmilliárdot tesz a cégbe az adófizetők pénzéből.

A 2007. február 23-án aláírt privatizációs szerződés értelmében az akkor még Borisz Abramovics érdekeltségébe tartozó AirBridge Zrt. 200 millió forintért vette meg a légitársaság 99,95 százalékos részvénycsomagját; emellett legalább 50 millió euró (akkori árfolyamon mintegy 12,5 milliárd forint) tőkeemelést vállalt, továbbá komoly garanciákat adott az addig nagyrészt állami kezességgel fedezett Malév-hitelekre. Akkori hivatalos közlések szerint az AirBridge Zrt. által vállalt teljes befektetés értéke mintegy 102 millió euró (akkori árfolyamon 26 milliárd forint) volt.

Szintén fellázadt a Wizz Air: a fapados légitársaság jogellenesnek tartja a Malév állami támogatását, és az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben.

Wéber Balázs

Menedzsment Fórum