Nyolc évvel ezelőtt egészségügyi szakemberek, menedzserek, közgazdászok és szakorvosok fogtak össze, hogy olyan új egészségkultúrát honosítsanak meg a betegellátásban, mely révén a kórházak és rendelőintézetek figyelmesebb, korszerűbb és hatékonyabb szolgáltatást nyújtanak a gyógyulni vágyóknak. A HospInvest szakemberei számos nemzetközi példát tanulmányozva alkották meg azt az új hazai modellt, amely Európában is a legkorszerűbbek közé tartozik. A HospInvest törekvéseit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is elismerte, amikor 2007 októberében társtulajdonosként csatlakozott a magyar szakemberek tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatóhoz.

Ma Magyarországon 10 településen van jelen a HospInvest, és közel félmillió ember számára nyújt egészségügyi ellátást, vezető egészségügyi szolgáltatóként öt kórház és ugyanennyi rendelőintézet működését biztosítja.

Küldetésünk egy új egészségkultúra megteremtése, mely a maga innovatív megoldásaival a társadalombiztosítás keretein belül is európai minőségű ellátást nyújt a betegeknek és biztos életpályát az egészségügyben dolgozóknak. A HospInvest Zrt. 2008. november 1-jétől látja el a Heves Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet üzemeltetését.

Miből növekedett a Hospinvest?

A Hospinvest Zrt-t 2004-ben alapították. Korábban már 2000-től ezen a néven, de más társasági formában működött.
Amikor a kiskunhalasi kórház vagyonkezelési és működtetési jogát megvette 24 millió saját tőkével, 190 millió kölcsönnel ill. hitellel és 215 mill.Ft eszközértékvagyonnal rendelkezett.
2007 szeptemberében a jegyzett tőkéje 600 millió Ft volt.

– A HospInvest Zrt. követeléseinek és tartozásainak egyenlege több mint mínusz 800 millió forint, vagyis a hevesi megyegyűlés egy csődtömegnek adta át az egri kórházat - jelentette ki a Fidesz megyegyűlési frakciójának vezetője Egerben közvetlen a kórház magánkézbe adását követően.

– A cég leányvállalatai által működtetett gyöngyösi és hatvani kórházak együttes vesztesége 470 millió forint, miközben maga a mindössze 600 millió forintos törzstőkéjű HospInvest Zrt. csupán mintegy 12 millió forintos nyereséggel zárta az elmúlt évet – közölte Herman István, majd hozzátette: – Mindez azt jelenti, hogy bűvészmutatványra van szükség ahhoz, hogy ez a cég ne omoljon össze. Az egri kórházra csupán azért van szüksége, mert ez újabb hitelfelvételi lehetőséget teremt a társaság számára - mondta a politikus.

Jelenleg a Hospinvest Zrt értékét 3 milliárd forintra tartják.

A cég vezetői szerint mindnyájunk javára fejlesztenek, saját haszon szerzése nélkül egyenlőre csak költenek, ezzel szemben az látható, hogy a kiadásai ellenére - látszólag a semmiből - gyorsan növekszik a vállakozás.

Hogyan is gyarapodott eddig a cég vagyona?

2004-ben, noha először az egészségügyben korábban már érdekeltséget szerzett válllakozások egy csoportja, a Diagon, Diatron és más hozzájuk közel álló cégek nagyon jelentős, több milliárdos anyagi háttérrel konzorciumként ajánlkoztak a halasi kórház funkcionális privatizációjára, végül a vagyonkezelési és működtetési szerződést valahogy mégsem ők, hanem az alábbi felállásban kötötték:

Eladók: az önkormányzat és a kórház.

vevők: két(!) cég

1/.:Hospinvest ZRt befektető.2004ben 24 millió saját tőke,190 mill kölcsön ill hitel, 215 mill eszközérték,melyből követelés kapcsolt vállalkozástól 98,8 millió, áruszállító 1,8 millió

És 2/. Halas med kht mint szolgáltató. Eszközértéke alig haladja meg a 6 milliót. Saját tőkéje a jegyzett tőkét nem érte el. Semmiféle Amit csinálnak , az „a privatizáció egyszeregye, így ment ez a kilencvenes évektől” okosították ki évekkel ezelőtt a halasiakat.

tényleges tevékenysége és apparátusa nem volt.

Ezután a Hospinvest az OEP bevétel terhére hitelt vett fel az egyik cégen keresztül, majd átutalta a másiknak és abból fejlesztett és abból fizette a dolgozókat is, nem a saját tőkéjéből.

De mért nem ellenőrizte jobban az OEP?

A hitelt árura és eszközre vette fel a kórház kht, de nem a felvevő használta fel és nem arra lett felhasználva, amire kérték.

Ez egy tőkeinjekció volt a cégnek , hogy így teljesítse a szerződéses feltételeket.
Az akkori OEP elnök - a mostani egészségügyminiszter - , Székely Tamás mindezt jóváhagyta, nem emelt ellene kifogást és az akkori egészségügyi tárca és politika is melléállt.

A hitelt a kamatokkal a kórháznak aztán vissza kellett fizetni.

Miből történhetett a visszafizetés?
Milyen bevételei voltak a Hospinvestnek kezdetekben Halason?

A HOSPINVEST MŰKŐKÖDTETŐKÉNT A KÓRHÁZTÓL KAPJA AZ ALÁBBIAKAT (2004):

„.Lásd: „ügyviteli szolgáltatási díj HospInvestnek, havi 9 millió (a havi bevétel 3 %-a )

bérleti díjak: HalasInvestnek, az újonnan beszerzett műszerekért havi több millió forintos bérleti díj

management díj : 2 ügyvezető kinevezése 800 e Ft havi bérrel,
laborszerződés:, amely megkötése óta aránytalanul magas díjat számláz a fekvőbeteg beutaltak és az ún. rendelkezésre állás után (0,98Ft, ill. havi 5.450.000 Ft!).

Indokolatlan kórházi gépjármű eladások majd visszabérlések,
az – egyébként szerződésben engedélyezett – átalakulások, melynek során a HalasInvest „ajándékba kapta” a Halas-Dent, Kórház Élelmezés, Halas-Mosoda és Halas-Labor üzletrészeit a kórháznak,
valamint a Szerződésben Szolgáltatóként említett Halas-Med Kht beolvadása, melynek során a beolvadó helyébe a megszűnő társaság tulajdonosai léptek (Laborigó, Diagron,Diatron) úgy, hogy tőkeleszállítás folytán gyakorlatilag a kórház visszafizette részükre a Halas-Med Kht által a kórházi üzletrészért kifizetett (6millió Ft) vételárat. A beolvadás folytán ingyenesen jutottak kórházi üzletrészhez.

A takarítás anyagköltsége 10 szerese az eddigieknek,
a központi anyagbeszerzésre pedig a HospInvest 20 % hasznot tesz.”,

A kórház/Hospinvest visszakapta a várostól az 57 millió forintos vételárat is, az önkormányzat odaadta, a sürgősségi ellátó részleg kialakítására fordította vissza.

( Az elbocsátott dolgozók - több mint 200 ember - végkielégítését fizették valahonnan ki. Nem tudni, volt -e akkoriban erre megpályázható központi keret úgy mint pl. az ÁNTSZ laborhálózat átalakításánál, ahol szintén Deák Gábor egy cége volt a vevő?)

„Jó üzletnek indult, aztán válságstratégia lett belőle” - nyilatkozott Kollányi Gábor a Hospinvest egyik vezetője 2007-ben.
Az oka az volt , hogy 2006-ban jött a volumenkorlát és emiatt nem növelhették a tervezett mértékben az OEP bevételt ( A Hospinvest műszervásárlásai egyrész korszerűsítést jelentenek , de egyúttal drágítják az ellátást. Az egész országra jutó OEP kasszából a korábbinál nagyobb hányadot szándékoztak saját bevételként elkönyvelni. Ezt úgy érték el, hogy a tervek szerint a tulajdonosok műszereket vettekek.  A hospinvesteseknél még az is történt, hogy előzetes OEP engedélyt sem kértek CT vásárlásához és beállításához, pedig kellett volna, hogy az OEP jóváhagyja, befogadja, beillessze a költségvetésébe.)

A HospInvestnek átjátszott volt Egri Közkórház

A 2005 évi volumenkorláttal csökkentek az OEP bevételek, az üzlet nem lett olyan nagyon jó, mint várták. Ők a korábbi rendszerre számítva,-mikor „korlátlanul” lehetett növelni a bevételt - úgy gondolták, hogy jelentős növekedést tudnak majd elérni. Aztán nem jött be annyi bevétel, hogy a további megvett kórházaikat is a szerződéseknek megfelelően fejleszteni tudják, ezért további tőkére lett szükség.

A Hospinvest másokat bevonva növekedett.

2007-ben először a a Deák Gábor irányította Ispotály Holding-gal egyesültek, így egy kórházi patikalánchoz jutottak , amely egyben belépőt is jelenthet újabb kórházakba is.

Akkor az Ispotály épp fizetésképtelen volt, mínuszban állt. Az egyesülést intéző bank vele szemben külön garanciát kért, de a fúzió után a számláit hamarosan rendezték. Vajon miből?

Utána 2007 nyarán az EBRD. londoni székhelyű nagy befektetési bank szállt be 4 millió euróval, azzal a jelszóval , hogy „türelmesek” a befektetők 5-6 év múlva várják csak a jó banki befektetésnek megfelelő hasznot. Ezt megelőzően - annak ellenére hogy ezen a területen több helyen érdeklődtek - az egészségügybe sehol sem fektettek be, azonban Magyarországon kedvezőnek látták a feltételeket. Ez pár hónappal (az azóta megbukott) több biztosítós rendszer parlamenti megszavazása előtt volt.

Jónak, alkalmasnak találták a befektetésre a tőkekörnyezetet.

A hazai közegben a Hospinvest a politikai botrányoktól eltekintve jól érzi magát. Nekik érdekük a nyugalom, jobban szeretik maguk körül a csendet. A közpénzekkel végzett pénzügyi műveleteikbe nem engednek betekintést, a titoktartásra, az ezzel kapcsolatos törvényi védelemre hivatkozva. Hol van már az üvegzseb!?

A Hospinvest jegyzett tőkéje 2007 szeptemberétől hatszázmillió Ft volt nem tudom, hogy azóta történt-e tőkeemelés?

A cikkben olvasom, hogy a cég értéke jelenleg 3 milliárd forint.
Ennyiért lehetne más tulajdonosoknak továbbadni. Hogyan lehet ez?

Kiadásaikról beszélnek. Arról, hogy az önkormányzatokkal kötött szerződéseket teljesítve milliárdokat fektetnek be. Azonban ezeket a fejlesztéseket nem számíthatják saját vagyonnak, csak a szerződés teljesítésén felüli rész a saját tulajdonú befektetés.

Honnan jönnek a milliárdok, honnan jön ez az értéknövekedés?
A semmiből növekednek!(?)

Lehet ,hogy mégsem olyan rossz üzlet ez?

Közben azt kommunikálják, hogy egyenlőre nincs rajtunk semmi hasznuk.

Amit csinálnak az „a privatizáció 1x1-e”, okosította ki jó három évvel ezelőtt az akkor méltatlankodó halasiakat a cég egyik ügyvezetője. Csak ugyanazt teszik, „ami a gazdaság más területein a kilencvenes évektől folyik”.

2008. szeptember közepén a Heves Megyei Bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte azt a határozatot, amely március végén a HospInvest Zrt.-t hozta ki győztesnek az Egri Markhot Ferenc Kórház üzemeltetésére kiírt pályázaton.

Alig egy héttel később az ÁNTSZ pedig megadta az engedélyt a cégnek a működtetésre. Jogászok szerint a két dolog csak látszólag ellentmondásos. Eközben információink szerint hétfőtől minden eddiginél nagyobb sztrájkra készülnek Egerben.

Az, hogy a HospInvest Zrt. és az Egri Markhot Ferenc Kórház hónapok óta nem jut egymással dűlőre, már nem újdonság. A történet március végére nyúlik vissza, amikor is a Heves Megyei Közgyűlés jóváhagyta azt a szerződést, amelynek értelmében a következő 20 évben a cég működtetheti az intézményt.

A cég mellett a Debreceni Egyetem is pályázott, a megyegyűlés azonban a HospInvest pályázata mellett döntött, amely 6 milliárd forintos fejlesztést vállalt bankgaranciával és vállalta a kórházban dolgozók továbbfoglalkoztatását. Gyakorlatilag március vége óta ellenzi a kórházi dolgozók egy része, hogy a cég betegye a lábát az egri központba.

Nyílt számháború kezdődött

Nem mellékes szál, hogy bár a Fidesz mindvégig azzal vádolta a megye szocialista vezetését, hogy a HospInvestre szabták a pályázatot, mégis akadt valaki a párton belül, aki engedékenyebb volt a céggel. Nem kis port kavart, hogy a nemzet orvosa, Mikola István részt vett egy, a HospInvest által szervezett összejövetelen. (Mikola egyébként többek között a Demokrata című lapban beszélt legalábbis merőben más hangnemben a cégről, mint párttársai.)

Időrendben ezután a következő történt: a cég az intézmény 1214 dolgozójának új szerződést ajánlott, amiben ugyan közalkalmazotti státuszukat nem tarthatták meg, ám a fizetésük megtartását, sőt, annak15 százalékos emelését is tartalmazta a dokumentum.

"megasztrájk előtt" (Fotó: MTI)

A nyílt számháború ekkor kezdődött: a kórházvédők hangsúlyozták, hogy nincs meg az a dolgozói létszám, amire szüksége lenne a HospInvestnek ahhoz, hogy az ÁNTSZ-től megkapja a működési engedélyt, a cég pedig ennek bizonyítására sajtótájékozatót is tartott.

A cég augusztus elejére közel 800 dolgozóval kötött szerződést, ami elegendő volt ahhoz, hogy augusztus 18-án benyújtsa a működési engedélyhez szükséges kérelmet az ÁNTSZ-hez. Ez azt jelentette, hogy a HospInvestnek szeptember végéig érvényes engedéllyel kellett rendelkeznie ahhoz, hogy átvehesse az önkormányzattól a kórház üzemeltetését. Az ÁNTSZ engedélye az utolsó pillanatban megérkezett. Ennek értelmében a cég november elsejétől működtetheti az Egri Markhot Ferenc Kórházat.

Nem jóhiszemű az ÁNTSZ?

Csakhogy egy héttel az engedély megérkezése előtt, szeptember közepén új fordulat következett: a Heves Megyei Bíróság jogerős ítéletében kimondta, hogy azt a határozatot, amely a HospInvestet hozta ki még március végén győztesnek, hatályon kívül kell helyezni.

A bíróság szerint ugyanis a cég nem teljesített minden feltételt, amelyek a pályázat elnyeréséhez kellettek. A bíróság szerint a HospInvest pályázati dokumentációjához csatolt banki igazolás nem felelt meg a pályázati kiírásban foglaltaknak. (A hiányt egyébként később pótolta a cég.)

A történetet - mint korábban annyiszor- most is másként értékeli a cég, és másként a kórházvédők. Utóbbiak nevében Mánya Kristóf orvos lapunknak azt mondta, az ÁNTSZ nem járhat el jóhiszeműen akkor, amikor egy jogerős bírósági döntés ellenére, "ex lex állapotban aláír egy működtetésre vonatkozó szerződést".

Mánya szerint még az is kétséges, hogy a tisztiorvosi szolgálat egyáltalán aláírta-e a szerződést, és mint mondta, számos, úgymond közérdekű bejelentés alapján indult már ügyészségi vizsgálat. Az egri kórházi dolgozók álláspontja szerint a vagyonkezelői szerződés és a közigazgatási eljárásban hatályon kívül helyezett határozat között szoros összefüggés van. Mint mondta, Eger Város Önkormányzata azért fordult a bírósághoz, hogy az kimondja a szerződés semmiségét. Mánya szerint a bíróság erről októberben dönthet.

A HospInvest eközben állítja, a két szálnak semmi köze egymáshoz. Kollányi Gábor, a cég elnöke azt mondja, a cég mindenben jogszerűen járt el, a pályázati kiírásnak megfelelően adta be a pályázatát. A cég szerint egy pályázati formai hiba nem érinti az önkormányzati szerződést.

Semmi köze egymáshoz

Több, lapunk által megkérdezett jogász szerint az ítélet nem érinti közvetlenül a megye és a cég között létrejött szerződést. Bár a konkrét ügyről egyikük sem akart nyilatkozni, azt egyöntetűen vallották: a szerződés felbontása polgári peres úton kezdeményezhető. A szerződés felbontását a szerződő felek vagy olyan fél - például a tenderen vesztes pályázó - kezdeményezheti, amelyet közvetlenül hátrányosan érintett az utóbb jogellenesnek ítélt önkormányzati döntés.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy a Heves Megyei Önkormányzat és a HospInvest Zrt. között létrejött szerződés nem érinti a kórház tulajdonviszonyait, az épület a megye tulajdonában marad. A HospInvest Zrt. csak a kórház szakmai működtetésében, fejlesztésében és korszerűsítésében vállal szerepet, ennek keretében vállal szerződéses kötelezettséget a hatmilliárd forintos fejlesztésre is, ami – Eger lélekszámához viszonyítva – egy főre vetítve csaknem 100 000 forintos értéknövelő beruházást jelent. Mindez egy az eddiginél jóval korszerűbb és magasabb színvonalú ellátásra nyújt majd lehetőséget. Meggyőzödésünk, hogy a kórház regionális vezető szerepe a jövőben csak így biztosítható, ennek hiányában viszont kétséges.