Újabb historikus kamatcsúcsokkal folytatódott a PIGS-országok (Portugália, Görögország, Olaszország, Spanyolország) adósságválsága, ráadásul most nem Görögországot vették elő a befektetők, hanem a piac a portugál és a spanyol helyzet miatt kezdett aggódni.

Annak már szinte hírértéke sincs, hogy a görög adósság piaci finanszírozása olyan drágává vált, hogy elkerülhetetlen lesz a nemzetközi szervezetek (IMF és az Unió) segítsége, legfeljebb a pénzátutalás ütemezése körüli bizonytalanságok borzolhatják még a kedélyeket.

Tegnap egyébként ez is történt, mivel Angela Merkel német kancellárasszony a május 9-én esedékes Észak-Rajna Vesztfáliai (legnépesebb német tartomány) választások előtt azt találta mondani, hogy még semmi sem dőlt el a görögöknek szánt segélyről, előbb a "házi feladatukat" kell megcsinálniuk az athéni kormánytagoknak. Ez kicsapta a biztosítékot az állampapírpiacon, hiszen május 9-éig kellene kifizetnie Görögországnak azt a 8.4 milliárd eurós tartozását, amely összeget éppen Németország rakna bele a közös európai 30 milliárd eurós csomagba. A német választási hajrá pedig akár blokkolhatja is a görögöknek szánt kölcsön átutalását. Így tegnap jelentősen ugrott egyet az így is csúcson lévő kamatfelár a görög papírokon a németekéhez képest, a 10 éves papírok esetében a spread 655 bázispontra szélesedett, míg az öt éves papírok kifizetésére köthető CDS biztosítás ára 710 bázispontra szökött kedd reggelre, ami a néhai magyar csúcsérték fölött van majdnem 100 bázisponttal! Ez azt jelenti, hogy míg pénteken 614 ezer dollárba került 10 millió dollárnyi görög kötvényre köthető biztosítás, ugyanez hétfőn már 711 ezer dollárra szökött (év elején még 250 ezerbe került).

Nem kis mértékben ugrott meg az öt éves futamidejű kötvény biztosítására köthető portugál és spanyol CDS-ek ára, előbbi 315 bázisponton állt kedden, utóbbi 188 bázisponton, még ez is a jelenlegi magyar 185 pont fölött van. A portugál hozamspread a német bundok fölött 218 bázispontra szélesedett hétfőn. Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem professzora szerint egyre valószínűbb, hogy Portugáliát is ki kell mentenie az Uniónak, és feltehetőleg az IMF ez esetben sem marad ki a programból. Mint arra több közgazdász is figyelmeztetett: Portugáliának rendkívül szerények a növekedési mutatói, és a görögökéhez képest jelentősen elmaradott a gazdasági struktúrája az ibériai országnak, ami szinte kizárólag a turizmusból és a mezőgazdaságból (illetve parafagyártásból) tud bevételt generálni.

Ráadásul Portugália összesített állami-, vállalati- és lakossági adósságrátája a GDP 236%-át teszi ki, ami messze a legmagasabb unió szerte, jóval nagyobb még a görögnél is. Az elmúlt 10 évben átlagosan 1%-ot sem ért el a portugál gazdaság éves növekedési üteme. Mindemellett Európában itt az egyik legalacsonyabb a lakosság megtakarítási hajlandósága, így jelentős a függés a külső finanszírozástól. Portugáliának az idén 25 milliárd eurónyi forrást kell a piacról begyűjtenie adósságfinanszírozásra, ami a GDP 15%-val ekvivalens. Tavaly összesen 21 milliárd eurónyi forrást kellett Portugáliának beszednie.

(kitekinto.hu)