Újabb historikus kamatcsúcsokkal folytatódott a PIGS-országok (Portugália, Görögország, Olaszország, Spanyolország) adósságválsága, ráadásul most nem Görögországot vették elő a befektetők, hanem a piac a portugál és a spanyol helyzet miatt kezdett aggódni.

Annak már szinte hírértéke sincs, hogy a görög adósság piaci finanszírozása olyan drágává vált, hogy elkerülhetetlen lesz a nemzetközi szervezetek (IMF és az Unió) segítsége, legfeljebb a pénzátutalás ütemezése körüli bizonytalanságok borzolhatják még a kedélyeket.

Tegnap egyébként ez is történt, mivel Angela Merkel német kancellárasszony a május 9-én esedékes Észak-Rajna Vesztfáliai (legnépesebb német tartomány) választások előtt azt találta mondani, hogy még semmi sem dőlt el a görögöknek szánt segélyről, előbb a "házi feladatukat" kell megcsinálniuk az athéni kormánytagoknak.

Történelmi áttekintés 

A Kádár-rendszer idején olyan mesterségesen, de reálpolitikai és szociális szempontok szerint jól felépített fogyasztói árrendszer működött hazánkban, ami a létszükségleti cikkek árszínvonalának nagyfokú állami támogatására alapozott.

Ezalól húzta ki egyszeriben az összes állami támogatást  az Antall-kormány, mint egy rossz szőnyeget, hivatkozva a Valutaalap és a Világbank előírásaira.

Egyidejűleg, ismét a két nemzetközi pénzügyi szervezet utasításait követve, a kormány nyakló nélkül elkezdte az 1990 előtt felhalmozódott külföldi államadósság törlesztését, annak kamatos kamataival együtt, és mivel erre a hirtelen átalakulástól egyébként is roskadozó magyar nemzetgazdaság nem nyújtott fedezetet, újabb és az eddigieknél még jelentősebb külföldi kölcsönöket vett fel.

A 2010-es költségvetés bevételeinél komoly kockázatokat lát az Állami Számvevőszék - osztotta meg a Népszabadsággal a készülő jelentés egyik legfontosabb megállapítását a szervezet elnöke.

Kovács Árpád a Népszabadságnak arra a kérdésére, nem terjeszkedett-e túl a hatáskörén a gazdasággal kapcsolatos nyilatkozataival, úgy válaszolt: Amellett hogy vezeti az Állami Számvevőszéket, a Magyar Közgazdasági Társaságnak is elnöke. Ebben a minőségében pedig véleményt kell mondania az ország helyzetéről.

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított (maastrichti) adóssága a GDP 76,9 százaléka (19 967 milliárd forint) volt 2009 második negyedévének végén – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn.