Az időszaki sajtónak három fontos tényezője van:

1. Periodicitás (szabályos időközönként jelenik meg).

2. Aktualitás (friss, aktuális hírek).

3. Publicitás (nyilvánosság). A XIX. Század elejére válik egyértelművé. Feltétele az írás- olvasás tudománya.

1700-as évek végén vasárnapi iskolák (Anglia), itthon: Ratio Educationis, Eötvös.

Leggyorsabban az angol sajtó fejlődött.

Prés, sajtó: magát a gépet jelentette. Később jelentette a gépet, a nyomdaipari előállítást és a sajtóterméket is. A XIX. Század végétől csak a sajtóterméket jelenti.

Napilapok, Hetilapok, Folyóiratok.

Hírlap: napilapok és a hetilapok. Nyelvújítás kori új szó.

Legfontosabb a hír. A hír eszközei, jellemzői: aktualitás, közérdekűek, fontosnak kell lennie.

A hírnek négy kérdésre kell válaszolnia: Kivel? Mikor? Hol? Mi történt, mi fog történni?

Napilapok: friss hírre épül. Általában fehér, sárgás papírlap; összehajtották, a mellékleteket külön hajtották össze. A/3 jellemző méret.

Hetilapok: visszatekint a hét eseményeire. Jellemző: minden lap újra sorszámozódik.

Folyóiratok: havonta, kéthavonta jelennek meg.

Tudományos folyóiratok: folyamatos sorszámozás. Az év utolsó számában név és tárgymutató. Rezümé (?): az adott cikk idegen nyelvű összefoglalása.

Referáló lapok: különböző tudomány területek új eredményeit meg lehet találni.

Preprint kiadványok: előzetes a kutatási eredményekről.

Kalendárium: évente egyszer jelenik meg. Évente egyszer. Kétszer rendezvényhez kötődő sajtótermék.

Hírfajták:

1. Tájékoztató

Kimondottan közérdekű (csak a hír vélemény nélkül.)

·        Közlemény: Egy bizonyos szervezet, ami kimondja, hogy ezt kell csinálni.

·        Tudósítás: milyen eseményről tájékoztatják a nézőt.

·        Riport: Az újságíró személyességén keresztül készül. Valamilyen esemény körül mozog. Helyszín, cselekmény csak bemutatás. A XVIII. Században irodalmi műfajnak számították.

·        Interjú: közérdekű hírről, közérdekűembereket kérdeznek.

2. Publicisztikai

Kimondottan az újságíró szemszögéből mutatja be a híreket.

·        Vezércikk: 1785-ben jelenik meg The Times – ban. John Walter nevéhez fűződik. A politikai lap           a lap politikai hovatartozását jelöli. Sokszor a betűk eltérnek. Magyarországon az első vezércikk Kossuth Lajos nevéhez fűződik: 1844 jan. 02. Pesti Hírlapban. (A XIX. Század másik nagy alakja: Bajza József.) Már nincs olyan nagy jelentősége.

·        Kommentár: újságíró véleménye.

·        Kritika: műbírálat. Művészeti alkotásokról, eseményekről szól.

·        Tárca: kiveszőben van. Francia országban, 1830-as években jelenik meg. Szépirodalmi szövegek. /A vonal alatti rész/ Pl.: Folytatásos regény (Jókai Mór)

·        Kishír: mínuszos hír. Felsorolás. – jellel sorolják fel a híreket. Általában a második oldalon, középen, alul.

A lapok osztályozása méret, befolyás szerint:

1. Világlapok: A világ számos területén megjelenik. Befolyásolni tudja az egész világot. (New York Times, Times)
2. Országos vagy nemzeti lapok: Egy bizonyos ország számára legfontosabb híreket tartalmazza. Magyar Nemzet, Népszava, stb.
3. Regionális és helyi, megyei: Egy bizonyos terület híreit tartalmazza.
4. Politikai: pl.: Demokrata, Heti Válasz
5. Szórakoztató, bulvár jellegű lap: Bulvár: elsősorban pletyka, Szórakoztató: rejtvény, TV újság, Sport.