Az időszaki sajtónak három fontos tényezője van:

1. Periodicitás (szabályos időközönként jelenik meg).

2. Aktualitás (friss, aktuális hírek).

3. Publicitás (nyilvánosság). A XIX. Század elejére válik egyértelművé. Feltétele az írás- olvasás tudománya.

1700-as évek végén vasárnapi iskolák (Anglia), itthon: Ratio Educationis, Eötvös.

Leggyorsabban az angol sajtó fejlődött.

Prés, sajtó: magát a gépet jelentette. Később jelentette a gépet, a nyomdaipari előállítást és a sajtóterméket is.

Az utóbbi időben számos álnéven publikált írás jelent meg Ángyán Józsefről, amelyek súlyos valótlanságokat tartalmaznak - ám a legmegrázóbb a sajtóobjektivitást lábbal tipró MTI által 2012. május 2-án kiadott - koncepciós irományból összeállított - híre volt.

Az MTI egy, a hír megjelenése előtt mindössze 4 órával (!) létrehozott blog írását közölte le (melyet tán épp e célból tett közzé egyik inkognitóba burkolózó MTI-s kolléga?), amelyben Ángyán Józsefet előbb LMP-snek, majd Jobbikosnak nevezi a rögtönzött blogszerző.

Síklaki István szociálpszichológus

A rossz hír az, hogy fogalmunk sincs róla, hogy mit miért csinálunk, mit miért csinálnak velünk, kik és hogyan manipulálnak minket, vagy mi hogyan manipulálunk másokat. A jó hír viszont, hogy az ezotériára kevésbé fogékonyak ma már fordulhatnak szociálpszichológushoz is a rejtett szándékok megfejtése céljából. Mindenható társas viszonyokról, titkos marketingtrükkökről, a sajtó rejtett elfogultságáról, a sztereotípiák furcsa világáról, a közvéleménykutatás buktatóiról, a fókuszcsoportmódszer internetes változatáról és jól sikerült öngyilkosos sörreklámokról beszélgettünk Síklaki István szociálpszichológussal, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettesével.

Megveheted az újsághírt magadnak? Úgye nem gondoljuk, hogy egy ilyen cikk pártatlan és objektív? De mi az manapság: még a szappanoperák, mozifilmek, drága női és férfi magazinok, újság- és rádióhírek is - szelektálásuk szerint és tartalmukban - át vannak itatva céges PR üzenetekkel vagyis manipulatív anyagokkal.

Szaporodnak a hirdetésszervező újságírók és médiafoglaló pr-esek. Etikátlan, törvénytelen, mégis létezik. Beépülő újságírónk saját bőrén tapasztalta, hogy újságírók és pr-esek hogyan bokszolnak egymással a pénzen egy-egy megjelenés érdekében.

A világon egyre több napilap készít online kiadásokat is. Ezekben általában nemcsak az aktuális hírek és sportesemények beszámolói olvashatók, hanem "színes hírek" és különbözô rovatok is vannak, sôt -- egyre nagyobb számban -- hirdetések is (hát, valahogy fedezni kell a költségeiket).

Az egyik legelsô újság, ami napi frissítésû online kiadással jelentkezett, a Charlotte News and Observer (North Carolina) volt, ami a http://www.nando.net címen érhetô el.