A 2005 óta felvett devizahitelek dupláját fizették vissza, de még a tripláját követelik a lakosságon - mondta Domján Tibor emberjogvédő és újságíró az Otthonvédelmi Tanács (OVT) tegnapi ülésén.

- A 2005 óta felvett, deviza alapúnak nevezett hitelállomány 7500 milliárd forint, de 2010-2011-re az emberek már 14 ezer milliárd forintot fizettek vissza - mondta Domján Tibor, majd ezzel folytatta: - Tehát amit felvettek, annak már a dupláját visszafizették és még a triplája kint van követelésként.

2011 augusztusában ismét 20 ezer milliárd forint fölé emelkedett a központi költségvetés adósságállománya, mely így már magasabb, mint tavaly év végén. A tavaszi egyszeri jelentős adósságcsökkentés óta már majdnem 600 milliárddal nőtt az érték, mely várhatóan ősszel csökken majd újra a lélektani határ alá. Mfor.hu-háttér.

20 101,6 milliárd forint volt augusztus végén a központi költségvetés teljes adósságállománya, ez 363,3 milliárd forinttal volt magasabb, mint egy hónappal korábban és már meghaladta a tavaly év végi 20 041 milliárd forintos teljes adósságot.

Régi "városi legenda", hogy a magyar életszínvonal azért ennyire alacsony, mert a jövedelmek jó részét a külföldiek teszik zsebre. A nemrégiben megjelent, visszamenőleg is kissé korrigált statisztikai adatok jó lehetőséget adnak a vizsgálatra, válaszadásra. Bár önmagában ez az állítás nyilván butaság, az kétségtelen, hogy a Magyarországon előállított össztermékhez (GDP) képest egyre kevesebb jövedelem kerül hazai gazdasági szereplőkhöz.

Egy ország általános életszínvonalát gyakran szokták az országban előállított össztermék, a GDP alapján jellemezni.

Az elvtársakból nagyurak lettek – 20 éves a szocialista párt

Magyar Nemzet, Csepel.info

Egykori MSZMP-s propagandaanyag: a piros-fehér-zöld akkor is csak díszítés volt a vörös csillag körül (a kép illusztráció)

20 évvel ezelőtt alakult meg az MSZMP utódpártjaként a Magyar Szocialista Párt. A szocialisták az eddigi öt parlamenti választásból hármat nyertek meg, azonban mostanra a korábbi néppárti státuszból kikerültek, és maradék hitelük megmentéséért küzdenek.

Két és félmillió forintra büntette az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Magyar Cetelem Bank Zrt-t, mert nem adott áruvásárlási kölcsönt egy 77 éves férfinak, aki mosógépet akart venni tavaly márciusban.

Körülbelül 65 ezer forintot vett volna fel, 10 havi részletre, de a hatóság szerint a bank túl öregnek találta a férfit, a fedezet nem lehetett ugyanis akadály, mert a férfi feleségével együtt 217 ezer forint nyugdíjat kap - írja a Népszabadság. A bank szerint azonban a panaszost nem kezelték hátrányosan.

Az elmúlt év novemberében aláírt 6,5 milliárd euró uniós hitel harmadik részletét akkor kapja meg Magyarország, ha eleget tesz az Egyetértési Megállapodást kiegészítő gazdaságpolitikai kritériumoknak - a kiegészítő megállapodás kormányrendeleti formában, a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg.

A kiegészítő megállapodást márciusi 10-i budapesti dátummal írta alá Veres János pénzügyminiszter és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és márciusi 11-i brüsszeli keltezéssel látta el kézjegyével Joaquín Almunia, az Európai Unió pénzügyi biztosa.

Nézd meg ezt a videót. Szánj rá egy órát a helyzet megértésére.

Fontos háttéranyag, hogy eldöntsd, vegyél-e fel hitelt.

http://video.google.com/videoplay?docid=6132500997336473908

Kopizd be egy külön oldalba és már láthatod is.

A Pénzügyminisztérium a mai nap közzétette azt a szándéknyilatkozatot, amely alapján a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 12,5 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarországnak.

Az IMF-szándéknyilatkozatot itt olvashatja:

http://vilaggazdasag.hu/lapokkepek/fileok/0/283_imf_szandek_nyilatkozat.doc

És itt az angol nyelvű hivatalos változat az imf.org-ról:

http://www.imf.org/external/pubs/ft/scr/2008/cr08361.pdf

Bukóban a svájcifrank-hitelesek

Rosszul alakult az elsõ negyedév a svájci frankban eladósodott banki ügyfelek szempontjából, hiszen a forint átlagos kurzusa jóval gyengébb a tavalyinál. Az egyetlen jó hír, hogy a svájci jegybank nem tervez kamatemelést.

Az egyetlen pozitív hírt a svájci frank-adósoknak az jelentheti, hogy az alpesi ország jegybankja várhatóan nem srófolja feljebb az egyébként már igen magas - szeptember óta 2,75 százalékos - irányadó rátát, vagyis kamatemelés miatt nem nõ tovább a hazai bankok forrásköltsége. (Más kérdés, hogy a kedvezõtlen piaci környezet miatt az utóbbi egyértelmûen emelkedik, amit elõbb-utóbb az ügyfelek is megéreznek majd.) Legalábbis a kamatszint tartására enged következtetni Thomas Jordan-nek, a jegybanki kormányzótanács tagjának nyilatkozata, amelyben az inflációs cél fenntarthatóságáról beszélt.