Utóhangok és elemzések:
Egy nukleáris mérnököt megdöbbentett, hogy sok-százezer köbméter erősen lúgos folyadékot tartanak települések, emberek feje fölött 50-60 méterrel úgy, hogy a gátat egy rideg ipari hulladékból alakítják ki, és nincs egy második, esetleg még harmadik védvonal.
Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója szerint helyes, hogy a nukleáris ipar működésére szigorú előírások vonatkoznak, de elfogadhatatlan, hogy egy másik veszélyes iparág ilyen gyenge szabályozás mellett működhet. A szakember elképesztőnek nevezte, hogy a környezetvédelmi szabályozás és a hatóságok ennyire aszimmetrikus szabályokat alkalmaznak különböző iparágakban. Hangsúlyozta: a zagytározók és a kohászati, vegyészeti technológiák a mainál sokkal fejlettebb mérnöki követelmények után kiáltanak. És ha ebből az esetből nem tanul Magyarország és Európa, a jövőben hasonló tragédiák nem lesznek elkerülhetőek.
Pár napra a katasztrófa után kipusztult a Marcal folyó teljes élővilága, a vörösiszap-szennyeződés mindent elpusztított. A Rábát és a Dunát igyekeztek megmenteni. Dobson Tibor szerint a Marcal azzal lett "halálra ítélve", hogy az igen erős lúgos kémhatású vörösiszap a Torna-patakon keresztül belefolyt a folyóba.
A szakemberek megpróbálták ugyan ecetsavval és gipsszel csökkenteni az igen erős lúgos kémhatást, de nem sikerült megakadályozni az ökológiai katasztrófát.
A Marcalon, a Rábán és a Dunán is átvonult a Veszprém megyei gátszakadás után kiömlött vörösiszap, a víz pH-értéke akkor elérte a 12-es szintet.
Ahhoz, hogy a Rába és a Duna élővilágát meg tudják menteni, a pH-értéket 9 alá kell csökkenteni, de ez 2010 év végéig nem sikerült.
Forrás: MR
Utolsó hozzászólás