A Parlament előtt lezajlott események egy nézőpontból való bemutatása:

A tőke által létrehozott pártok 2011. karácsonya előtti napokban demokráciát játszottak és új előadást próbáltak. Kicsit hosszú a darab címe: „A liberális demokrácia visszavág a nemzeti diktátornak”. Tetszett a nyilvános próba, a szereplők bemutatása? LMP, Demokratikus Koalíció, MSZP és Szolidaritás. Új Ellenállás a hivatalos neve a „liberális demokrácia koalíciójának”.

a 21.sz-i Rádiót fogjuk megcsinálni ,itt,a Networkon!

Boldog Új Évet !

Fókoszban az

államok feldarabolása és dezintegráció,

polgárháborúk, terrorizmus,

demokratizálódás,

nemzeti kisebbségek helyzete,

humanitárius beavatkozás,

etnikai tisztogatás,

tömeges bevándorlás és menekültügyek,

környezetvédelem.

Lássuk hogy áll mindezekhez a ma uralkodó neoliberális szemlélet:

Neoliberalizmus/neorealizmus versus strukturalizmus

Neoliberlaizmus: intézmények és kölcsönös függőség
(institutions and interdependence)

Az első vitát a realizmus nyerte, a második nem hozott változást a realizmus-liberalizmus vitában.

A tudományterület fejlődése és vitái

A nemzetközi politikaelmélet hagyományos megközelítésben elsősorban az állam szuverenitásának változásaival foglalkozik az államrendszer keretei között. Ebben a megközelítésben központi kérdésnek számít a háború és béke feltételeinek vizsgálata. Ugyanakkor napjaink nemzetközi kapcsolatai túlmutatnak a pusztán politikai dimenzión és olyan részterületek vizsgálatát teszik szükségessé, mint a kölcsönös gazdasági függőség, emberi jogok, transznacionális vállalatok szerepe, nemzetközi szervezetek, környezetvédelem, nemek közötti különbségek, fejlődés, terrorizmus és így tovább.

A terrorizmus valószínűleg éppolyan régi, mint maga az emberiség, kezdve az ókori zelótáktól a 19. századbeli európai anarchista és nihilista csoportokon át a 20. század első felében elkövetett politikai merényletekig. A terrorizmus elleni közös fellépést nagyban nehezíti, hogy sem a Nemzetek Ligájában, sem az ENSZ-ben nem sikerült megállapodni egy nemzetközileg elfogadott definícióról. Közben a szovjet titkosszolgálat sikeresen sajátíttatta el a harmadik világ felszabadítási mozgalmaival a Lenin és Sztálin által kidolgozott állami terror módszereit.

Török Gábor politikai elemző írja:

Bár a választások előtt, arról írtam, hogy a kétharmados többségre inkább lehetőségként, semmint veszélyként érdemes tekinteni. Az elmúlt másfél év világossá tette, hogy tévedtem. A kétharmad ugyanis – ha nem elég megfontolt és mérsékelt kezekbe kerül – rabul ejt: miután ilyenkor valójában a többség birtokosa válik az alkotmánnyá, bármit megtehet, s aki bármit megtehet, könnyen mindenhatónak érezheti magát.

Kissé rágalmazó, keser-mérges hangvételű véleményt közölt minap a HVG az alábbi témában:

Ahol pénzt látnak, onnan megpróbálják a Kormányszerveink ellopni. Senki vagyona nincs biztonságban Magyarországon.

Amikor a légből kapott tündérmeséik fedezetéül magukhoz vonták a nyugdíjpénztárak vagyonát – ne felejtsük: fenyegetőzéssel, zsarolással –, akkor mézesmadzagként megnyugtattak mindenkit, hogy a jövőben a nyugdíjjárulékot saját, egyéni számlán fogják vezetni, így bárki láthatja majd, miből származik a nyugdíja.

Az európai közösségnek komoly károkat okozó főbb bűnöket vette sorra a német hetilap, a Die Zeit. A hét fő főbűn alapján összeállított lista egy-egy országhoz köt egy-egy elítélendő cselekedetet. Bár ezek a „bűnök” nem feltétlenül esnek egybe a bibliai főbűnökkel, azért igencsak találóak egy-egy országra. A szerzők persze nem bűnösöket kerestek, inkább a „büntetendő egoizmusokra” akarják ráirányítani a figyelmet, amelyek egyes államokra jellemzőek.

Brit külügyi szakértők arra figyelmeztették James Cameron-t, hogy lázongásokra kell felkészülni hamarosan az EU-ban is - Főleg Olaszországban és Spanyolországban először, amikor összeomlik az Euró....A kormányuk azon alapozva tervez, hogy az Euró összeomlása már nem "igen vagy nem", hanem "mikor" kérdése. "Az a mi érdekünk, hogy kijátszanak minden időt, amit lehet, mert annál több időnk marad felkészülni" - mondta a miniszter.

Ezzel párhuzamosan zajlik az európai államok szuverenitása feletti hatalomátvétel.

Egyre nagyobb szerepet kapnak az orvgyilkosságokban, terrorelhárításban és a „hagyományos” hadviselésben is a távirányítású repülőgépek, a drónok. A magyar hadsereg is kipróbált egy ilyen típust az Afganisztáni hadviselésében.

A mai fegyverkezési verseny egyik robbanásszerűen terjedő hadieszköze a pilóta nélküli légi jármű (uav – unmanned aerial vehicle), vagy más néven a drón. Ezekben a felderítésre vagy légicsapásokra egyaránt alkalmazható repülőkben a pilóta már nem a fedélzeten, hanem a bevetés helyszínétől akár több ezer kilométer távolságra, számítógép-képernyő előtt ücsörögve vezet.