„Magyar vajúdások,  Budapest Brüsszel ellen” címmel foglalkozott ismét hazánkkal a The Economist január 17-iki internetes száma. A szerző most sem árulta el a nevét, csupán A. L. B-ként jelölte meg magát. A cikk így indul: „A magyarok hozzá vannak szokva az idegen uralomhoz. A mongol, török, Habsburg, náci és szovjet megszállás mind nyomot hagyott rajtuk. Néha a helyiek maguk segítették a megszállókat, máskor meg megpróbáltak a saját útjukon járni.

Neves grafikus, Jonathan Barnbrook tervezte az Occupy London mozgalom új logóját, amelyen nyilvános szavazáson választották ki. A korábban David Bowieval és Damien Hirsttel is együtt dolgozó, tipográfusként is elismert Barnbrook ingyen dolgozott, és a logó szabadon letölthető és felhasználható az Occupy London oldaláról.

Az arculati elemeket a mozgalom a közösségi médiában és honlapján tervezi használni, de elérhetőek lesznek kitűzőkön és más kiegészítőkön is.

fizessen ezután is 6-7 százalék felárat a hitelekért, és viselje a „nemzetközi közösség” megvetését, ha a helyzeten egy kicsit változtatni akar a saját javára.

Értő civil vélemény:

Hír jött, hogy az osztrák kormány sebbel-lobbal nemzetközi pénzügyi értekezletre küld meghívókat, Kelet- és Közép-Európa adósságválságának megakadályozását célként megjelölve.

Még örülhetnénk is, de mégsem, hiszen más érintett fővárosok mellett Budapestre sem érkezett meghívó. (Bár lehet, hogy a macskaasztalnál majd üldögél azért néhány „honmentő, mérvadó balliberális szakértő”.)

Szóval rólunk, de nélkülünk tárgyalnak.

A Fővárosi Bíróság elrendelte a Malév Zrt. felszámolását – közölte a Gazdaság.hu üzleti hírügynökség kedden. A rendkívüli moratóriumot 90 nappal meghosszabbították.

Az erről szóló végzés aznap meg is jelent a Cégközlönyben. E szerint a bíróság 2012. február 14.-én jogerőre emelkedett végzésével a Malév Magyar Légiközlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság adós felszámolását főeljárásként elrendelte. Mint írták, a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet február elsején nyújtották be.

Kilépünk az EU-ból? Még ez is felmerült azon a rendszerkritikai esten, amelyre egy disznóvágás képével, valamint enni- és innivalóval várták az érdeklődőket a Kossuth Klubba, hétfő estére. El is jöttek jó páran, bár ebben alighanem közrejátszott a meghívott vendégek – Presser Gábor, Parti Nagy Lajos, Bokros Lajos, Várhegyi Éva, Felcsuti Péter, Majtényi László – illusztris mivolta is.

Rágózva dörmög a mikrofonba egy zongora mögé bújva Presser Gábor, Parti Nagy Lajos a papírjait igazgatja.

A Telegraph 2012. februárjában bejelentette, hogy a brit kormány teljes ellenőrzést akar a nyilvánosság felett, és rögzíteni fogják a lakosság összes kommunikációját, beleértve a telefonhívásokat, SMS-eket és az e-maileket is. A lap szerint a kormány utasítani fogja a telefontársaságokat és minden hazai kiszolgálót, hogy rögzítse és későbbi felhasználás céljából tárolja a telefonhívások adatait, a szöveges üzeneteket, és az e-maileket, valamint hogy korlátlanul tegye azokat hozzáférhetővé a kormány számára egy évre visszamenőleg.

114 európai bankra jelentett be negatív hitelminősítői lépést a Moody's Investors Service, arra a véleményére hivatkozva, hogy az euróövezeti válság kedvezőtlen és elhúzódó hatásai „nagyon nehéz" működési környezetet teremtenek az európai bankok számára. Három fokozattal is ronthatja a svájci UBS és Credit Suisse, valamint az amerikai Morgan Stanley besorolását a Moody's, számos más nagybank pedig szintén nagymértékű leminősítés elé néz - írja a Bloomberg.

A nyugati országok küldöttsége kivonult...

Reuters - Jessica Rinaldi

A nyugati – köztük a magyar – diplomaták kivonultak ENSZ-közgyűlés általános vitájáról Mahmúd Ahmadinezsád beszéde alatt, amikor az iráni elnök azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy az Irak és az Afganisztán elleni támadás ürügyéül használta fel a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat.

Az amerikai és az európai képviselők akkor álltak fel a helyükről, amikor az iráni politikus arról kezdett beszélni, hogy „arrogáns hatalmak” mindenkit szankciókkal és katonai fellépéssel fenyegetnek meg, aki megkérdőjelezi szeptember 11-ét vagy a holokausztot.

A Belügyminisztérium munkájáról vitázott csütörtökön Pintér Sándor és Vona Gábor a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett Tárcatükör vitasorozat első rendezvényén. Vona Gábor üdvözölte a Belügyminisztérium egyes intézkedéseit, például a közmunkaprogram bevezetését és az önfenntartó börtönöket, viszont ő még egy lépéssel tovább menne.

A vitát hatalmas érdeklődés kísérte. Vona Gábor első megszólalásakor a hátsó sorokban a Gyurcsány és az MSZP által felkarolt Ifjú Demokraták nevű szervezet aktivistái egy transzparenst mutattak fel, Vonának azt kiabálták, „Rasszisták haza!”, Pintérnek pedig ezt: „Munkahelyet, ne rendőrállamot!”.

A mostanában elfogadás alatt lévő ACTA - magyar nevén hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás - során az internet az állami hatóságok ellenőrzése alá kerül kétes meghatározású illegális tartalom ürügyén. Itthon az IVSZ-t sem kérdezték meg...

A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (angolul Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) egy nemzetközi megállapodás, amely hivatalosan azt a célt szolgálja, hogy az interneten terjedő kalóztartalmakkal szemben a hatékony fellépést tudjanak megvalósítani.

Január 26-án Magyarország - az Európai Unióval és húsz európai uniós tagállammal együtt - aláírja a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást.

A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) célja a világviszonylatban egyre nagyobb méreteket öltő hamisítás és kalózkodás elleni fellépés területén a nemzetközi együttműködés megerősítése, a szellemitulajdon-jogokat érintő jogérvényesítés hatékonyságának növelése.

Többen úgy vannak vele, hogy ha közterületre mennek, akkor bármit és bárkit lefotózhatnak, de ez nem így van. A képmásunk oltalmát a polgári törvénykönyvünk tartalmazza, ha fellapozzuk, akkor ezt fogjuk találni az ide vonatkozó résznél:

Ptk. 80. § A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.

Aki elsőnek elolvassa (és talán sokadjára is), azt gondolhatja, hogy ha én lefotózok bárkit az utcán és nem élek vissza a felvétellel, akkor nyugodtan lehet kattintgatni a közterületen.

2012. február 3.-án este 7 óra előtt pár perccel indult el az első két lízingelt Malév Boeing 737-es a Liszt Ferenc repülőtérről az írországi Shannonba, az International Lease Finance Corporation (ILFC) központjába - derült ki a flightradar24.net online radarképéből.

A Népszava így ír: „Egy kisvárosnyi ember veszítheti el állását a Malév tegnap bejelentett csődje miatt, az utasokkal együtt a repülőtéren dolgozók is teljes bizonytalanságban vannak (…)A Malév összesen 2600 főt foglalkoztatott, a repülőtéren, melynek forgalmát 40 százalékban a Malév adta, összesen 30 ezren dolgoznak.”

Az első gép, amely felszállt, a Malév 737-800-as típusú, HA-LOU lajstromjelű gépe volt, amely a flottában egyedülálló, oneworld festéssel rendelkezik.

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet számítása szerint 1999 és 2010 között a Malév által eladott jegyek összértékének átlagosan 74 százaléka - évi mintegy 80 milliárd forint - származott külföldi értékesítésből, amit az export oldalon számolnak el.  Ez átlagosan a teljes idegenforgalmi bevétel 8,4 százaléka volt.
   

A Malév üzemelés leállása után több külföldi légitársaság is jelezte, hogy nagyobb kapacitást csoportosított át Magyarországra, illetve néhány héten belül több járat is indul Budapestre illetve onnan.

Legújabb hír, hogy az amerikai csapatok megszállták az olajfinomítókat Líbiában

 
Líbiáról hallgatnak a hírek a Kadhafi halála körüli hollywoodi produkció óta. Fiát, Islam al Kadhafit letartóztatták. Először arról szóltak a hírek, hogy megsebesült, és belehalhat a sérülésébe. 

Islam al Kadhafi, aki apja politikai örököse volt, egyszerűen eltűnt. Később helyi forrásaink jelentették, hogy a Kadhafi-párti erők visszafoglalták Bani Walid városát, a Kadhafi-kormány egyik erődítményét, ami korábban az Átmeneti Nemzeti Tanács keze alá került.