Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Karlheinz Viereck altábornagy, a NATO Szövetségi Átalakítási Parancsnokság képviselője átadta csütörtökön Budapesten a NATO első, Magyarországon akkreditált szervezetét, a Katona-egészségügyi Kiválósági Központot.

A rendezvényen jelen voltak Tömböl László mérnök vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke, a központ munkájában résztvevő nemzetek képviselői valamint a Honvédelmi Minisztérium vezetői, a katonai alakulatok, szervezetek parancsnokai, képviselői.

Lépésről lépésre és érdemi ellenállás nélkül számolja fel a Fidesz-KDNP a sajtószabadságot.

November 18-án úgy tűnt, végrehajtókat keresett és talált a Fidesz a közszolgálati médiumok élére, az azt követő hétfőre azonban kiderült, valójában ítélet-végrehajtókat szerződtetett. A Lánchíd Rádiónál pallérozódott Jónás Istvánnak a Magyar Rádió, a Hír Tv-nél csiszolódott Ókovács Szilveszternek a Duna Tv, és az idejében köpönyeget fordított Medveczky Balázsnak a Magyar Televízió vezérigazgatói posztján a hírszerkesztőségek kivégzése lesz az első feladata. 

Fotó: Dudás Szabolcs

 A parlamentnek hétfőn benyújtott vadonatúj médiatörvény tervezete szerint ugyanis kizárólagos joggal a Lánchíd Rádiónál ugyancsak megfordult Belénessy Csaba által irányított MTI gyártja majd a hírműsorokat a többi közmédium számára, és azok egységes hírportálját és más internetes szolgáltatásait is a „nemzeti együttműködés” hírügynöksége működteti.

Timur Alijev, Csecsenföld elnökének tanácsadója. Az egyik legelismertebb, csecsen témával foglalkozó újságíró, jogvédő. Számos publikációja jelenik meg külföldön és belföldön egyaránt, írásait számos díjjal jutalmazták. Tevékenységével hozzájárul a csecsenföldi helyzet objektív megítéléséhez. A pontos és hiteles információt helyezi a központba internetes blogjában is.

Ön újságíró, jogvédő munkát végez, indult a parlamenti választásokon, Csecsenföld elnökének tanácsadója – hogyan határozná meg saját tevékenységét?

Oroszországban jobb nem bolygatni a háborús bűnösök tetteit, mert az ember könnyen úgy járhat, mint Sztaniszlav Markelov és Anasztazija Baburova, akiket tavaly januárban Moszkvában a nyílt utcán lőttek le.

Markelov közismert ügyvéd volt Oroszországban, és éppen a nagy feltűnést keltő Budanov-üggyel foglalkozott, melyben az áldozat családjának a jogi védelmét látta el. Jurij Budanovot, az orosz hadsereg ezredesét 2003-ban 10 év fegyházra ítélték, amiért a második csecsen háború során 2000-ben megerőszakolt és megfojtott egy 18 éves csecsen lányt.

Itt az ideje, hogy az Európai Unió „zajt csapjon” a jogrend és a demokrácia ellen zajló magyarországi támadások miatt - írja éles hangú véleményében a brit Guardian szerzője.

A pénzügyi válság egyik hatása az volt, hogy az európai országokat arra kényszerítette, tekintsenek befelé: most mindegyikük a saját problémáit (és hiányát) kezeli, úgy, ahogy tudja, és az EU-ban a figyelem csak akkor terelődik másra, ha egy országban a pénzügyi nehézségek már-már az állam működését veszélyeztetik, mint Görögországban vagy most Írországban – kezdi írását a Guardian véleményoldalán Jan-Werner Müller. De véleménye szerint az EU sohasem csak a pénzről és a piacokról szólt, legalábbis az 1980-as évektől kezdve a demokrácia előmozdítása és biztosítása is a céljai között szerepelt.

November 14-én, vasárnap délben, római katolikus szentmise és református istentisztelet után Kenderesen, tavaszias időben, verőfényes napsütésben felavatták a Nemzet székelykapuját.

Az udvarhelyszéki motívumokkal díszített, festett székelykapu felavatásán jelen voltak annak székely harisnyába öltözött faragói, akiknek felmenői 70 évvel ezelőtt 7 nap, 7 éjszaka alatt készítették el a most felállított kapu eredetijét Észak-Erdély visszatérése alkalmából Horthy Miklós tiszteletére (a háború után "természetesen" megsemmisítették).

Az őriszentpéteri Antro csoport egy készülőben lévő környezetkímélő autóját a 2010-es év ötven legjobb találmánya közé sorolta a tekintélyes amerikai Time magazin.

"A jövő autója ezúttal Magyarországról jön" - írja képpel illusztrált bejegyzésében a Time internetes oldala.

A szöveg szerint ez ugyan "1967-ből származó kommunista propagandaként" is hangozhatna, de a magyar Antro tervezőcsoport talán olyan "szuperhatékony, szuperolcsó autót épített, amely szégyent hoz a nyugati gyártókra".

Egy nemrég előkerült levéltári dokumentum alapján fény derült a titkosügynöki találkozóknak helyt adó fővárosi lakások és ingatlanok elhelyezkedésére. Mindez az egykori állambiztonság tevékenységének újabb dimenziójáról rántja le a leplet, egyszersmind érdekes adalékokkal szolgál Budapest „titkos történetéhez”.

Állambiztonsági szótár

T-lakás Találkozási lakás: olyan, természetes vagy jogi személy tulajdonát, bérleményét képező helyiség, amelyet a bérlővel vagy tulajdonossal kötött írásbeli (szóbeli) megállapodás alapján a Belügyminisztérium, vagy a rendőr-főkapitányságok állambiztonsági szervei rendelkezésére bocsátottak ellenszolgáltatásért (vagy anélkül).

Élt Budapesten egy 80 éven felüli ember, aki ha végigsétált a Körúton, vagy az Andrássy úton, senki nem ismerte volna fel. Talán még akadt is volna olyan járókelő, aki átsegítette az öregurat a nagy forgalomban az egyik oldalról a másikra. Az idő kegyetlen rohanása megváltoztatja az emberek arcát, megtöri a hajdan fiatal testet és szánalmat kelt, amikor valaki meggörnyedt háttal végigcsoszog az utcán.

Pedig, ha tudták volna a nevét, darabokra tépik, vagy agyonverik ott helyben.

Magyar kutatók elemezték elsőként az eddigi legnagyobb energiájú részecskeütköztetésekből származó eredményeket - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.

Működési problémák miatt 2008 szeptemberében leállni kényszerült a világ legnagyobb részecske gyorsítója, az Európai Nekleáris Kutatási szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjé (LHC ). A meghibásodások kijavítása után tavaly novemberben indulhatott újra a berendezés. A fizikusok kezdetben óvatosan, kis lépésekben emelték az ütköztetések energiáját, ám december elején már elvégezték az eddigi legnagyobb energiájú, 2,36 teraelektronvoltos (TeV, ezermilliárd elektronvolt) proton-proton ütköztetéseket.

A szovjet csapatok egykori bevonulásának 54. évfordulóján az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékeznek országszerte.

1956.11.04 - 54 éve történt

1956.10.23-án tört ki a forradalom Magyarországon, ahol a szovjet csapatok kivonását, szabad választásokat, többpártrendszert, a sztálinizmussal való szakítást, a cenzúra eltörlését, a politikai foglyok szabadon bocsátását és a mezőgazdaság megreformálását követelték. A lengyel szolidarítási tüntetésnek indult forradalomban a diákokhoz felfegyverzett munkások is csatlakoztak.

1940. szeptember 5-én délelőtt Szatmárnémeti és a környező magyarok lakta települések régen várt eseménynek lehettek tanúi: magyar honvédek virágszőnyegen masíroztak végig. A jelenet napokkal később megismétlődött Nagyváradon, Kolozsvárott, majd pedig a Székelyföld kisebb-nagyobb településein. Észak-Erdély magyar lakossága huszonkét év várakozása és elnyomatása után felszabadítóként tekintett a bevonuló katonákra.

Az augusztus 30-án a bécsi Belvedere palotában kötött megállapodás, mely Magyarországnak ítélte a Trianonban elcsatolt kelet-magyarországi és erdélyi területek egy részét, felkészületlenül érte Erdély és Ó-Románia románságát.