Az Országgyűlés Schmitt Pált választotta a Magyar Köztársaság elnökévé. Ahogy az várható volt, Balogh András, az MSZP jelöltje elvérzett. Az LMP nem, a Jobbik érvénytelenül szavazott. A 322 érvényes szavazat kiértékelése után kiderült: Baloghra 59, Schmitt Pálra 263 képviselő adta le szavazatát.

Schmitt Pál a szavazás végeredményének bejelentése után letette az államfői esküdt. Megválasztása utáni első beszédében Schmitt Pák Szent István király - fiának írt - intelméből idézte, majd az előző elnököket, Sólyom Lászlót, Mádl Ferencet és Göncz Árpádot dicsérte, mondván: megtisztelő, hogy őket követheti ebben a tisztségben.

Összevont média és hírközlési hatóság, közösen felügyelt közszolgálati média és távirati iroda valamint újrafogalmazott szabályok a sajtó munkájával kapcsolatban - nagyjából bejöttek a korábbi jóslatok és szivárogtatások a Fidesz új médiatörvény-koncepciójával kapcsolatban.

Három önálló indítvány formájában benyújtotta az Országgyűlésnek Cser-Palkovics András és Rogán Antal a Fidesz javaslatát az új médiatörvényről.

„A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról” – címen nyújtották be az új médiatörvény tervezetét, amellyel egy időben két másik önálló indítványt is az Országgyűlés elé terjesztettek a Fidesz képviselői.

A Pest Megyei Hírlapnál kezdte pályafutását, majd a Tükör nevű hetilapnál folytatta, aztán vidéki tudósítója, rovatvezető-helyettese, főmunkatársa az elmúlt rendszer elsőszámú pártlapjának. A rendszerváltás után Eötvös Pállal piaci alapokon nyugvó, minőségi napilap megteremtéséért áll ki. Tamás Ervin, az elmúlt 20 év egyik meghatározó újságírója, tavaly decemberben, főszerkesztő-helyettesként maga kérte nyugdíjazását. Szakmai karrierjéről, díjakról, a független újságírásról, hibáiról, a nyomtatott lapkiadás jövőjéről nyilatkozott a hvg.hu-nak.

Csíkszeredában elhunyt Buzás László, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának gazdasági igazgatója, az MVSZ Felügyelő Bizottságának korábbi tagja. Buzás Lászlót a nyolcvanas évek elején Ceausescu elleni merénylet előkészítésével vádolták meg, és öt év börtönbüntetésre ítélték két társával, Borbély Ernővel és Bíró Katalinnal együtt.

1987-ben szabadult, és a ceausescu-i magyarellenes terror elől Magyarországra menekült, ahonnan 1989.

Élő Magyarország néven hálózatot hoztak létre civilek annak érdekében, hogy erősítsék a tájkímélő helyi gazdaságokat és lépjenek fel közösen a vidéki közösségek újraélesztésével és a mezőgazdasági termékek alternatív értékesítésével foglalkozó szervezetek.

30 évvel ezelőtt 1980. május 26-án magyar idő szerint este 20 óra 21 perckor a bajkonuri kozmodrom indítórendszeréről felemelkedett a Szojuz-36 űrhajó, fedélzetén Valerij Kubaszov parancsnokkal és honfitársunkkal, az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalan repülő százados kutató űrhajóssal. Ezzel kezdetét vette egy új korszak a magyar repülő társadalom életében, melyet az Interkozmosz programnak köszönhetünk.

A szocialista országok a Szovjetunió irányításával 1967 és 1988 között az Interkozmosz Együttműködési Szerződés keretében működtek együtt a világűr kutatásában.

Hazánkba érkezett június elején Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországért felelős új misszióvezetője.

A kormány ismertette új akciócsomagját, hamarosan a hiánycsökkentő intézkedések részleteit is be kell majd mutatni. A kormányzati terveket az IMF megfelelőnek tartotta.

Christoph Rosenberg nem a negyedévente szokásos gazdaságpolitikai felülvizsgálatra érkezett, hanem a kormánnyal egyeztetett. Az IMF küldöttét a gazdasági tényfeltáró bizottság részjelentéseiről is tájékoztatni fogja Varga Mihály, a testület elnöke.

Négyszázan imádkoztak Magyarországért a versailles-i székesegyház előtt

            2010. június 4-én, a francia rendőrség nagyvonalú és rokonszenvező felvezetésével vonultak a magyar tüntetők a versailles-i kastélykertbe, a Magyarok Világszövetsége által a trianoni békeparancs 90. évfordulóján szervezett összmagyar megmozdulásra. Közel kétezer magyar érkezett a megcsonkított Magyarországról, és a világ minden sarkából, még a távoli Ausztráliából is, nemzeti színű, Árpád-házi, székely nemzeti lobogókkal.

Június 2-án 17.30-kor Budapestről elindult a június 4-i, versailles-i összmagyar megmozdulás derékhada, négy autóbusznyi tüntető.

Az utazók búcsúztatására megjelent Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke és Rácz Sándor, tiszteletbeli elnök.
Patrubány Miklós arra biztatta a részvevőket, hogy méltósággal, de határozottan tiltakozzanak a magyar népet ért trianoni gyalázat ellen, és ésszel kerüljék ki az esetleges esetleges hatósági tiltásokat. Egy mindenkiért, mindenki egyért!

Tudós Virtus

Jogászhoz méltó rendszerezettséggel foglalta össze, hogy miért illegitim a jelenlegi magyarországi alkotmány. A cikkből kiderül, hogy a föld privatizációja semmis, valamint az államadósság is semmis.

1. ábra. Árpádsávos címerfél oroszlánokkal; a négy szent folyó az isteni Teremtésre és az isteni törvényekre emlékeztet; amikor ezt a címert használták a királyaink, akkor Magyarország biztonságban volt a rablókkal szemben; Tóth Zoltán József szerint a királyság visszaállítása természetes, de nem sürgető feladat

A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította az Országgyűlés hétfőn a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt törvényjavaslatát hétfőn az Országgyűlés többsége fogadta el.

A javaslatra 302-en szavaztak igennel, míg 55 képviselő nemmel voksolt és 12 tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő.