Hazánkba érkezett június elején Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországért felelős új misszióvezetője.

A kormány ismertette új akciócsomagját, hamarosan a hiánycsökkentő intézkedések részleteit is be kell majd mutatni. A kormányzati terveket az IMF megfelelőnek tartotta.

Christoph Rosenberg nem a negyedévente szokásos gazdaságpolitikai felülvizsgálatra érkezett, hanem a kormánnyal egyeztetett. Az IMF küldöttét a gazdasági tényfeltáró bizottság részjelentéseiről is tájékoztatni fogja Varga Mihály, a testület elnöke.

Ezeket az adatokat nem hallhatod nap mint nap a TV-ben, hírekben. Nyilvánosságra összefüggéseiben nem kerül. A pontos tájékoztatás viszont megkivánja, hogy minél több ember tudja meg őket.

Olvasson a sorok között!

Íme két hír, amit az emberek 99,9%-a el sem olvas, és nem is ért.

1.    hír

Az ország államháztartási és külső finanszírozási helyzete látványosan javult. … A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési részlege átfogó összehasonlító elemzést állított össze a magyar és a lengyel költségvetési helyzetről.

Történelmi áttekintés 

A Kádár-rendszer idején olyan mesterségesen, de reálpolitikai és szociális szempontok szerint jól felépített fogyasztói árrendszer működött hazánkban, ami a létszükségleti cikkek árszínvonalának nagyfokú állami támogatására alapozott.

Ezalól húzta ki egyszeriben az összes állami támogatást  az Antall-kormány, mint egy rossz szőnyeget, hivatkozva a Valutaalap és a Világbank előírásaira.

Egyidejűleg, ismét a két nemzetközi pénzügyi szervezet utasításait követve, a kormány nyakló nélkül elkezdte az 1990 előtt felhalmozódott külföldi államadósság törlesztését, annak kamatos kamataival együtt, és mivel erre a hirtelen átalakulástól egyébként is roskadozó magyar nemzetgazdaság nem nyújtott fedezetet, újabb és az eddigieknél még jelentősebb külföldi kölcsönöket vett fel.

 A lépés célja, hogy növeljék az IMF rendelkezésére álló forrásokat a gazdasági világválság kezelésére. A 186 országot tömörítő IMF igazgatótanácsában 85 százalékos támogatást kapott a javaslat - írta az MTI-eco.

A legnagyobb ipari és fejlődő országokat tömörítő G20 csoport április elején tartott csúcstalálkozóján a résztvevők megállapodtak abban, hogy együtt összesen 500 milliárd dollárral az addiginak a háromszorosára kell növelni a pénzintézet azonnal mozgósítható tőkekészletét, és hogy az IMF további 250 milliárd dollárnak megfelelő saját "fedezet nélküli pénzt" bocsáthat ki a súlyos finanszírozási problémákkal küszködő felzárkózó gazdaságok segítésére.

Átvilágítják a bankokat Az államnak nem is jutott

Az eddig lehívott nemzetközi hitelek legnagyobb része a pénzintézeteknél kötött ki, az állam finanszírozására viszont alig jutott, ezért az IMF kérésére átvilágítják a nyolc legnagyobb hazai bankot – írja a Magyar Nemzet Online.

A lap információi szerint a pénzügyi felügyelet száztíz munkatársa ellenőrzi hetek óta a nyolc legnagyobb hazai pénzintézetet az IMF kérése nyomán, amelynek történetében ez a legnagyobb vizsgálat.