Miért van Európának szüksége a Lisszaboni Szerződésre?

Annak érdekében, hogy az európai integrációban rejlő lehetőségeket teljes mértékben kamatoztatni tudja, az Európai Uniónak modernizációra és reformokra van szüksége. A 27 tagú EU működését olyan szabályok irányítják, amelyeket még a 15 tagú Közösség részére alakítottak ki. Az utóbbi évtizedet az útkeresés jellemezte: az EU arra igyekezett választ találni, hogyan tudja cselekvőképességét növelni és a rendelkezésére álló eszközök optimális felhasználását biztosítani.

2007. december 13-án az EU vezetői aláírták a Lisszaboni Szerződést. Ezzel lezárult az a több évig tartó tárgyalássorozat, melyet az intézményi kérdések témájában folytattak.

A Lisszaboni Szerződés módosítja a hatályos EU- és EK-Szerződést, ám nem lép azok helyébe. A dokumentum biztosítani fogja a szükséges jogi keretet és eszközöket ahhoz, hogy az Unió meg tudjon felelni a jövő kihívásainak, és válasszal szolgáljon a polgárok által megfogalmazott igényekre. 

Jehudá Láháv izraeli újságíró ismét a magyarokkal foglalkozik a Háárec héber nyelvű napilapban. Orbán Viktort számon kéri, amiért – szerinte – nem határolódott el Molnár Oszkárnak a magyarországi zsidó térhódításra vonatkozó kijelentésétől, sőt, nem is ítélte el azt (pedig megtette többször is, pl. a Mokkában - a szerk.). Láháv írásának hatására az izraeliek mocskolják a magyar nyelvet, nemzetet, illetve magyar emberek meggyilkolására uszítanak.

Miközben a kormányzat utóvédharcokat vív, megkezdte a visszavonulást, „az eredeti állapot visszaállításáról” beszél, és igyekszik felbontani a szerencsétlen telekcsere-szerződést Joav Blum cégével, a KC Bidding Kft.-vel. De ad vigaszdíjat: biztosította a kft.-t, hogy a kaszinóvárost valamelyik közép-dunántúli megyében megvalósíthatja, mivel megnyerte a kiírt pályázatot, vállalta, hogy a játéktermekben legalább másfél ezer játékautomata és legkevesebb száz játékasztal lesz.

A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával, a közjogi méltóságok jelenlétében kezdődik el az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. és a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából tartandó központi ünnepségsorozat; a parlamenti pártok külön-külön ünnepeltek.

20 éves a Magyar Köztársaság 1956 1989 2009 címmel Budapest négy forgalmas közterén – Blaha Lujza tér, Corvin köz, Nyugati tér, Moszkva tér – az arra járók október 20-23.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara jegyzete

Évente a veszteséges BKV a 35 milliárd helyi közlekedési támogatásból 31 milliárdot visz el. A többin osztozik a 8 millió magyar. Utóbbi években efelett még évi 40 milliárd külön támogatást kapott. Efelett még a 4-es metro beruházáshoz 200 milliárd többlethez jutott. Nyilván tudjuk ezek az összegek nem feltétlenül a pesti tömegközlekedést szolgálták, de egy pesti és egy magyar állampolgár jogai között fényévekben mérhető a különbség.

1. Az Országgyűlés jóváhagyja a magyar közlekedéspolitikát, amelynek stratégiai
    főirányai:

    •   az Európai Unióba való integrálódásunk elősegítése,

    •   a környező országokkal való kapcsolatok feltételeinek javítása,

    •   a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása,

    •   az életminőség javítása, az egészség megőrzése, a közlekedésbiztonság növelése, az épített és természeti környezet védelme,

    •   a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével.

"Szégyelld magad, háborús bűnös, Hágában a helyed!"

A chicagói egyetemen próbált előadást tartani Izrael állam volt kormányfője a minap - kevés sikerrel. Az elképesztő biztonsági intézkedések és rendkívül erős rendőri és moszados készültség ellenére számos tüntetőnek sikerült bejutni az előadás-kísérletre, és percenként szakították félbe a volt államfőt, mely kezéhez sok vér tapad. A demokrácia nevében persze mindegyik aktivistát elvitték (egyet le is tartóztattak), de mindig került új ember, aki szembesítse az igazsággal Olmertet.